Depresszió

A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

A pánikbetegség hátrányosan befolyásolhatja a beteg életének csaknem minden területét, ezért kezelésre szorul. A visszatérő rohamoktól való félelem elkerülő magatartáshoz, akár fóbiák kialakulásához vezethet.

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

A szezonális depresszió a depressziónak azon fajtája, mely minden évben azonos időszakban jelentkezik. Ennek tünetei az arra hajlamos emberek többségében ősszel kezdődnek és a tél folyamán teljesednek ki. A tavaszhoz vagy a nyárhoz köthető szezonális depresszió nagyon ritka.

Testünk működését belső biológiai óránk szabályozza, melynek központja az agyban található. Az itt termelődő anyagok egy 24-27 órás ritmus mentén hangolják össze a biológiai folyamatokat, így azok egymással összhangban, egymás hatásait kiegészítve működnek. Ezt a szabályos ismétlődést nevezzük élettani-napszaki ritmusnak vagy cirkadián ritmusnak.

Szív-érrendszeri megbetegedések fokozott hajlama, mozgásszervi panaszok, cukorbetegség, kóros anyagcsere-eltérések, magas vérzsírszint... Sorolhatnánk még azokat a betegségeket, panaszokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve a túlsúlyhoz köthetők.

A kismamáknak szóló magazinok arról szólnak, hogy micsoda boldogság a szülés és az újszülöttel együtt töltött idő. A gyermekvállalást az élet legnagyobb adományának írják le, néha azonban az újdonsült anyuka nem az ígért, rózsaszín világba csöppen, hanem egy sokkal komolyabb, kiszolgáltatottabb érzéssel találja szemben magát, a szülés utáni (postpartum) depresszióval.

A sok tekintetben zseniálisat alkotó emberek életét viszonylag gyakran kísérik különféle mentális betegségek, amelyek miatt életük egyes szakaszaiban vagy akár egész életükben is súlyosan depressziósak lehetnek. A depresszió ugyan gyakran hozzásegíti őket olyan művek megalkotásához, amelyre a búskomor lelkiállapotok átélése nélkül nem lettek volna képesek, sokuk élete azonban tragikusan, életük önkezükkel történő kioltásával végződik, amikor lelki szenvedéseiket már nem képesek többé ép ésszel elviselni.

Tapasztalták már azt, hogy ha közösségbe mennek, és a figyelem középpontjába kerülnek, előadást kell tartaniuk, netán vizsgáznak, vagy egyszerűen csak vásárláskor érdeklődnek az eladótól, szinte megfordul Önökkel a világ? Sőt, a megszokott komfortzónájukból kilépve gyakorta úgy beszélnek és viselkednek mások előtt, amiről saját maguk is azt gondolják: valami nincs rendben velem.

Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok vannak? Cikkünkben ezek közül a leggyakoribbakat vesszük sorra.