Depresszió témájú cikkek

A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

A párom elvesztette a munkáját, állandóan kimerült, rosszkedvű, sehová nem akar menni (orvoshoz pláne nem), senkivel nem akar beszélni, és a szex sem érdekli. Ez már depresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

A hűvösebb napok, a korai sötétedés beköszöntével fáradtabb a kelleténél, és legszívesebben egész nap csak aludna? Ráadásul kedvtelen, depressziós? Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát kérdeztük arról, mi okozhat problémát.

Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok vannak? Cikkünkben ezek közül a leggyakoribbakat vesszük sorra.

A depresszió olyan betegség, amely a folyamatos szomorúság és érdektelenség miatt az érintettek egész életére rányomja a bélyegét. A megfelelő kezelés fontosságán túl dr. Hubina Erika, endokrinológus azokra a betegségekre hívta fel a figyelmet, amelyek hangulatzavarokat okozhatnak.

Az öngyilkosságra mint globális népegészségügyi problémára hívták fel a figyelmet a nemzeti pszichiátriai társaságok a lelki egészség világnapja alkalmából, tájékoztatva az embereket a megelőzés lehetőségeiről.

Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?