• Stressz és emésztőrendszer

        Dr. Pászthory Erzsébet
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász

        Sokszor halljuk a betegektől: Mostanában nagyon stresszes vagyok, biztosan ezért vannak panaszaim... - Valóban, feszült élethelyzetekben gyakran tapasztaljuk refluxbetegség, irritábilis bél szindróma, fekélybetegség, gyulladásos bélbetegség megjelenését vagy kiújulását.

        A stressz fogalma a köztudatban ártalmas, kellemetlen állapotot jelent, ez azonban csak az érem egyik oldala, mivel az életben maradás és fejlődés záloga éppúgy lehet, mint betegségek forrása. A név a latin ”strictus” szóból származik, jelentése „igénybevétel”. A stressz a szervezet reakciója minden olyan környezeti hatásra, amely alkalmazkodást, változást igényel. Ezt a kiváltó tényezőt nevezzük stresszornak. Mivel környezetünk folytonos változásban van, stresszmentes élet nem létezik!

        Függetlenül attól, hogy mi ez a hatás, a szervezet arra törekszik, hogy megoldja a problémát és visszatérjen a komfortzóna állapotába. Ennek érdekében az ideg- és hormonrendszer irányításával az életműködések áthangolódnak: felgyorsul a légzés és szívműködés, a vérkeringés a zsigerek felől a vázizomzatba terelődik, megemelkedik a vérnyomás és a vércukorszint, a figyelem összpontosul. Ez életmentő lehet vészhelyzetben (az ősember világában ilyen volt például a támadó vadállat elől menekülés), vagy fizikai-szellemi teljesítmény fokozója és öröm forrása megoldható, véges ideig tartó megterhelés esetében. Ez az „eustressz”, vagyis „jó stressz”. Az eustressz állapotát minden ember a maga módján tudja átélni: van, akit a sziklamászás, és van, akit matematikai feladványok megfejtése érdekel. A feladat megoldása sikerélményt jelent és egyúttal lehetőséget a pihenésre, regenerációra.

        Gondot a hosszú ideig tartó és nem megoldható stresszhelyzetek jelentenek. Az eredménytelen küzdelem a szervezet fokozatos kimerüléséhez, súlyos esetben összeomlásához és betegségek kialakulásához vezet. Ezt a fázist nevezzük a mindennapi szóhasználatban stressznek (bár helyesebb volna a „distressz” vagy „kártékony stressz” kifejezést használni). Bármi lehet stresszforrás akkor, ha megélése félelemmel, fájdalommal, szorongással vagy boldogtalansággal jár. Ez megint csak egyénileg változó: egy élethelyzet (például munkahelyváltozás) jelenthet nehezen kezelhető feszültséget éppúgy, mint természetes folytatását az eddigi munkának. Ahogyan Selye János, a magyar származású kutató fogalmazott: „nem a stressz(helyzet) öl meg minket, hanem az, ahogyan reagálunk rá.”

        Hirdetés

        A stresszreakció nem tudatos esemény. Kiindulópontja az agy limbikus rendszer nevű része, amely a tudatos és tudattalan idegi működések közötti kapcsolat helye. A stresszhelyzet megoldásához szükséges összpontosításban is döntő szerepe van, hiszen ez a terület a figyelem, érzelmek, hosszú távú memória központja is. 

        A tartós stressz állapota az egész szervezetre, így az emésztőrendszer működésére is rányomja a bélyegét, ami az emésztőrendszeri betegségek jelentős részénél tetten érhető. A stresszreakció egyik nagy vesztese ugyanis az emésztőrendszer, hiszen a táplálkozás ilyenkor ráér, és az emésztéshez szükséges energiát a szervezet a küzdelemre fordítja.

        Vegetatív idegrenszeri és hormonális hatások eredményeképpen megváltoznak a bélmozgások, romlik az emésztés és a bél vérellátása. Ehhez járul még, hogy az immunrendszer összehangolt működése is felborul, ennek következtében fokozódik a bélfal gyulladásos hajlama. Mindezek együttesen a bélflóra összetételében is kedvezőtlen változásokat okoznak. A bél közérzetének romlása a bél-agy kommunikáción keresztül újabb stresszingert jelent, ami tovább rontja a helyzetet. 

        Bővebben Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése

          Stressz - idegek és hormonok  

        Bélmozgások

        A bélrendszer folyamatos mozgása, melyet a bél önálló beidegzése és a vegetatív idegek vezényelnek, továbbítja az elfogyasztott ételt 5-6 méter hosszú útján az emésztéstől a salakanyagok eltávozásáig. Ezt a hullámzó, körkörösen összehúzódó-elernyedő mozgást nevezzük perisztaltikának. Az egyenletes, összehangolt perisztaltika az egészséges bélműködés alapfeltétele.

        Stresszhelyzetben a szervezet igyekszik megszabadulni a már felesleges terhet jelentő salakanyagoktól és lelassul az emésztés. Ennek érdekében a felsőbb szakaszokon (nyelőcső, gyomor, vékonybél) lelassul, a vastagbélben felgyorsul a perisztaltika. Ennek következményeként a bélmozgások rendezetlenné válnak, ami sokféle panasz formájában nyilvánulhat meg: teltségérzés, puffadás, fájdalmak, sürgető székelési inger.  

        Emésztés, emésztőnedvek

        A bélrendszer, a máj és a hasnyálmirigy által termelt nedv feladata kettős: emésztés és védelem.

        Az emésztés során az emésztőenzimek, sósav és epesavak a táplálékot kisebb, a bélfalon át felszívódó elemekre bontják. Az enzimek „önemésztő” hatásától ugyanakkor meg kell védeni a belet, ezt a célt szolgálja a felszínt bevonó nyákréteg.

        Stresszhelyzetben mindkét funkció károsodik. Kevesebb enzim és kevesebb nyák termelődik, aminek következtében romlik az emésztés és a bélfal sebezhetővé válik.

        A nyáktermelés csökkenése miatt sérülékenyebb nyálkahártya és a lelassult perisztaltika miatt hosszabb ideig tartó savhatás aztán refluxos panaszokat, fekélybetegséget eredményez. (Tehát nem a gyomorsav túltermelése a bűnös, ahogyan sokan gondolják.)

        Vérellátás

        A vegetatív idegek a szervezet azon részeihez terelik a vért, amely a küzdelemhez szükséges: szív, tüdő, vázizomzat. Ez az átrendeződés a bélrendszer rovására történik, ezért a bélfal vérellátása romlik, ami hozzájárul a bélfal sérülékenységéhez és a nedvtermelés csökkenéséhez. 

        Gyulladás

        Az immunrendszer megfékezése központi jelentőségű a stresszreakcióban: a szervezet a helyzet megoldására összpontosít. Ennek érdekében a limbikus rendszer (ezen belül a hipotalamusz) által termelt hormon (CRF: Corticotrop Releasing Factor) útján a mellékvesében fokozódik a kortizol nevű hormon termelése. A kortizol erős gyulladáscsökkentő, emellett vércukorszint-emelő és így energiafelszabadító hatású, ami nélkülözhetetlen a stressz legyőzéséhez.

        Ha a stressz hosszú ideig fennáll, a kortizol szintje tartósan emelkedett marad, paradox módon mégis erősödik a szervezet gyulladásos hajlama. Ez azért van így, mert az immunrendszer működésének finom egyensúlya több ponton károsodik és a kortizol már nem tudja gyulladáscsökkentő hatását kifejteni. (A kortizolt az immunrendszer receptorai nem ismerik fel, „eltéved”, rossz helyre kötődik, emellett a hormonális szabályozás is felborul, ami a hipotalamusz CRF hormonjának túltermeléséhez vezet, ami megint csak gyulladáskeltő hatású.)

        A fokozott gyulladásos hajlam aztán allergiás, autoimmun betegségek formájában nyilvánulhat meg. Ezért gyakori feszült élethelyzetekben a gyulladásos bélbetegségek megjelenése vagy fellángolása. 

        Bélflóra

        A bélflóra egy külön világ: mintegy ezerféle baktériumtörzs és egyéb mikroorganizmus él a bélcsatorna teljes hosszában, legnagyobb számban a vastagbélben, a bélfelszínt borító nyákrétegen. Az egyes fajok egymással kölcsönhatásban működnek és ez annál stabilabb, minél több törzs alkotja a bélflórát (ezt nevezzük diverzitásnak). Összetétele genetikailag meghatározott, minden emberre egyedileg jellemző, mint az ujjlenyomat.

        Jelentőségét csak az utóbbi években kezdjük felismerni, ugyanis nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem az ideg-, hormon- és immunrendszerrel kölcsönhatásban befolyásolja az egész szervezet működését. Stresszhelyzetben a megváltozott perisztaltika és a csökkent nyáktermelés szétzilálják a felszínen úszó bélflórát, amit tovább ront a fokozott gyulladásos hajlam. Az eredmény: a bélflóra sokszínűsége sérül, elszaporodnak a kórokozó baktériumok.

        Bél-agy kommunikáció

        A bél romló állapotáról az agyba részben a bolygóidegen, részben a vérbe jutó, a bélben termelődő hormonhatású és idegi ingerületközvetítő anyagokon keresztül jutó információk további stresszingert jelentenek. 

        Összefoglalva

        Stressz hatására a bélműködés, immunrendszer és bélflóra egyaránt megváltozik.

        Romlik az emésztés, fokozódik a bél gyulladásos hajlama, ami a bél-agy tengelyen keresztül újabb stresszort jelent.

        Következmény: funkcionális jellegű bélpanaszok (diszpepszia, irritábilis bél szindróma), reflux-, fekélybetegség, gyulladásos és allergiás bélbetegségek kialakulása vagy kiújulása.

        Mit tehetünk?

        Szemléletváltás: Ne csak a testi tünetekre koncentráljunk, keressük a panaszok mögött álló stresszállapotot! Ennek felismerése, lehetőség szerint megoldása a gyógyulás döntő lépése lehet.

        A szervi emésztőszervi betegségek (vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, fekélybetegség) gyógyszeres kezelése, ételallergia esetében a megfelelő diéta tartása kötelező. 

        Probiotikumok szedése, prebiotikus étrend tartása erősíti a bélflórát, javítja a bél állapotát.

        Pszichoterápia, különböző alternatív gyógymódok (autogén tréning, jóga) javíthatja a stresszkezelő képességet.

        A gyógyulás annál könnyebb és gyorsabb, minél rövidebb ideje tartó panaszokról van szó!

        Dr. Pászthory ErzsébetForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

        Kép szerzője: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

        Módosítva: 2019.05.08 09:36, Megjelenés: 2019.05.08 09:36
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Triggerpont masszázs

        Triggerpont masszázs

        Cs. K., fordító

        Miért hasznos férfiaknál? Hol alkalmazható a triggerpont terápia?

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből

        Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer funkciózavara, bár semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, tünetei jelentős mértékben megnehezítik a beteg életét, rontják életminőségét. A betegség háttere nem teljesen tisztázott, annyi azonban tény, hogy a stressz, bizonyos élelmiszerek és a rossz táplálkozási szokások kiválthatják, illetve súlyosbíthatják a panaszokat. A betegség kezelhető, az életminőség javítható megfelelő terápiával gasztroenterológus, pszichológus és táplálkozási szakértő segítségével.

        Mit kell tudni a vastagbéltükrözésről?

        A vastagbéltükrözés a végbél, a vastagbél és a vastagbél-vékonybél átmenet szakaszán előforduló rendellenességek, elváltozások felismerésére irányuló eljárás, melynek során nemcsak diagnosztizálásra, hanem szövettani mintavételre és bizonyos terápiás beavatkozásokra is lehetőség van.

        Emésztőrendszeri problémák - Az étkezés és a lelkiállapot hatása

        Átélték már, hogy vizsga vagy állásinterjú előtt alig megy le néhány falat reggelire? Vagy amikor nehéz kilépni a lakásból a hirtelen támadó hasmenés miatt, ami a ránk váró stresszhelyzetek előtt váratlanul jelentkezik? És azt a jól ismert süllyedésérzetet gyomortájon, amit egy rossz hír hallatán érzünk?

        A székelési inger hiányának okai és kezelése

        Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mihez vezethet? Mi a teendő ilyen esetben?

        Hányás hányinger nélkül - Milyen betegségek velejárója lehet?

        Szinte minden hirtelen jelentkező vagy elhúzódó betegség esetén előfordulhat hányás. A hányást leggyakrabban hányinger előzi meg, de a két jelenség természetesen külön-külön is előfordulhat.

        Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése

        Hogyan történik a funkcionális emésztőszervi betegek kezelése komplex orvosi-pszichológiai módszerrel?

        A stressz szerepe a peptikus fekélybetegségek kialakulásában

        A peptikus fekélybetegség (PUD) kialakulásáért elsősorban a Helicobacter pylori fertőzést, illetve a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését tartják felelősnek.

        A tej- és vöröshús-imádók érzékenyebbek az E. colira

        Ausztrál kutatók szerint a vöröshús- és tejimádók sokkal érzékenyebbek az Escherichia coli (E. coli) baktériumra, amely komoly hasmenést, súlyos esetben akár halált is okozhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.