• Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin

        A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

        A stressz téma cikkei 
        5/1 A stressz
        5/2 A stressz tünetei
        5/3 A stressz következményei
        5/4 Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?
        5/5 Ön hogy kezeli a stresszt?

        Mi történik, ha stresszhatás éri a szervezetet?

        Mielőtt a szervezetünk válaszát vizsgálnánk a stressz-faktorokra, tudnunk kell, hogy a stressznek két fajtáját különíthetjük el. Megkülönböztetünk pozitív és negatív stressz-hatásokat.

        A „pozitív stressz” serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és ezt követően rövid időn belül visszatér a szervezet a normális szintre. (Erre példa egy támadás az utcán. Ekkor a stressz-hormonoknak köszönhetően az izmainkban fokozódik a vérellátás, mely a menekülést szolgálja.)

        Hirdetés

        Stressz teszt

        Tesztelje magát, mennyire stresszes Ön!

        Stressz teszt

        A „negatív stressz” inkább lelki folyamatokon nyugszik, általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, úgymint kézremegés, verejtékezés. (Ilyen reakciót válthat ki egy házastársi veszekedés, vagy sorban állás a már egyébként is fokozott érzelmi állapot talaján.)

        Fenyegető szituációban a szervezetben fokozódik az ún. stressz-hormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése. A fokozott stresszhormon szint mozgósítja a szervezetet: a vérnyomás emelkedik, fokozódik a szívverés, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

        A stresszhelyzetekben az adrenalin és noradrenalin mellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, amely hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

        A stressz folyamata három szakaszra osztható:

        1. A veszély helyzet (riadó), mely a szervezetet fokozott állapotba helyezi.
        2. Az ellenállás a kialakult helyzet megoldására mozgósítja a testet.
        3. Kimerülés stádiumában a nyugalmi egyensúly már nem tud visszatérni, állandósul a fokozott készültség állapota.

        Minden reakció azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a test - a szervek és izmok - a vészhelyzet elhárítására.

        Stresszkezelés 6 pontban

        A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. 

        • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
        • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?!
        • Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zene terápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet.
        • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás.
        • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése.

        A rohanó mindennapokban a szervezet stressz-válasza sok esetben már olyankor is aktiválódik, amikor nem veszélyhelyzet elhárítása a cél, és a fokozott készültség valójában nem is segíti a helyzet megoldását.

        Ilyenkor a test kilendül a nyugalmi egyensúlyából, fokozottan reagál a külső ingerekre és folyamatosan az egyensúly helyreállítására törekszik, ami a stresszes állapot állandósulásához vezet.

        A stressz hatása a szervezetre

        A stressz tünetei az ingerlékenység, a fáradtság, a gyakori fejfájás és az alvászavar. Ha a szervezet nem képes megbirkózni az adott élethelyzettel, testi és lelki szinten is számolni kell a káros hatások kialakulásával.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A káros stressz-hatások a szív- és érrendszert érintik leginkább. A stressz-helyzetre bekövetkező vérnyomás emelkedés, a szívfrekvencia fokozódása egy magasabb szinten stabilizálja a szív munkáját és magas vérnyomást (hipertónia) okoz.

        A fokozott verejtékezés a só- és vízháztartás egyensúlyát befolyásolja, a tápcsatornától elvont vérmennyiség pedig tartós fennállás esetén vérellátási zavart okozva, fokozza a fekély kialakulási hajlamot, rontja az emésztést.

        Az állandó alkalmazkodási kényszer depresszió kialakulásához, alkoholizmushoz és súlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet.

        A test erőforrásainak kimerülése gyengíti az immunrendszert és esendővé teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben.

        A stressz-helyzeteket elkerülni szinte lehetetlen, az életünk velejárója. A negatív stressz-hatások csökkentése legyen a célunk. Találjuk meg a számunkra leghatékonyabb kikapcsolódási lehetőségeket – relaxáció, hosszú séták a természetben, masszázs - a káros következmények elkerülése érdekében.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Módosítva: 2019.12.01 04:33, Megjelenés: 2017.08.28 07:38
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        A kognitív viselkedésterápia szerepe az anorexia kezelésében

        Az evészavarok pszichiátriai zavarok, kezelésükben nélkülözhetetlen a pszichoterápiák valamilyen formája. A felnőttek kezelésében egyéni pszichoterápiáknak (pszichodinamikus, interperszonális, kognitív viselkedésterápia) van legnagyobb szerepük, míg a fiatal evészavaros betegek kezelésében egyéni pszichoterápia akkor jön szóba, ha valamilyen ok miatt nincsen lehetőség családterápiára.

        Az anorexia kezeléséről dióhéjban

        Az anorexia kezelésében a hazai gyakorlati irányelveket követjük, melyek a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, a bizonyítékokon alapuló orvoslás jegyében készültek.

        Milyen hatással van testünkre a stressz?

        Az, hogy a stressz mekkora megterhelést jelent szervezetünknek és hogy milyen károkat okoz, leginkább attól függ, hogy rövid vagy hosszú távon vagyunk-e kitéve negatív hatásainak.

        A stressz következményei

        A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        Amikor túl sok a stressz

        Ön is egy aktív ember? Akkor bizonyára tudja, mekkora örömet jelent a családdal és barátokkal töltött idő, egy új munkahelyi feladat vagy a bevásárlás. Néha mégis úgy érzi, hogy a fejére nőnek a teendők? Ismerje meg a határait, hogy a stressz ne keseríthesse meg a mindennapokat!

        Stressz és daganatok

        Napjainkban egymásnak teljesen ellentmondó kutatási eredmények és vélemények születtek arról, hogy a stressz előidézhet-e daganatos megbetegedést. Egyesek úgy vélik, hogy közvetlen kiváltó okként nem említhető a stressz a daganatos megbetegedések kialakulásában. Mások viszont úgy vélik, hogy hosszan tartó stressz előidézhet daganatos megbetegedést.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        A hurutos köhögés
        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
        Dr. Árki Ildikó

        Dr. Árki Ildikó

        Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások