Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és működésének zavarai emelkedett értékekkel járnak. Másrészt van számos olyan betegség is, amely nem áll közvetlen összefüggésben a májjal, mégis gyakran okozza a májenzimek szintjének emelkedését a vérben.

Noha tény, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik túl sok alkoholt fogyasztanak, gyakran emelkedettek a májenzimértékek, távolról sem ez az egyetlen ok, ami magas májenzimszinteket okozhat. A háttérben számos más betegség is állhat, ezért a laborlelet láttán nem helyénvaló elhamarkodottan alkoholizmusra következtetni.

A májfunkciós vizsgálat vérvételt követően bizonyos enzimek vérben mérhető koncentrációjának laboratóriumban történő meghatározását jelenti. A máj működéséről információt szolgáltató enzimek közül elsősorban a következő négy szintjét szokták mérni: GOT (AST), GPT (ALT), Gamma-GT és alkalikus foszfatáz (AP, ALP).

A normál tartománynál magasabb májenzimértékek hátterében például a következő okok állhatnak:

• Bizonyos gyógyszerek bevétele, szedése, amelyek károsítják a májat
• Akut vagy krónikus hepatitis (májgyulladás)
• Zsírmáj: alkoholos vagy nemalkoholos
• Májzsugor (májcirrózis)
• Epeúti elzáródás pl. epekő vagy epekövek miatt
• Gombamérgezés
• Daganat
• Többszervi elégtelenség
• Súlyos vérmérgezés

A különböző enzimek (GOT, GPT, Gamma-GT, alkalikus foszfatáz) szintje nem mindig együttesen emelkedett. Sokkal gyakoribb, hogy jellegzetesen egy vagy több érték emelkedik a referenciatartomány fölé. Az anamnézis felvétele, a páciens esetleges tüneteinek ismerete, a fizikális vizsgálat és további, képalkotó vizsgálatok segítik az orvost abban, hogy megtalálja az emelkedett értékek okát.

A Gamma-GT a legérzékenyebb marker (jelző) a máj és az epeutak (pl. epeúti elzáródás miatti) működésbeli zavarának, illetve a máj alkohol okozta elváltozásainak jelzésére. Az úgynevezett transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT szintjei jellegzetesen májsejtkárosodás esetén emelkednek meg, ami az előzőek mellett bekövetkezhet például hepatitis vagy a májszövetek elhalása (nekrózis) miatt is. Az alkalikus foszfatáz egyik altípusa epepangás, epeúti elzáródás (cholestasis) esetén emelkedik meg.

Bizonyos betegségek esetén megkönnyíti az orvos számára a diagnózis felállítását, ha a GOT és a GPT enzimek koncentrációit hasonlítja össze, azok arányát vizsgálja. Ezt az értéket (GOT/GPT) az olasz orvos, de Ritis után de Ritis-hányadosnak nevezik. Rendkívül súlyos májkárosodás esetén például a GOT értéke jóval magasabb, mint a GPT-é. Alkoholfüggőknél is többnyire nagyobb mértékben emelkedik a GOT szintje, mint a GPT-é (de Ritis-hányados > 1). Krónikus májgyulladásban viszont rendszerint a GPT-érték jelentősen nagyobb mértékben emelkedik meg annál, mint amennyire a GOT-érték megemelkedik, ilyenkor a de Ritis-hányados < 1.

Mivel a szív és az izmok is viszonylag nagy mennyiségben termelnek GOT enzimet, így ennek értéke ezen szervek valamelyikének károsodása következtében is megemelkedhet, például szívinfarktus vagy izombetegségek esetén.

Emelkedett májenzimértékek ritkább okai:

• öröklött haemochromatosis (vastárolási betegség)
• Wilson-kór (réztárolási betegség)
• primer biliaris cirrhosis (feltehetően autoimmun eredetű májzsugorodás)
• az epeutak krónikus gyulladása (az úgynevezett primer sclerotizáló cholangitis (PSC))
• Gilbert-kór

A májenzimek közül a transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT emelkedésének ritkán olyan állapotok vagy betegségek is lehetnek okai, amelyek eredetileg nem a májból indultak ki. Ilyenek például a következők:

• Megerőltető testedzés
• Fertőző betegségek
• amőba- és féregfertőzések, Echinococcus-fertőzés
• tuberkulózis
• szifilisz (luesz)
• Szív- és érrendszeri betegségek
• a vérkeringés összeomlása (sokk)
• jobbszívfél-elégtelenség
• szívburoködéma (perikardiális ödéma)
• HELLP-szindróma (terhesség alatt alakulhat ki ez a várandós nőkre és magzatukra egyaránt életveszélyes állapot)

Bizonyos gyógyszerekben megtalálható némely hatóanyag is emelkedett májenzimértékeket okozhat, így például a következők:

• isoniazid (tuberkulózis elleni antibiotikum)
• egyes antibiotikumok (pl.: szulfonamidok, girázgátlók)
• statinok (zsírsavcsökkentők)
• pajzsmirigygyógyszerek (úgynevezett thyreostatikumok, pl. thiamazol)
• altatógázok (pl. halothan)
• amiodaron (szívritmuszavarok elleni szer)
• metformin (cukorbetegség kezelésére használt szer)
• glitazone (cukorbetegség kezelésére használt szer)
• diclofenac (fájdalomcsillapító)
• allopurinol (köszvény elleni szer)
• kemoterápiás szerek
• különféle fűszernövények és gyógynövények

Emelkedett májenzimértékeket okozhatnak az amfetaminok/ecstasy (kábítószerek) is.

A máj rosszindulatú betegségei (májrák) vagy más szervek rosszindulatú betegségei, amelyeknek a májban alakulnak ki áttétei (metasztázisok) (pl.: béldaganatok, mellrák vagy tüdőrák), emelkedett májenzimértékekkel járhatnak. A májenzimek szintje májérintettség esetén a nyirokszövetek megbetegedéseiben is emelkedik, amilyen például a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma.

Az enzimek mellett a bilirubinértékek is hozzájárulnak a máj funkcióját jelző laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Ez is érdekelheti! A leggyakoribb daganatok első tünetei

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; onmeda.de
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus