Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus frissítve:

Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és működésének zavarai emelkedett értékekkel járnak. Másrészt van számos olyan betegség is, amely nem áll közvetlen összefüggésben a májjal, mégis gyakran okozza a májenzimek szintjének emelkedését a vérben.

Májfunkciós vizsgálat - A téma cikkei
2/1 Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?
2/2 Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

Noha tény, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik túl sok alkoholt fogyasztanak, gyakran emelkedettek a májenzimértékek, távolról sem ez az egyetlen ok, ami magas májenzimszinteket okozhat. A háttérben számos más betegség is állhat, ezért a laborlelet láttán nem helyénvaló elhamarkodottan alkoholizmusra következtetni.

A májfunkciós vizsgálat vérvételt követően bizonyos enzimek vérben mérhető koncentrációjának laboratóriumban történő meghatározását jelenti. A máj működéséről információt szolgáltató enzimek közül elsősorban a következő négy szintjét szokták mérni: GOT (AST), GPT (ALT), Gamma-GT és alkalikus foszfatáz (AP, ALP).

A normál tartománynál magasabb májenzimértékek hátterében például a következő okok állhatnak:

A különböző enzimek (GOT, GPT, Gamma-GT, alkalikus foszfatáz) szintje nem mindig együttesen emelkedett. Sokkal gyakoribb, hogy jellegzetesen egy vagy több érték emelkedik a referenciatartomány fölé. Az anamnézis felvétele, a páciens esetleges tüneteinek ismerete, a fizikális vizsgálat és további, képalkotó vizsgálatok segítik az orvost abban, hogy megtalálja az emelkedett értékek okát.

A Gamma-GT a legérzékenyebb marker (jelző) a máj és az epeutak (pl. epeúti elzáródás miatti) működésbeli zavarának, illetve a máj alkohol okozta elváltozásainak jelzésére. Az úgynevezett transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT szintjei jellegzetesen májsejtkárosodás esetén emelkednek meg, ami az előzőek mellett bekövetkezhet például hepatitis vagy a májszövetek elhalása (nekrózis) miatt is. Az alkalikus foszfatáz egyik altípusa epepangás, epeúti elzáródás (cholestasis) esetén emelkedik meg.

Bizonyos betegségek esetén megkönnyíti az orvos számára a diagnózis felállítását, ha a GOT és a GPT enzimek koncentrációit hasonlítja össze, azok arányát vizsgálja. Ezt az értéket (GOT/GPT) az olasz orvos, de Ritis után de Ritis-hányadosnak nevezik. Rendkívül súlyos májkárosodás esetén például a GOT értéke jóval magasabb, mint a GPT-é. Alkoholfüggőknél is többnyire nagyobb mértékben emelkedik a GOT szintje, mint a GPT-é (de Ritis-hányados > 1). Krónikus májgyulladásban viszont rendszerint a GPT-érték jelentősen nagyobb mértékben emelkedik meg annál, mint amennyire a GOT-érték megemelkedik, ilyenkor a de Ritis-hányados < 1.

Mivel a szív és az izmok is viszonylag nagy mennyiségben termelnek GOT enzimet, így ennek értéke ezen szervek valamelyikének károsodása következtében is megemelkedhet, például szívinfarktus vagy izombetegségek esetén.

Emelkedett májenzimértékek ritkább okai:

A májenzimek közül a transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT emelkedésének ritkán olyan állapotok vagy betegségek is lehetnek okai, amelyek eredetileg nem a májból indultak ki. Ilyenek például a következők:

  • Megerőltető testedzés
  • Fertőző betegségek
  • amőba- és féregfertőzések, Echinococcus-fertőzés
  • tuberkulózis
  • szifilisz (luesz)
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • a vérkeringés összeomlása (sokk)
  • jobbszívfél-elégtelenség
  • szívburoködéma (perikardiális ödéma)
  • HELLP-szindróma (terhesség alatt alakulhat ki ez a várandós nőkre és magzatukra egyaránt életveszélyes állapot)

Bizonyos gyógyszerekben megtalálható némely hatóanyag is emelkedett májenzimértékeket okozhat, így például a következők:

  • isoniazid (tuberkulózis elleni antibiotikum)
  • egyes antibiotikumok (pl.: szulfonamidok, girázgátlók)
  • statinok (zsírsavcsökkentők)
  • pajzsmirigygyógyszerek (úgynevezett thyreostatikumok, pl. thiamazol)
  • altatógázok (pl. halothan)
  • amiodaron (szívritmuszavarok elleni szer)
  • metformin (cukorbetegség kezelésére használt szer)
  • glitazone (cukorbetegség kezelésére használt szer)
  • diclofenac (fájdalomcsillapító)
  • allopurinol (köszvény elleni szer)
  • kemoterápiás szerek
  • különféle fűszernövények és gyógynövények

Emelkedett májenzimértékeket okozhatnak az amfetaminok/ecstasy (kábítószerek) is.

A máj rosszindulatú betegségei (májrák) vagy más szervek rosszindulatú betegségei, amelyeknek a májban alakulnak ki áttétei (metasztázisok) (pl.: béldaganatok, mellrák vagy tüdőrák), emelkedett májenzimértékekkel járhatnak. A májenzimek szintje májérintettség esetén a nyirokszövetek megbetegedéseiben is emelkedik, amilyen például a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma.

Az enzimek mellett a bilirubinértékek is hozzájárulnak a máj funkcióját jelző laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Ez is érdekelheti A leggyakoribb daganatok első tünetei

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; onmeda.de
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló