• Munkahelyi stressz - Megalázás és kiközösítés

        Szerző: WEBBeteg - Kazimir Ágnes, pszichológus

        Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében.

        Fontos lehet az is, hogy ha hibázunk, fel tudjuk-e ismerni, be merjük-e vallani, tudunk-e váltani, változtatni az esetleges hibás döntésen. Sokszor azt is meg kell tanulni, hogy merjünk hibázni, és merjük beismerni. A munkahelyi stressz kapcsán sincs ez másként.

        Hirdetés

        A munkahelyi stressz

        Van objektív stressz, ami az adott munkával együtt jár, előre látható, tudható, kiszámítható, és a munkába álláskor eldönthető, hogy bevállalja-e a munkába álló vagy sem. Ha mégsem bírja ezeket és ezzel szembesül, ezt belátja, akkor munkahelyet lehet és kell változtatni (ilyen lehet a monoton munka, az egy helyben ülés, a zaj, összezártság stb.).

        Szubjektív stressz, ami előre nem kiszámítható, aminek oka gyakran belül, a személyiségben keresendő, ami leggyakrabban önismereti hiányból, tolerancia-hiányból, önértékelési és önbizalomhiányból és/vagy váratlanul előálló krízishelyzetből fakadhat.

        Gyakran a munkahelyi közösség úgy vezeti le az önmagával és a munkahellyel kapcsolatos elégedetlenségét, hogy ahelyett, hogy átgondolnák, min tudnának változtatni ahhoz, hogy jobb, könnyebb legyen, vagy gyávák változtatni, tovább nehezítik azzal, hogy egymást bántják, egymást hozzák megalázó, rossz helyzetbe, „ha nekem rossz, legyen neked is rossz” alapon.

        A mobbing

        Ennek a magatartásformának mostanság divatos összefoglaló neve a mobbing: kiközösíteni, megalázni, tönkretenni, kikészíteni viselkedésükkel a másik embert. Önmagában az is szomorú, hogy már szakszó is született erről. Néhány példa:

        • Kiégés (burnout)- teszt

          A kiégés- (burnout) szindróma egy tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.

          Töltse ki tesztünket, és állapítsa meg, szenved-e hasonló problémától!
          Sugdolóznak a háta mögött.
        • Ha közeledik, elhallgat a csapat.
        • Gúnyosan végigmérik az öltözékét.
        • Arcába fújják a füstöt, pedig tudják, hogy zavarja a dohányzás.
        • Esznek, kínálgatják egymást, de egyvalakit kihagynak.
        • A legunalmasabb munkával bízzák meg konzekvensen, és ha elvégzi, kapja az újabbat, stb..

        Emberi játszma és védekezés

        Sajnos, vannak olyan emberek, akiknek az a jó, ha a másiknak rossz. Ennek érdekében bármire képesek. Jó, ha tudjuk, hogy ez csak akkor működik, ha ehhez a másik fél is aktív partner. Ezt nevezi a pszichológia emberi játszmának.

        A játszma viszont azonnal működésképtelenné válik, ha a szenvedőnek kipécézett fél nem a másik elképzelésinek megfelelően reagál, hanem meg tudja védeni magát, ki tud állni önmagáért, szakszóval élve: asszertív magatartással képes önmaga érdekeit megvédeni. Ilyenkor gellert kap a mobbingoló törekvése, hiszen nem az történik, amit ő elképzelt. Nem tudta kiszolgáltatottjává alacsonyítani a másik embert, mert az meg tudta fordítani a játszma menetét. Ez önmagában meg tudja szüntetni a stresszt.

        Kiégés

        A burnout (kiégés) szindróma tünetei: ha elfásul, ha indítékszegény, munkájával, környezetével érdektelen, közönyös, kilátástalanságérzése van, fáradékony, gyakran beteg, nehezen gyógyul, nem tud aludni – ez esetben kezelést igényel! Forduljon pszichiáterhez, pszichoterapeutához. Az állapot magától nem múlik el, nem érdemes várni, szenvedni. Gyógyítható.

        Képzeljék is el ezt a helyzetet: végigmérik, és kinevetik, majd elfordulnak, pusmognak, valószínűleg arról, hogy néz ki, milyen a haja, a ruhája. Gondolja végig:

        • Mit tennének hasonló helyzetben?
        • Volt-e már életében, akár gyerekként is hasonló helyzetben?
        • Mit tett akkor?
        • Most mit tenne, ha visszafordítható lenne az időkerék?
        • Elégedett a viselkedésével?

        Ha igen, az jó. Ismerik az asszertivitást, az önmaguk érdekeinek képviseletét.

        Nem? Akkor tudják-e, hogy mért viselkedtek úgy, hogy attól rossz érzésük maradt? Önökön múlt? Máson múlt? Lehetett volna másként is? Akkor mért nem viselkedtek másként?

        Ezzel a gondolatmenettel, önismereti munkával közelebb kerülhetnek önmagukhoz, és annak megismeréséhez, hogy az énképük, az önértékelésük milyen szinten áll.

        Pozitív énkép és relaxáció

        A stresszhelyzetek jó megoldásához fontos a pozitív énkép, a reális önértékelés, a valós eredményeken nyugvó önbizalom és a változtatni tudás és merés képessége és bátorsága. A munkavégzés közben elfáradhatunk még a legjobb munkahelyen is. Telítődhetünk az ingerekkel, a feladatokkal, a hallottakkal, látottakkal.

        Ilyenkor nagyon jót tesz a relaxáció, az autogén tréning, de sokat segít néhány egyszerű mozdulatsor, mély légzésekkel, vagy néhány korty folyadék, vagy pl. egy szelet csoki.

        A lényegi megoldás azonban az, ha a munkáltató odafigyelve a munkahelyi stressz okozta ártalmakra, biztosít a dolgozóinak rendszeres feltöltődést eredményező pihenést, testi-lelki tréningeket. Utóbbiak célzottan arra szolgálnak, hogy a dolgozók elsajátíthassanak olyan módszereket, amelyekkel egymást könnyebben megértik, konfliktusaikat kezelni tudják anélkül, hogy a gyakori, ám semmit meg nem oldó sértődés vagy agresszió jelentkezzen. Ezeken a tréningeken elsajátítható az relaxáció gyakorlata is.

        Kazimir Ágnes, pszichoterapeutaForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Kazimir Ágnes, pszichoterapeuta

        Módosítva: 2019.05.24 20:36, Megjelenés: 2017.05.22 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Csecsemőgondozás

        Csecsemőgondozás

        B. M., szakfordító

        Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak? Mire figyeljünk?

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        A stressz következményei

        A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        Stressz és betegség - A betegség stresszel jár

        Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        A menedzserbetegség

        A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

        Milyen hatással van testünkre a stressz?

        Attól függ, hogy a stressz mekkora megterhelést jelent szervezetünknek és hogy milyen károkat okoz, hogy rövid vagy hosszú távon vagyunk-e kitéve negatív hatásainak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.