• Stressz, betegségek, stresszkezelés

        Szerző: Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém

        Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az úgynevezett distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. A tudomány úgynevezett eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez túlzott igénybevétel nélkül.

        Ilyen eustressz lehet egy gyermek, unoka születése, lottónyeremény vagy bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be, a szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stresszhatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, úgynevezett stresszhormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol).

        Hirdetés

        A stressz hatása szervezetünkre

        Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is - az immunrendszer gyengítése révén - számos betegséget idézhetnek elő. Azaz növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés, korai magömlés, impotencia) valószínűsége. Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

        A legnagyobb veszélyt a mindennapos stressz jelenti

        A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stresszhatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából. Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.

        Stresszmentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele. Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a helyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.

        A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás - a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az úgynevezett társas támogatottság is védőfaktor a stresszbetegségekkel szemben. Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor egy pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani.

        A probléma mindig egyéni, a pszichológus személyre szabott kezelési tervet állít össze, de ez a néhány stresszkezelési mód talán segítségére lehet:

        • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.

        • Fontos a hatékony időgazdálkodás, fontossági sorrend felállítása, ha elborítják a teendők, a környezetváltozás (azaz a stresszforrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        • Ezenkívül a figyelem elterelés, az önjutalmazás, a testmozgás (keringést, közérzetet, hangulatot javítja),a  relaxáció, a megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.

        • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet.

        Ha úgy érzi, hogy „egyedül nem megy”, akkor a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésében is.

        (Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

        Módosítva: 2018.10.11 05:21, Megjelenés: 2017.10.08 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Inkontinencia

        Inkontinencia

        Cs. K., fordító

        A bőrápolás az aktív inkontinens betegeknél is fontos. Hasznos tanácsok.

        Gyermekkori ágybavizelés

        Gyermekkori ágybavizelés

        WEBBeteg

        Az ágybavizelés súlyos teher a gyermeknek, pedig a probléma kezelhető!

        Munkahelyi stressz - Megalázás és kiközösítés

        Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében.

        Amikor túl sok a stressz

        Ön is egy aktív ember? Akkor bizonyára tudja, mekkora örömet jelent a családdal és barátokkal töltött idő, egy új munkahelyi feladat vagy a bevásárlás. Néha mégis úgy érzi, hogy a fejére nőnek a teendők? Ismerje meg a határait, hogy a stressz ne keseríthesse meg a mindennapokat!

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Orvosunkkal az internetes zaklatásról

        Cyberbullyingnak nevezi az angol szakirodalom azt a napjainkban elterjedt jelenséget, amikor valakit telefonon vagy interneten keresztül megfélemlítenek, zaklatnak vagy bántalmaznak.

        Az éjszakai felriadás a stressz jele is lehet

        Ha Ön is tapasztalta már, hogy felriad az éjszaka közepén, szíve hevesen ver, pulzusa szapora, és szinte kiugrik az ágyból, akkor nagy valószínűséggel túl sok stressz éri a mindennapokban, és feldolgozatlan problémái vannak. Az ilyen éjszakai felriadások nagyon megkeserítik a tőlük szenvedők életét.

        Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

        Mi ez a módszer? Kik számára ajánlott és kiknek nem? Hogyan és mennyi idő alatt sajátítható el? Hogyan néz ki a gyakorlatban? Mit nyerhetünk vele hosszú távon?

        A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak

        Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

        Distressz a munkahelyen: Ön is érintett?

        Egészségkárosító tényező lehet a munkahelyen a por vagy zajártalom mellett a stressz is, ha indokolatlan mértékű. Egy tavalyi felmérés eredményéből kitűnik: a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A nem kívánatos, túlzott mértékű stressz megelőzésének, illetve csökkentésének a leghatékonyabb eszköze a pszichoszociális kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.