• Stressz, betegségek, stresszkezelés

        Szerző: Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém

        Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az úgynevezett distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. A tudomány úgynevezett eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez túlzott igénybevétel nélkül.

        Ilyen eustressz lehet egy gyermek, unoka születése, lottónyeremény vagy bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be, a szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stresszhatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, úgynevezett stresszhormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol).

        Hirdetés

        A stressz hatása szervezetünkre

        Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is - az immunrendszer gyengítése révén - számos betegséget idézhetnek elő. Azaz növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés, korai magömlés, impotencia) valószínűsége. Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

        A legnagyobb veszélyt a mindennapos stressz jelenti

        A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stresszhatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából. Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.

        Stresszmentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele. Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a helyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.

        A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás - a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az úgynevezett társas támogatottság is védőfaktor a stresszbetegségekkel szemben. Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor egy pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani.

        A probléma mindig egyéni, a pszichológus személyre szabott kezelési tervet állít össze, de ez a néhány stresszkezelési mód talán segítségére lehet:

        • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.

        • Fontos a hatékony időgazdálkodás, fontossági sorrend felállítása, ha elborítják a teendők, a környezetváltozás (azaz a stresszforrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).

        • Ezenkívül a figyelem elterelés, az önjutalmazás, a testmozgás (keringést, közérzetet, hangulatot javítja),a  relaxáció, a megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.

        • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet.

        Ha úgy érzi, hogy „egyedül nem megy”, akkor a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésében is.

        (Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

        Módosítva: 2018.10.11 05:21, Megjelenés: 2017.10.08 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A prosztata egészsége

        A prosztata egészsége

        Cs. K., fordító

        Egészséges táplálkozással és életmóddal bizonyítottan sokat tehet prosztatája védelméért.

        Alvási apnoe

        Alvási apnoe

        Dr. Vincze Dóra

        Miért alakul ki magas vérnyomás az alvási apnoe során?

        A nyaralás mint stresszforrás

        A mindennapos munka fáradtságát, a hétköznapok monotóniáját, a stressz folytonos nyomását, az állandósulni látszó energia-hiányt, valamilyen formában „orvosolni” kell. Ellenkező esetben könnyen komoly betegségek alakulhatnak ki.

        Egyszer fent, egyszer lent - avagy hogyan határozza meg hangulatunk a mindennapokat

        Mindennapjaink megélését és viselkedésünket alapjaiban szövi át a hangulatunk. Természetes jelenség, hogy amit az egyik nap vállrándítással intézünk el, azt egy másikon ingerülten vehetjük tudomásul.

        Distressz a munkahelyen: Ön is érintett?

        Egészségkárosító tényező lehet a munkahelyen a por vagy zajártalom mellett a stressz is, ha indokolatlan mértékű. Egy tavalyi felmérés eredményéből kitűnik: a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A nem kívánatos, túlzott mértékű stressz megelőzésének, illetve csökkentésének a leghatékonyabb eszköze a pszichoszociális kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.

        Stressz és betegség - A betegség stresszel jár

        Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        A menedzserbetegség

        A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

        Milyen hatással van testünkre a stressz?

        Attól függ, hogy a stressz mekkora megterhelést jelent szervezetünknek és hogy milyen károkat okoz, hogy rövid vagy hosszú távon vagyunk-e kitéve negatív hatásainak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA