Stressz, betegségek, stresszkezelés

Szerző: Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém

Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az úgynevezett distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. A tudomány úgynevezett eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez túlzott igénybevétel nélkül.

Ilyen eustressz lehet egy gyermek, unoka születése, lottónyeremény vagy bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be, a szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stresszhatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, úgynevezett stresszhormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol).

A stressz hatása szervezetünkre

Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is - az immunrendszer gyengítése révén - számos betegséget idézhetnek elő. Azaz növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés, korai magömlés, impotencia) valószínűsége. Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

A legnagyobb veszélyt a mindennapos stressz jelenti

A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stresszhatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából. Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.

Stresszmentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele. Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a helyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.

A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás - a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az úgynevezett társas támogatottság is védőfaktor a stresszbetegségekkel szemben. Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor egy pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani.

A probléma mindig egyéni, a pszichológus személyre szabott kezelési tervet állít össze, de ez a néhány stresszkezelési mód talán segítségére lehet:

  • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.

  • Fontos a hatékony időgazdálkodás, fontossági sorrend felállítása, ha elborítják a teendők, a környezetváltozás (azaz a stresszforrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).

  • Ezenkívül a figyelem elterelés, az önjutalmazás, a testmozgás (keringést, közérzetet, hangulatot javítja),a relaxáció, a megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.

  • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet.

Ha úgy érzi, hogy „egyedül nem megy”, akkor a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésében is.

(Pergel-Száraz Cintia, Klinikai szakpszichológus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Depresszió Depresszió

Téli depresszió vagy téli lehangoltság: Milyen jelek utalnak rá?

Elhízás Elhízás

Eltérések a laboreredményben. Mire figyeljünk?

A hörcsög-modell: stressz és...

Az aranyhörcsöghöz hasonlóan stressz hatására sok ember mértéktelen mennyiségű élelmet fogyaszt, és meghízik. Tudósok felfedezték, hogy ez a...

Hogyan rombol a mindennapi stressz?

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stresszbetegséget napjaink népbetegségének tartják...

Stresszkezelés, de hogyan? -...

Napjainkban a stresszkezelés rendkívül divatos szó, amellyel rengeteg fórumon találkozhatunk tudományos és közérthető formában egyaránt. Az sem...

A stressz következményei

A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz, amely számos pszichés...

COVID-álmok - Álmok a...

Az álom a tudattalan működése, legtöbbször mindennapos küzdelmek megoldási kísérletei, többnyire elfojtott vágyak, félelmek, személyes belső...

A stressz és a kardiológiai...

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó...

Ön hogyan kezeli a stresszt?...

A mindennapok során mindenkit ér kisebb-nagyobb stressz a munkahelyén vagy családi életében. Nem mindegy azonban, hogy hogyan viszonyulunk hozzá...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.