A felszívódási zavarokról: jellemző panaszok, gyakori fajták

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent: 2022.12.30.

Ha a tápanyagként elfogyasztott szénhidrátok, fehérjék és zsírok hasznosulásának összetett folyamata bárhol zavart szenved, felszívódási zavarról, malabszorpcióró beszélünk.

Felszívódásnak nevezzük azt a bonyolult és összetett folyamatot, amikor az elfogyasztott táplálék összetett szénhidrát, fehérje és zsír komponensét a szervezetünk felszívódásra alkalmas alkotóelemeire bontja, majd a hasznos összetevők felszívódnak (ez közel 80 százalékban a vékonybélben történik), a fel nem szívódott anyagok pedig bélsárként összesűrűsödve, széklet formájában távoznak. Ha ez a komplex folyamat zavart szenved, felszívódási zavar alakul ki.

Vékonybél, te csodás!

Képzeljünk el egy teniszpálya nagyságú szőnyeget, és próbáljuk meg úgy összehajtogatni, hogy tökéletesen illeszkedjen egy három méter hosszúságú cső belsejébe, úgy, hogy a cső átmérőjét lényegesen nem szűkíti. Képtelenségnek hangzik? Pedig éppen ezt a csodás műveletet valósítja meg a természet a vékonybélben a bélbolyhok segítségével. Az így nyert felület legalább 100 négyzetméter, vagyis több százszorosa egy ugyanilyen átmérőjű sima falú csőnek. Az ilyen módon megnövelt felület kitűnő terepet biztosít az aminosavak, zsírok, cukrok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és víz felszívódásának.

Ez a hatalmas felület redőkbe rendeződik a bél belsejében, ami már szabad szemmel is jól látható. (Ez a harántredőzet különbözteti meg a vékonybelet a vastagbéltől „ránézésére”.) A redőkön apró mélyedések és kiemelkedések vannak, ezek a kiemelkedések a bélbolyhok, amik külső rétegéből sok-sok milliónyi finom, ujjszerű nyúlvány emelkedik ki, mint egy rettentően sűrű szövésű szőnyeg. De ahhoz, hogy ezen a hatalmas felületen a felszívódás végbe mehessen, a táplálékot megfelelően át kell alakítani.

Hogy lesz a falatból hasznosuló energia?

Már a szájüregünkben a rágással megkezdődik a falat felaprítása és a nyálban található emésztőenzimek segítségének köszönhetően az emésztés. A gyomorban található gyomorsav ezt tovább folytatja és a perisztaltikus mozgás hatására kis adagokban a patkóbélbe továbbítja a pépes masszát. Ennek a bélszakasznak a legfontosabb feladata a táplálékkal keveredett sósav semlegesítése. A bélbolyhokon található mélyedésekben számos kehelysejt foglal helyet, az általuk termelt nyák közömbösíti a savat és védi a bél nyálkahártyáját.

A táplálék abban a formában, ahogy elfogyasztjuk, nem tud hasznosulni, ezért a szervezetünk emésztőenzimek segítségével szállításra és felszívódásra alkalmas állagúra „darabolja fel”. A legjelentősebb enzimjeinket a hasnyálmirigy állítja elő (amiláz, lipáz). A máj szolgáltatja az epesavakat, amik emulgeálószerekként működnek, ezek a zsírokat felszívódásra képes mikroszkopikus méretű cseppekké alakítják.

A táplálék elfogyasztása után különböző hormonok szabadulnak fel, amik hatására az emésztőenzimek a közös epevezetéken át ebbe a bélszakaszba kiválasztódnak. Ennek a közjátéknak köszönhetően megkezdődhet a tápanyagok felszívódása a bélbolyhok gazdag érhálózatán át.

A felszívódási zavar okozta panaszok

Ha a folyamatban valamelyik lépcsőfok csorbát szenved, akkor felszívódási zavarról, malabszorpcióról beszélünk. Rendkívül változatos és szerteágazó tünetek jelentkezhetnek, melyek súlyossága is igen változó lehet.

A leggyakoribb panaszok:

  • hasi fájdalmak,
  • puffadás,
  • hasmenés,
  • nem szándékos fogyás, izomtömegvesztés,
  • gyengeség, fáradékonyság,
  • vérszegénység,
  • izomgörcsök,
  • szájzúg berepedése,
  • menstruációs zavarok,
  • bőrtünetek, száraz haj, hajhullás,
  • csontritkulás,
  • vérzéses zavarok,
  • gyermekeknél növekedési, fejlődési visszamaradottság.

Látható, hogy a tünetek egy jelentős része nem feltétlenül gasztroenterológiai panasz. Ezért nem ritka, hogy más probléma kapcsán merül fel a gyanú, hogy felszívódási zavar állhat a tüneteik mögött.

Mivel különböző makrotápanyagok felszívódása szenvedhet zavart, ennek megfelelően léteznek a hiányzó tápanyagra utaló jellegzetes tünetek is:

  • Zsírok: Amennyiben a zsírok nem szívódnak fel megfelelően, akkor zsírszéklet, továbbá a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A) hiánytünetei jelentkezhetnek.
  • Fehérje: Fehérjefelszívódási zavar esetén izomtömegvesztés, száraz, hulló haj, töredezett körmök, száraz bőr jellemző, a vízvisszatartás miatt pedig generalizált (a test egészére jellemző) ödéma.
  • Cukrok (szénhidrát komponensek): A különböző cukrok felszívódásának zavara esetén a fokozott gázképződés miatt puffadás, robbanásszerű hasmenés jelentkezik.
A felszívódási zavarokhoz tartozó leggyakoribb kórképek

Mi okozhat felszívódási zavart?

Nagyon röviden megválaszolva: bármi olyan tartós vagy átmeneti betegség, állapot, ami a bélbolyhokat károsítja, akadályozza a tápanyag tovább jutását, vagy emésztőenzim hiányt okoz.

A gyakoribb kórokok röviden:

1. Emésztőenzimekkel kapcsolatos elváltozások:

Emésztőenzim hiány: okozhatja krónikus hasnyálmirigy gyulladás, cisztás fibrózis, a hasnyálmirigy vezeték elzáródása daganatos folyamatok által, a hasnyálmirigy részleges eltávolítása.

Emésztőenzim inaktiváció: normális esetben szervezetünk a nyombélben semlegesíti a gyomorsavat, és a pH értéket kb. 6,5-re emeli. Egyes betegségek esetén (pl. Zollinger-Ellison szindróma) azonban a nyombél pH értéke az ideális alá csökken, és így savas marad a közeg. Ezekben az esetekben a zsírok felszívódása szenved zavar.

Részletesen Emésztőenzim hiány és enzimpótlás

2. Epesavakkal kapcsolatos elváltozások:

Konjugált epesavak csökkent előállítása, kiválasztása: többféle májbetegség okozhatja, így májcirrózis, PBC, PSC, az epevezeték tumoros elzáródása, epepangás (gyógyszer okozta, terhességi, örökletes cholestaticus szindrómák), hepatitis C vírus okozta krónikus májgyulladás.

Epesavak dekonjugációs zavara: SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) esetén a vékonybélben található patológiás baktériumflóra gátolja az epesavak megfelelő működését. Kialakulásához vezethet: bypass műtét utáni állapot, összenövések, szűkületek, sugárterápia utáni gyulladás, funkcionális és motilitás zavarok.

Fokozott epesav vesztés: vékonybélbetegségek, vagy egy métert meghaladó vékonybél eltávolítás esetén alakulhat ki.

3. Csökkent gyomorsav kiválasztás: krónikus atrófiás gastritis, hosszútávú savcsökkentő-szedés (PPI) hatására zavart szenvedhet a vas felszívódása is, vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

4. Csökkent intrinsic faktor szint: krónikus autoimmun gastritis szintje csökken, B12-vitamin felszívódási zavar alakul ki, ami anaemia perniciosát (vészes vérszegénységet) okoz.

5. Laktáz hiány: lehet veleszületett, primer vagy szekunder enzimhiány miatt kialakult laktóz intolerancia.

6. Fruktóz intolerancia: a betegség miatt fel nem szívódott fruktóz (gyümölcscukor) a bélben táptalaj a gyors bakteriális fermentációhoz, ami gázképződéshez, hasmenéshez, a bélflóra megváltozásához vezet.

7. Epithelias transzport zavara: sejtélettani folyamat zavara, amely lehet szelektv defektus (Hartnup-betegség, cystinuria), vagy okozhatja a teljes transzport folyamat zavarát (cöliákia).

8. Immunmediált enteropathia: az immunrendszer reakciója miatt kialakult elégtelenség a bél funkciójában, ide tartozik a Crohn-betegség, autoimmun enteropatia, eosinophil gastroenteritis, graft-versu host betegség.

9. Gyógyszer okozta felszívódási zavar: okozhatják pl. a daganatellenes terápiában alkalmazott citosztatikus szerek.

10. Fertőzéses eredet: Wipple-kór, trópusi sprue, Giardia lamblia fertőzés, TBC, HIV, H.pylori, SIBO.

11. Infiltratív eredet: a bélfal rétegei között kórosan felhalmozódó részecskék miatt kialakuló kórképek, pl. collagenosis, amiloidózis.

12. Daganatos eredet: T- és B-sejtes limfóma.

13. Helytelen, egyoldalú táplálkozással kapcsolatos kórképek: kwashiorkor (fehérjehiányos megbetegedés)

14. Keringési zavar miatt: krónikus mesenterialis ischaemia.

15. Egyéb okok: pl. sugárterápiával kapcsolatos mellékhatásként jelentkező felszívódási zavar.

Ahogy láthattuk, rendkívül sokféle kórkép okozhat felszívódási zavarokat, éppen ezért a pontos ok rendszerint csak alapos kivizsgálást követően diagnosztizálható.

Laborvizsgálatok, tesztek és más eljárások

Nagyon fontos a kórelőzmények részletes és alapos felvétele: volt-e például autoimmun gluténérzékeny beteg a családban, végeztek-e gyomor- vagy bélműtétet, ismert-e hasnyálmirigy- és epebetegség, milyenek az étkezési szokások, volt-e az elmúlt egy hónapon belül trópusi országbeli utazás.

Az elhangzottak függvényében a következő javasolt lépés a laboratóriumi vizsgálat (vérszegényég, vas, B12 és egyéb vitaminok, továbbá ásványi anyagok szintje).

Segítség lehet a diagnózis felállításában a hidrogén kilégzési teszt (laktózintolerancia, fruktózintolerancia gyanúja esetén) és a székletvizsgálat. Speciális esetben az verejték klorid tartalmát is mérhetjük (cisztás fibrózis gyanúja esetén).

Képalkotó vizsgálatokat érdemes csináltatni, mint pl. a hasi UH, esetleg hasi CT, mert akár krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra, Crohn-betegség esetén gyulladásos szűkületekre derülhet fény.

Végül sort keríthetünk a tápcsatorna endoszkópos vizsgálatára és szövettani mintavételre is. A cöliákia, limfóma, krónikus gastritis diagnosztizálásához általában szövettani diagnózis is szükséges.

Milyen kezelés lehetséges felszívódási zavar esetén?

Törekedni kell az oki terápiára, azaz nem elsősorban a kellemetlen panaszokat (pl. hasmenés, puffadás) célszerű kezelni., hanem a panaszokat okozó kórképet. Miután kiderítették, mi okozza a malabszorpciót, annak megfelelően kell egyénre szabottan a terápiát is felépíteni.

Ha például a hasmenés, hasi fájdalom és fogyás hátterében krónikus hasnyálmirigy-gyulladás igazolódott, ami csökkent emésztőenzim szintet okoz, akkor enzimpótlással orvosolható az állapot. Ha viszont a felsorolt tünetek mögött gluténérzékenység igazolódik, akkor az enzimpótlással nem érünk el javulást, ebben az esetben szigorú gluténmentes diéta tartása szükséges.

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A vesekő kialakulásának okai A vesekő kialakulásának okai

A vesekövek a vizelet bizonyos alkotóelemeiből alakulnak ki.

Alvás csecsemőkorban Alvás csecsemőkorban

Hol aludjon a csecsemő: a szülők ágyában, vagy a saját kiságyában?

Fruktózfelszívódási zavar (malabszorpció)

A gyümölcsfogyasztásnak minden évszakban megvan a létjogosultsága: a vitaminok pótlásával a betegségek megelőzésében, a magas rosttartalommal...

Haspuffadás, bélgázok: mik lehetnek a kiváltó okok?

A hasi fájdalmat és a székrekedést követő harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz a haspuffadás, ezt követi a fokozott böfögés és a...

A glutén is okozhatja a fejlődés elmaradását gyermekkorban

A gyermekkori súlyfejlődés elmaradásának több oka lehet. A következőkben a lisztérzékenységgel foglalkozunk részletesebben dr. Vass Noémi gyermek...

Hasfájás, puffadás, krónikus hasmenés - Lehet, hogy Ön gluténérzékeny!

A gluténérzékenység - avagy cöliákia, régi nevén lisztérzékenység - lényegében egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Ebben a...

Mit ehetünk, mit ne együnk? Ki mondja meg?

Egyes becslések szerint a lakosság legalább egyötöde küszködik valamilyen ételérzékenységgel vagy más szóval ételintoleranciával, ami azt...

D-xilóz felszívódási teszt

A D-xilóz felszívódási teszt során a D-xilóz (egyfajta cukor) szintjét mérik a vérben illetve a vizeletben. A teszt a vékonybél elváltozásaival...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.