A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás

A krónikus (vagy idült) hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy szövetének visszafordíthatatlan pusztulásával, valamint a hormonális és emésztőenzim-kiválasztó funkció károsodásával járó betegség. Hátterében többnyire a krónikus alkoholfogyasztás áll, de számos más oka is lehet.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis chronica) oka 70 százalékban a krónikus alkoholfogyasztás, ami férfiak esetében 80 gramm, nők esetében 50 gramm napi szintű alkoholfogyasztást jelent, éveken, évtizedeken át. A fennmaradó 30 százalékban pedig az alábbi okok valamelyike szerepeltethető.

• toxikus-anyagcsere eredetű okok: pl. dohányzás, idült veseelégtelenség, egyes gyógyszerek károsító hatása;
• epevezeték: az epehólyag és a hasnyálmirigy által közösen használt epeút elzáródása miatt: pl. daganat, hegesedés, meszesedés;
• súlyos, elhalással járó heveny hasnyálmirigy-gyulladás szövődménye, vagy visszatérő heveny epizódok maradványtüneteként kialakuló krónikus gyulladás
• autoimmun eredetű okok: gyulladásos bélbetegséghez, primer biliaris cholangitishez (PSC) társuló forma, továbbá a hasnyálmirigy önálló autoimmun betegsége az autoimmun pankreatitisz;
• fertőzéses eredetű okok;
• genetikai eredetű okok;
• vizsgálatok ellenére sem kideríthető ok miatt bekövetkező (idiopathias) hasnyálmirigy-gyulladás.

Milyen tünetekkel jár a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás?

A betegségnek jellegzetes tünetei vannak. Az egyik a fájdalom, mely a köldök körül jelentkezik, és övszerűen sugárzik a hát irányába. A betegség előrehaladtával a fájdalom előbb hetente, majd naponta több alkalommal jelentkezik, akár órákig tarthat, végül pedig állandósul. Hasító vagy görcsös jellegűnek mondható, általában provokáló tényezőhöz nem köthető. Hátterében a hegesedés miatt kialakuló kerngési zavar, idegekre kifejtett nyomás állhat.

A nagyfokú súlyvesztés, puffadás, valamint a zsírfényű bűzös széklet az emésztőenzimek termelésének hiánya miatt alakulnak ki. Az inzulintermelés csökkenése miatt cukorbetegség fejlődhet ki. Ezen klinikai tünetek azonban csak jelentős, a hasnyálmirigy állományának kb. 90 százalékos pusztulása után jelennek meg.

Az idült hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatok az elsődlegesek. Bár a hasi UH-vizsgálat felvetheti a krónikus gyulladás lehetőségét, nem mindig elegendő a pontos diagnózis felállításához. Gyakran van szükség ezért MRI-, ERCP-vizsgálatok elvégzésére is.

A betegség kivizsgálása

Az idült hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásában képalkotó vizsgálatok és funkcionális tesztek állnak rendelkezésünkre.

Bár a hasi ultrahang-vizsgálat felvetheti a krónikus gyulladás lehetőségét, nem mindig elegendő a pontos diagnózis felállításához. A pontosabb megítélhetőség érdekében endoszkópos UH, kontrasztanyagos hasi CT, hasi MRI, MRCP vizsgálatot kérhet a kezelőorvos. Az endoszkóppal végzett ERCP szerepe pusztán a diagnózis felállításában a háttérbe szorult, főleg a nem-invazív képalkotó vizsgálatok térhódítása miatt, azonban ha műtéti beavatkozás válik szükségessé, akkor még mindig az egyik leghatékonyabb módszer a hasnyálmirigy-vezeték morfológiájának megítélésére.

A hasnyálmirigy funkciójára utaló laboratóriumi tesztek közé sorolják pl. a székletminta elasztáz tartalmának a vizsgálatát, valamint az inzulinszint, C-peptid szint meghatározását (szájon keresztül történő cukorterhelés utáni vérvétel alapján).

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

A betegség kezelésének fő céljai: a fájdalomcsillapítás, valamint az emésztőenzim-kiválasztó (exokrin) és hormonális (endokrin) elégtelenség esetleges szövődmények kezelése.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelése során az első lépés a kiváltó ok megszüntetése. Így az alkoholos eredetű gyulladás esetén az alkoholfogyasztás eliminálása a cél, a hasnyálmirigy-vezeték elzáródása következtében kialakuló gyulladás esetén pedig általában sebészi beavatkozás szükséges az ok megszüntetéséhez.

Fájdalomcsillapításra NSAID típusú gyógyszerek, görcsoldók próbálhatóak, azonban súlyos esetekben akár műtéti beavatkozás is szükségessé válik.

A következő lépés a megfelelő diéta kialakítása és betartása. Mivel az enzimek hiányában az emésztés és a felszívódás nem tökéletes, naponta 5-6 étkezésre van szükség. Az elfogyasztott étel legyen magas kalóriatartalmú (így csökkenthető a testsúlyveszteség), a napi zsírbevitel ne haladja meg a 60-80 grammot. Ha a diéta nem rendezi a székletet és tovább csökken a testsúly, illetve a széklet zsírtartalma meghaladja a napi 15 grammot (azaz a belekben nem történik meg kellő mértékben a zsírlebontás), a betegnek hasnyálmirigyenzim-pótló készítményeket kell szednie.

Bővebben Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek táplálkozási szabályai

Amennyiben cukorbetegséget diagnosztizálnak, cukorbeteg diétára, szájon át szedhető antidiabetikumra, vagy inzulin adásra is szükség van.

Lehetséges szövődmények

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén igen változatos szövődmények alakulhatnak ki.

Ilyen az álciszta képződés, ami - ha méretéből adódó nyomási tünetek okoz - sárgasághoz, gyomorürülési zavarokhoz vezethet. A tartós fájdalomcsillapító-használat fokozza gyomorfekély és emésztőrendszeri vérzés rizikóját. Ezek ellátása általában endoszkópos úton történik, súlyos formákban kényszerülünk radikálisabb műtéti beavatkozásra.

A krónikus pankreatitisz növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét, ezért rendszeres kontroll vizsgálat javasolt!

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász