Epés hasmenés, epesav-felszívódási zavar

A köznyelvben epés hasmenésnek hívjuk az epesavak felszívódási zavara következtében jelentkező krónikus, vizes hasmenést. Az epesavak, amelyek nem szívódnak fel megfelelően a vékonybélben, a vastagbélbe jutnak, ahol fokozott vízkiáramlást és bélfali irritációt, hasmenéses tünetet váltanak ki.

Az epe a máj által termelt anyag, ami az epevezetéken keresztül a vékonybélbe jutva segíti az emésztést. A vékonybélben lévő epesavak segítenek lebontani a zsírokat a felszívódás érdekében. Amikor ez a munka megtörtént, az epesavaknak vissza kell szívódniuk a bélfalon át, hogy visszatérjenek a keringésbe, majd a májba, hogy újra epévé alakuljanak. Normális esetben a vékonybélben lévő epesavak 95%-a az utolsó szakaszban (ileumban) felszívódik, mielőtt a vastagbélbe jutna. Ha ez nem történik meg megfelelő mértékben, sárgás színű, vizes hasmenés jelentkezik.

A funkcionális hasmenéses esetek legalább 30%-ánál előfordulhat epesav felszívódási zavar. A funkcionális rendellenességek azok, amelyeknek nincs látható szervi, anatómiai oka, mégis kifejezett panaszkör társul hozzájuk (ilyen például az irritábilis bél szindróma, az IBS).

Miért alakul ki epesav felszívódási zavar?

Epesav felszívódási zavar hátterében állhat vagy az epesav túltermelése, vagy a vékonybél károsodása következtében elégtelenné váló visszaszívás.

Gyakrabban fordul elő az alábbi esetekben:

• bélbetegségek: mikroszkopikus vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, kontaminált vékonybél szindróma (SIBO);
• a hasnyálmirigy elégtelensége;
• egyes műtétek: vékonybél-rezekció, epehólyag-eltávolítás;
• sugár- és kemoterápia utáni állapotok.

Tünetek és következmények

Tipikus tünetek a következők:

• vizes hasmenés,
• gyakori székletürítés,
• fájdalmas görcsök,
• sürgető székelési inger és székletvisszatartási nehézség,
• hasi puffadás,
• zsíros széklet (steatorrhea),
• emésztési zavarok.

Hosszú távú fennállás esetén fogyás, hiányállapotok is kialakulhat. A felszívódó epesav kisebb mennyisége miatt elégtelen lehet a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) felszívódása is. Ez alultápláltsághoz és a zsírban oldódó vitaminok hiányával kapcsolatos specifikus problémákhoz vezethet. Például a D-vitamin hiánya a csontokat, az A-vitamin hiánya pedig a látást károsítja.

Diagnosztikai lehetőségek

A jelenlegi irányelvek szerint mindenkinél, akinél ismert ok nélküli krónikus hasmenés jelentkezik, szűrnie kell az epesav felszívódását. A vizsgálatok közül azonban nem mind érhető el széles körben, ilyen pl. a SeHCAT vizsgálat, vagy a szérum C4 vizsgálat.

A széklet epesav-tesztje a széklettel kiválasztott epesavak szintjét méri. Ez lehet az epesav-felszívódási zavar mérésének legközvetlenebb módja, azonban ez is csak bizonyos egészségügyi központokban érhető el. Több napig egy meghatározott étrendet kell követni, majd 48 órán keresztül székletmintákat kell gyűjteni.

Bevett gyakorlat, hogy epés hasmenéses panaszok esetén epesavmegkötő szereket írnak fel. Ha a gyógyszer hatására megszűnnek a panaszok, akkor igazoltnak tekinthető az epés hasmenés feltételezett diagnózisa.

Kezelés epesavfelszívódási zavar esetén

Alapbetegség kezelése - Amennyiben az epesavfelszívódási zavar hátterében oki betegség (pl. Crohn-betegség, SIBO) igazolódik, annak kezelése, remisszióba helyezése már csökkentheti vagy meg is szüntetheti az epés panaszokat.

Epesavkötő gyógyszerek (pl. kolesztiramin) - Az epesavmegkötők (epesavkötő gyanták) pozitív töltésű molekulák, amelyek a belekben a negatív töltésű epesavakhoz kötődnek. Ezzel semlegesítik az epesavat és csökköntik az általa kiváltott panaszokat, ugyanakkor csak tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek, melyek tovább akadályozhatják az epesavak, a zsírok és a zsíroldékony vitaminok felszívódását. Mellékhatásuk lehet a székrekedés, hányinger, puffadás és gázképződés, egyes embereknek pedig vitaminkiegészítőket javasolt szedniük az epesavkötők mellé. Ezek a gyógyszerek általában por formájában kaphatók, amelyet folyadékkal elkeverve kell meginni. Vannak, akik nehezen tudják lenyelni az ízük vagy az állaguk miatt.

Tovább Diétás tanácsok a máj és az epe védelméért

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász