A rákos betegek leggyakoribb kérdései

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A rosszindulatú daganatos betegség diagnózisa a betegeket sokkszerűen éri, és eltarthat egy ideig, mire a rossz hírt feldolgozzák. A betegnek joga van a teljes körű tájékoztatáshoz, hogy állapotának megfelelően hozhassa meg a további sorsát meghatározó döntéseket, például a terápia elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatban.

A rák diagnózisa a köztudatban sajnos még mindig egyet jelent a halálos ítélettel, pedig több daganattípus kitűnő eredményekkel gyógyítható, főleg korai felismerés esetén.

A daganatos betegségekből való felgyógyulásban egyes adatok szerint nagy szerepe lehet a beteg hozzáállásának, a gyógyulásba vetett hitnek. Nem véletlenül szerepel kiemelt helyen a terápiás protokollokban a beteg pszichés vezetése, támogatása akár a kezelőorvos kiemelt figyelmével, akár pszichológus, pszichiáter bevonásával egyéni és csoportos foglalkozások keretében.

Ez is érdekelheti Hogyan éljük túl a bizonytalansággal járó időszakot daganatos megbetegedések esetén?

A diagnózis felállításakor az orvos feladata mérlegelni, hogy a beteggel milyen formában közli a kórismét, majd lehető legjobb tudása szerint, érthetően elmagyarázza a további lépéseket, és választ ad a beteg felmerülő kérdéseire.

Amikor a rákról van szó, néha a legegyszerűbb kérdések is megválaszolatlanul maradnak. Ebben a cikkben a rák diagnózisa kapcsán feltett leggyakoribb kérdéseket járjuk körbe és válaszoljuk meg.

A rossz hírt nem könnyű közölni

Orvos és betege számára is nehéz helyzet a rossz hír közlése. Minden beteg máshogy fogadja a diagnózist: vannak, akik kétségbe esnek, vannak, akik kemény elhatározással veszik fel a harcot a kór ellen.

Általában jónéhány napba is beletelik, mire a beteg feldolgozza a diagnózist és teljes mértékben tudatába kerül a kialakult helyzetnek.

Nagyon fontos az objektív tájékoztatás, a hiteles informálás. Ha a beteg rákérdez, nem hallgatható el az igazság, az orvos legjobb tudásával köteles válaszolni akkor is, ha a gyógyulási esélyek kitűnőek, és akkor is, ha a túlélés várhatóan csupán néhány hónapra tehető.

Az orvos ugyanakkor általában felajánlja betegének szakember, legtöbbször pszichológus kezelésbe való bevonását is, hogy a beteg életminőségét és gyógyulási esélyeit pozitívan befolyásolja.

A tumoros betegek leggyakoribb kérdései

Mi az a rák?

A rák az, amikor a test bizonyos sejtjei megváltoznak és kontrollálatlanul növekedni kezdenek. A normál sejtek akkor növekednek, amikor a szervezetnek szüksége van rájuk, és elpusztulnak, amikor már nincs rájuk szüksége. A rák abnormális sejtekből áll, amelyek akkor is növekednek, ha a szervezetnek nincs szüksége rájuk. A legtöbb ráktípusban az abnormális sejtek csomót vagy nagy tömeget képeznek, amelyet daganatnak nevezünk.

Mi okozza a rákot?

Kétféle tényező járul hozzá a rák kialakulásához. Az egyik a rák kialakulására való hajlam, a másik a kiváltó okoknak való kitettség, amelyek elindítják az abnormális sejtnövekedést. Ilyen környezeti kiváltó ok lehet például a cigarettafüst, a környezeti vegyszerek, mérgező anyagok, a nagyfokú napsugárzás is.

Ki lesz rákos?

Bárki rákos lehet, bár a kockázat az életkorral nő. Az egyéni kockázat olyan tényezőktől függ, mint például, hogy dohányzik-e, illetve életmódbeli döntésektől is, például mit eszik és mennyit sportol, milyen volt a rák előfordulása a családban, valamint függ a munkahelyi (potenciális veszélyes anyagok) és környezeti tényezőktől egyaránt.

Vannak-e tünetei a ráknak?

Néha, de nem mindig. A rák jelei és tünetei a rák lokalizációjától és méretétől függenek.

A rák növekedésével a közeli szerveket, szöveteket is nyomhatja. A keletkező nyomás szintén jeleket és tüneteket okozhat.

Egyes rákos daganatok olyan helyeken nőnek, ahol nem okoznak semmilyen jelet vagy tünetet, amíg előre nem halad az állapot.

A rák néhány általános jelei és tünetei a következők lehetnek:

  • Megmagyarázhatatlan fogyás
  • Láz
  • Fáradtság
  • Fájdalom
  • A bőr elváltozásai
  • A székelés (hasmenés és székrekedés váltakozása) vagy a húgyhólyag működése megváltozik
  • Sebek, amelyek nem gyógyulnak
  • Szokatlan vérzés vagy váladékozás
  • Megvastagodás vagy csomó a test egy részén, például a mellben
  • Emésztési zavar vagy nyelési nehézség
  • Egy anyajegyben nemrégiben bekövetkezett változás vagy újonnan megjelenő anyajegy
  • Zavaró köhögés vagy rekedtség

Ne feledje, hogy ezeknek a jeleknek és tüneteknek más okai is lehetnek. Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, mi okozza őket, ha felkeresi orvosát. Ha ezeket a tüneteket észleli, és nem múlnak el, ideje megvizsgáltatni őket.

Bővebben A leggyakoribb daganatok első tünetei

Milyen súlyos a betegség, mekkora a kiterjedése, kialakultak-e áttétek?

A kérdésekre az orvostudomány pontos választ tud adni, azonban ehhez rendszerint több vizsgálat is szükséges, önmagában egy CT-felvétel nem elegendő a pontos diagnózishoz. Fontos kérdés az is, hogy a daganatnak milyen a szövettani típusa, amelyre csak a mintavétel alapján lehet választ adni.

Mennyi az esély a túlélésre?

A betegek legtöbbször százalékos adatokra kíváncsiak, konkrét számot várnak. Ezt nagyon nehéz megmondani, mert minden eset egyedi és előre nem lehet pontosan következtetni a várható lefolyásra, de onkológus kezelőorvosa általában a hasonló esetek statisztikái alapján egy körülbelüli értéket meg tud határozni.

Hogyan hatnak a rákgyógyszerek?

A kemoterápia gyógyszereket használ a rákos sejtek elpusztítására. A kemoterápiás gyógyszerek azonban károsíthatják az egészséges sejteket is, ami a kezelés mellékhatásaihoz vezethet.

Az újabb, úgynevezett célzott gyógyszerek, blokkolják a rákos sejtekben található géneket vagy fehérjéket. A célzott terápia általában kevésbé károsítja az egészséges sejteket, de ennek is vannak mellékhatásai.

Az immunterápia hormonokat és más olyan gyógyszereket használ, amelyek együttműködnek az immunrendszerrel a rák kezelése érdekében.

Bővebben A célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe

Milyen kezelésekre lehet szükség?

Minden daganat más és más, orvosa a betegség kiterjedésétől, típusától és az érintett szervtől függően javasolhat sebészi eltávolítást (amennyiben a daganat egy jól körülhatárolható területen fejlődött ki, pl. vastagbélrák, tüdőrák esetén gyakori), sugárkezelést (elsősorban akkor, ha a daganat jól körülhatárolható, ám létfontosságú, sebészetileg nem eltávolítható szerven található), vagy kemoterápiát (jellemzően akkor, ha a daganat több szervet is érint, nagyobb területen szóródott, így fontos, hogy a szervezet egészében fel lehessen venni a küzdelmet a rákos sejtekkel).

A betegség hogyan érinti a mindennapi életet, mennyire befolyásolja azt? Lehetséges-e a további munkavállalás?

Fontos tudni, hogy minden ember, minden daganat, minden kezelési mód más és más. A válasz a beteg erőnlététől, a betegség stádiumától és a választott kezelési módtól függ, de pl. a kemoterápia összefoglaló kifejezés is sokféle különböző készítményt, kombinációt és kezelési időtartamot jelenthet. Időben felfedezett daganat esetén elképzelhető, hogy a műtéti eltávolítás után néhány héttel a beteg már teljes értékű életet tud élni.

Miért betegszik meg néhány ember rákban, mások miért nem?

Néhány rák esetében, mint például a retinoblasztómánál, és a gyakoribb rákos megbetegedések kis részében, például a mell- és petefészekrák kis hányadában, úgy tűnik, hogy van egy örökletes tényező, amelyet a kutatók részben azonosítani tudnak. A legtöbb rák esetében az orvosok azt feltételezik, hogy a megbetegedett személy sejtjei egy esetleges behatásra alacsony küszöbértékkel rendelkeznek a rosszindulatúvá váláshoz. Tehát egyéntől függő, hogy egy kiváltó ok, mint a cigaretta vagy a napsugárzás relatíve kevésbé indítja-e el a rákbetegséget, vagy esetleg valaki képes lehet jobban elviselni a kiváltó okot anélkül, hogy rák alakulna ki nála.

Kaphatunk rákot attól, amit eszünk?

Igen és nem! A fejlett országokban elterjedt, magas zsírtartalmú és rostszegény étrend a kutatások alapján szerepet játszhat a rákos megbetegedések körülbelül egyharmadában, viszont a modern élelmiszerekben nincsenek olyan méreganyagok vagy vegyszerek, amelyek bizonyítottan rákot okoznának. Ezt igazolhatja például az a tény, hogy a gyomorrák egyre ritkább, aminek oka az élelmiszerek új típusú tartósítási módja lehet.

Ez is érdekelheti Növeli-e a vörös hús fogyasztása a diabétesz kockázatát?

A vegyszerek és a szennyező anyagok rákot okoznak?

Csak speciális esetek nagyon kis részében. Bizonyos munkakörökben néhány vegyi anyagnak való hosszan tartó expozíció (kitettség) bizonyos ritka ráktípusokat okozhat. Napjainkban ezen anyagok szinte mindegyikét azonosították és szabályozzák.

Valóban rákot okoz a cigarettafüst?

Igen. A tüdőrák túlnyomó többségét a cigarettafüst okozza. A húgyhólyag-, hasnyálmirigy-, száj-, gége-, nyelőcső- és veserák egyik bizonyítottan fő kiváltó oka a dohányfüst.

Ez is érdekelheti A tüdőrákot nem csak a dohányzás okozhatja

Megelőzhető-e a rák?

A bevett megelőző módszerek, mint például a dohányzás mellőzése, a napsugárzás okozta károk megelőzése, a biztonságos szexuális viselkedés gyakorlása, a rostban gazdag, zsírszegény étrend és a rendszeres méhnyakrákszűrés csökkentené a rákos megbetegedések előfordulását. Fontos megjegyezni azonban, hogy sok olyan embernél, akinél rák alakul ki, nincs ismert kockázati tényező.

Ez is érdekelheti A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

Miért tűnik oly sok esetben késedelmesnek a diagnózis?

A rákos sejtek szaporodhatnak, és szó szerint több milliárd sejtet termelhetnek, mielőtt a daganat elég nagy lesz ahhoz, hogy kimutatható legyen. Ezért olyan fontos a megelőzés, és egyes jól ismert szűrési módszerek.

Miért nincs egyszerű, univerzális teszt a rák kimutatására?

Azért, mert a rákos sejtek nagyon hasonlítanak a normál sejtekhez, és a rák kifejlődése nagyon kis számú rendellenes sejttel kezdődik csak. Néhány rákos megbetegedésnél bizonyos tesztek már azonban kimutathatják a korai változásokat. A legjobb példa erre a méhnyakrákszűrésre alkalmas mintavétel.

Ezenkívül a rák nem egy betegség, hanem betegségek kategóriája. Például az emlőrák sokban különbözik a tüdőráktól, ezért a kimutatására vagy diagnosztizálására szolgáló tesztek eltérőek.

Miért részesülnek eltérő kezelésben az azonos rákban szenvedő emberek, és miért vannak különböző problémáik?

Sok függ a betegség stádiumától, és az adott személy egészségi állapotától. Például érintett nyirokcsomókkal járó emlőrák esetén, ha a beteg posztmenopauzában van, a legjobb kezelés a hormonkezelés lehet. Ha premenopauzában van, pedig lehet, hogy inkább a kemoterápia.

A hagyományos kezelés működik?

Sok esetben igen. A műtét gyakran sikeres hagyományos kezelés, akárcsak a sugárterápia (műtét után vagy helyett) és a kemoterápia. Ezenkívül a hagyományos kezelés az esetek egy részében remissziót eredményezhet akkor is, amikor a gyógyulás nem lehetséges. Tehát bizonyos esetekben működik, más esetekben nem. Kezelőorvosa el tudja magyarázni, hogy az Ön esetében nagy, alacsony vagy a kettő közötti esélye van annak, hogy ez működjön. Ezért olyan fontosak az orvosával folytatott megbeszélések az Önt érintő konkrét esetről.

Miért olyan nehezen viselhető a kezelés?

Sok kezelést nagyon jól tolerálnak, de a kezelés gyakran azért borzasztó, mert a rákos sejtek csak kis mértékben különböznek a normál sejtektől. Ebben a tekintetben a rákos megbetegedések teljesen különböznek a bakteriális fertőzésektől, amilyen például a tüdőgyulladás vagy a tuberkulózis. Mivel a baktériumok teljesen különböznek a test sejtjeitől, az antibiotikumok elpusztíthatják őket, és nem hatnak túlságosan ránk. De mivel a rákos sejtek nagyon hasonlítanak a normál sejtekhez, az elpusztításuk érdekében (általában) azt is kockáztatjuk, hogy a kezelés a normál sejtekben vagy szövetekben is jelentős károkat okozhat.

Mire számítsunk sugárkezelés esetében, és mit tehetünk a fáradtság csökkentése érdekében?

A sugárkezeléssel kapcsolatos fáradtság általában a kezelés második vagy harmadik hetében kezdődik, és ezt követően akár 3 hónapig vagy tovább is fennállhat. Fontos, hogy vigyázzunk magunkra. Ez azt jelenti, hogy fontos a kiegyensúlyozott étrend, sok folyadékot kell inni, fontos a pihentető és nyugodt alvás, és még elviselhető testmozgást érdemes végezni, például rendszeres sétát tenni. Ha elkezdi fáradtnak érezni magát, párosítsa a tevékenységét az érzésével. Érdemes meghatároznia azokat a tevékenységeket vagy feladatokat, amelyeket még el tud végezni, és megfigyelnie, melyek azok, amelyek elvégzéséhez már meg kell kérnie valaki mást.

Próbáljon naplót vezetni arról, hogyan érzi magát, mitől érzi magát energikusabbnak, mitől érzi magát fáradtabbnak. Ne végezzen fárasztóbb tevékenységeket. Értékelje a tevékenységeket egy egyszerű skála segítségével, például 0-tól (teljesen kimerült, nincs energia) 10-ig (tele van energiával).

Beszéljen orvosával a felmerülő problémákról, vagy ha súlyos a fáradtsága.

Hogyan kérhetem meg a családomat, hogy segítsenek nekem?

Ez lehet az egyik legnehezebb dolog. A legtöbb családtag segíteni akar, és csak arra vár, hogy tegyen valamit. Gyakran tehetetlennek érzik magukat, és félnek megkérdezni, segíthetnek-e. Azáltal, hogy nagyon konkrétan megfogalmazza, hogy mit szeretne, sokkal könnyebben tudnak segíteni. Néha egy családi találkozó jó módja annak, hogy elmondjuk a családnak, hogy mi történik velünk, és megszervezzük az elvégzendő feladatokat és tevékenységeket. A családi találkozó akkor is hasznos lehet, ha a családtagok nem értik, hogy a fáradtság a rákkal és annak kezelésével kapcsolatos valódi probléma.

Bővebben A család szerepe a rákos betegek gyógyulásában

Miért félnek annyira az emberek a ráktól?

Valószínűleg azért, mert az egészséget fenyegető egyéb nagy veszélyek valamelyest mára már elhalványultak. Az 1940-es évekig az emberek féltek a szifilisztől és a tuberkulózistól. Előtte a kolera és himlő volt a legrettegettebb. Jelenleg a rákos megbetegedésektől és a fertőző betegségektől félnek a legtöbben. A rák nem sokat változott, de az emberek felfogása igen. Valójában a rák megelőzése és kezelése soha nem volt olyan ígéretes, mint manapság.

Az étrend megváltoztatása megváltoztathatja-e a rák lefolyását?

Jelenleg sok rákkutató központ foglalkozik annak kiderítésével, hogy egy-egy bizonyos étrend megváltoztathatja-e a rák lefolyását bizonyos kiválasztott korai esetekben. De egyelőre nincs konkrét bizonyíték arra, hogy az étrend-kiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok vagy speciális diéták valóban megváltoztatnák a rák lefolyását, ha az már kialakult, azonban bizonyos étrendek hozzájárulhatnak a gyorsabb regenerálódáshoz, eredményesebb gyógyuláshoz és az erőnlét jobb fenntartásához.

Bővebben Táplálásterápia daganatos megbetegedések esetén

Ez is érdekelheti Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Jó tanácsok betegeknek

Lesz-e valaha gyógymód a rák ellen?

Sok rák már most is meggyógyítható. Mivel minden rák más és más, nem valószínű, hogy egyetlen univerzális gyógymódot találunk. Ez hasonló ahhoz, hogy nincs egyetlen antibiotikum sem, amely minden fertőzést meggyógyítana. Valószínű, hogy a kutatók további előrelépést fognak elérni egyes rákos megbetegedések kezelése terén. A rák esetében a legnagyobb változások a megelőzésből származhatnak. Nyilvánvalóan senki sem tudja, mi fog történni, de nagyon valószínűtlen az egyetlen, hirtelen áttörés, amely egy egyetemes csodaszert eredményezne.

Visszanőhet-e a haj a kezelés után?

Igen, a kemoterápia okozta hajhullás átmeneti. Visszanő a haj, általában a terápia befejezése után. Egyes esetekben a haj visszanőhet a terápia során is már. Általában a haj textúrája az első évben más. Aztán egy év múlva általában visszatér a kemoterápia előtti állapothoz. A sugárterápia okozta hajhullás azonban sok esetben sajnos visszafordíthatatlan lehet.

Ha sok mellékhatást tapasztalunk, az azt jelenti, hogy a kemoterápia működik?

A mellékhatás nem ezt jelenti. A mellékhatások azért jelentkeznek, mert a kemoterápia károsítja azokat a normál sejteket, amelyek gyakran osztódnak, valamint természetesen krosítja a rákos sejteket is. De sokat lehet tenni a kemoterápia után jelentkező mellékhatások megelőzése vagy csökkentése érdekében, ezzel kapcsolatban kérje kezelőorvosa tanácsát.

Ez is érdekelheti Milyen hatással van a szervezetre egy kemoterápiás kezelés?

Van-e védőoltás a rák ellen?

A rák ellen nincs védőoltás. Vannak azonban vakcinák bizonyos olyan vírusok ellen, amelyekről ismert, hogy rákot okoznak, mint például a humán papillomavírus (HPV) és a hepatitis B.

A HPV rákot okozhat, és az ellene történő védőoltás segíthet kivédeni azokat a HPV-típusokat, amelyek méhnyak-, végbél-, torok- és péniszrákhoz, valamint néhány más ráktípushoz vezethetnek. A HPV elleni vakcina számos vírustörzs ellen védelmet nyújt, amelyek ezeket a rákos megbetegedéseket okozhatják.

Ugyanez igaz a hepatitis-B-vírus-fertőzésre is, amelyet a májrákkal hoztak összefüggésbe. A hepatitis B elleni védőoltás csökkentheti a májrák kialakulásának kockázatát. De csakúgy, mint a HPV elleni oltás, a hepatitis B elleni vakcina sem véd magától a májráktól. Csak a vírus ellen véd, amely a májrákhoz vezethet.

Melyek a rák stádiumai, és mit jelentenek ezek?

A rák általában négy stádiumból áll: I-től IV-ig (1-től 4-ig). Egyes rákok lehetnek még 0 (nulla) stádiumúak is. Íme, mit jelentenek ezek:

0. szakasz: Ez a stádium azt jelenti, hogy a rák megtalálható azon a helyen, ahonnan kiindult, de nem terjedt át a közeli szövetekre. A 0. stádiumú rákos megbetegedések gyakran gyógyíthatók.

I. szakasz: Ez a szakasz általában egy kis daganatot vagy rákot jelent, amely nem nőtt bele mélyen a közeli szövetekbe. Néha korai stádiumú ráknak nevezik.

II. és III. stádium: Általában ezek a stádiumok nagyobb daganatokat jelentenek, amelyek mélyebben a közeli szövetekbe nőttek, illetve ráterjedhettek a nyirokcsomókra is. Azonban nem terjedtek át más szervekre vagy testrészekre.

IV. szakasz: A rák ebben a szakaszban más szervekre vagy testrészekre is átterjedt. Áttétes vagy előrehaladott ráknak is nevezik ezt a stádiumot.

Bővebben Mit kell tudni a TNM-rendszerről?

Ha további kérdései vannak a rákkal kapcsolatban, a legjobb, amit tehet, ha felteszi kezelőorvosának azokat. A tények ismerete nagyon fontos, és megnyugvást hozhat.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.