Rossz hír - A rákos betegek leggyakoribb kérdései

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
megjelent: 2017.12.16.

A rosszindulatú daganatos betegség diagnózisa a beteget sokkszerűen éri, és eltarthat néhány napig, mire a rossz hírt feldolgozza. A betegnek joga van a teljes körű tájékoztatáshoz, hogy állapotának megfelelően hozhassa meg a további sorsát meghatározó döntéseket, például a terápia elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatban.

A rák diagnózis a köztudatban még mindig egyet jelent a halálos ítélettel, pedig több daganattípus kitűnő eredményekkel gyógyítható, főleg korai felismerés esetén.

A daganatos betegségekből való felgyógyulásban egyes adatok szerint nagy szerepe lehet a beteg hozzáállásának, a gyógyulásba vetett hitnek. Nem véletlenül szerepel kiemelt helyen a terápiás protokollokban a beteg pszichés vezetése, támogatása akár a kezelőorvos kiemelt figyelme, akár pszichológus, pszichiáter bevonásával egyéni és csoportos foglalkozások keretében.

A diagnózis felállításakor az orvos feladata mérlegelni, hogy a beteggel milyen formában közli a kórismét, majd lehető legjobb tudása szerint, érthetően elmagyarázza a további lépéseket, és választ ad a beteg felmerülő kérdéseire.

A rossz hírt nem könnyű közölni

Orvos és betege számára is nehéz helyzet a rossz hír közlése. Minden beteg máshogy fogadja a diagnózist: vannak akik kétségbe esnek, vannak akik kemény elhatározással veszik fel a harcot a kór ellen.

Néhány napba általában beletelik, mire a beteg feldolgozza a diagnózist és teljes mértékben tudatába kerül a kialakult helyzetnek.

Nagyon fontos az objektív tájékoztatás, a hiteles informálás. Ha a beteg rákérdez, nem hallgatható el az igazság, az orvos legjobb tudásával köteles válaszolni akkor is, ha a gyógyulási esélyek kitűnőek, és akkor is, ha a túlélés várhatóan csupán néhány hónapra tehető.

Az orvos ugyanakkor általában felajánlja betegének szakember, legtöbbször pszichológus kezelésbe való bevonását is, hogy a beteg életminőségét és gyógyulási esélyeit pozitívan befolyásolja.

A tumoros betegek leggyakoribb kérdései

Milyen súlyos a betegség, mekkora a kiterjedése, kialakultak-e áttétek?
A kérdésekre az orvostudomány pontos választ tud adni, azonban ehhez rendszerint több vizsgálat is szükséges, önmagában egy CT-felvétel nem elegendő a pontos diagnózishoz. Fontos kérdés az is, hogy a daganatnak milyen a szövettani típusa, amelyre csak a mintavétel alapján lehet választ adni.

Mennyi az esély a túlélésre?
A betegek legtöbbször százalékos adatokra kíváncsiak, konkrét számot várnak. Ezt nagyon nehéz megmondani, mert minden eset egyedi és előre nem lehet pontosan következtetni a várható lefolyásra.

Melyek a szükséges kezelések, azok milyen időközönként következnek, és milyen mellékhatásokkal járnak? A kezelések fájdalmasak-e?
Minden daganat más és más, orvosa a betegség kiterjedésétől, típusától és az érintett szervtől függően javasolhat sebészi eltávolítást (amennyiben a daganat egy jól körülhatárolható területen fejlődött ki, pl. a vastagbél, tüdőrák esetén gyakori), sugárkezelést (elsősorban akkor, ha a daganat jól körülhatárolható, ám létfontosságú, sebészetileg nem eltávolítható szerven található), vagy kemoterápiát (jellemzően akkor, ha a daganat több szervet is érint, nagyobb területen szóródott, így fontos, hogy a szervezet egészében fel lehessen venni a küzdelmet a rákos sejtekkel).

A betegség hogyan érinti a mindennapi életet, mennyire befolyásolja az életképességet? Lehetséges-e a további munkavállalás?
Fontos tudni, hogy minden ember, minden daganat, minden kezelési mód más és más. A válasz a beteg erőnlététől, a betegség stádiumától és a választott kezelési módtól függ, de pl. a kemoterápia összefoglaló kifejezés is sokféle különböző készítményt, kombinációt és kezelési időtartamot jelenthet. Időben felfedezett daganat esetén elképzelhető, hogy a műtéti eltávolítás után néhány héttel a beteg már teljes értékű életet tud élni.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

A kalcium hiányának tünetei A kalcium hiányának tünetei

Memóriazavart, depressziót, viselkedésbeli változásokat is okozhat.

Bakteriális hüvelyfertőzés Bakteriális hüvelyfertőzés

Az egyik leggyakrabban előforduló hüvelyfertőzés. Milyenek a tünetek?

A szem daganatos betegségei

Cikkünkben összefoglaljuk azokat az általános tudnivalókat, amelyek a szemgolyó daganataival kapcsolatban fontosak. Kitérünk a leggyakrabban...

Amit az angioszarkómákról érdemes tudni

A kötő- és támasztószövetekből kiinduló rosszindulatú elváltozásokat szarkómáknak nevezzük. A szó görög eredetű és gyorsan növő daganatot...

Daganatos betegségre utaló laboreredmények

Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor...

Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és...

Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség...

Amikor a viszketés egy figyelmeztető jel

Szinte mindenki tapasztalta már legalább egyszer az orvosok által pruritus néven emlegetett idegesítő, elhúzódó viszketést. Noha legtöbbször...

A limfómás esete a balszerencsével

A félrevezető tünetek, továbbá a daganat rejtett elhelyezkedése csökkenthetik a limfómás beteg gyógyulásának esélyét.

Melanoma a szemen - Tünetek és vizsgálatok

A szem daganatai sok esetben szabad szemmel is jól láthatók: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. A melanoma malignumot...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.