Méhnyakrák - Mire számíthat a nőgyógyásznál?

szerző: Dr. Major Tamás, szülész-nőgyógyász - WEBBeteg
megjelent: 2017.09.19.

Rendszeres nemi életet élő nők esetén a szűrővizsgálaton való részvétel évente ajánlott, egy egyszerű vizsgálattal ugyanis a méhnyakrák kialakulása megelőzhető!

width: 282px; height: 182px;" >

A téma cikkei - Méhnyakrák, HPV

7/1 A méhnyakrák tünetei, rizikófaktorai, szövődményei
7/2 A méhnyakrák diagnosztikája
7/3 A méhnyakrák kezelése
7/4 Méheltávolítás
7/5 Méhnyakrák - Mik a kilátások?
7/6 A HPV fertőzés tünetei és kezelése
7/7 A HPV elleni oltás

Nőgyógyászati rákszűrésen alapvetően a méhszáj felszínén kialakuló méhnyakrák szűrését értjük. Emellett a nőgyógyászati vizsgálatnál természetesen tapintással, ritkábban ultrahang vizsgálattal is ellenőrizzük a méh és a petefészek állapotát, de a vizsgálatnak ez a része nem felel meg mindenben a szűrés kritériumainak.

Mi a vizsgálat menete?

A szűrővizsgálat során a nőgyógyász először áttekinti a külső nemi szerveket, ezt követően a hüvely feltárása következik. A méhnyakrákszűrés legfontosabb eleme a mai gyakorlatban a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdetei szakaszáról végzett mintavétel. Az innen lesodort sejtek mikroszkópos vizsgálata (cytologia) során elkülöníthetők az egészséges, illetve a kóros sejtek.

A kenetet az úgynevezett Bethesda rendszer szerint értékelik, ennek alapján dönthető el, van-e további tennivaló.

Hazánkban a legtöbb nőgyógyászati rendelőben elvégzik a kolposzkópos vizsgálatot is. Ennek során egy nőgyógyászati mikroszkóppal áttekintjük a hüvelyfal és a méhszáj területét, ennek során diagnosztizálható a normálistól eltérő méhszáji felszín, mely gyulladásra, HPV-fertőzésre, esetleg daganatos elfajulásra utalhat.

A cytológiai vizsgálat nem megnyugtató eredménye, vagy a kolposzkópia során észlelt kóros méhnyak felszíni elváltozás esetén további diagnosztikus lépés szükséges annak eldöntésére, hogy a látott elváltozás ártalmatlan, gyulladásra utal, esetleg daganatmegelőző állapot vagy daganat-e.

A kiegészítő vizsgálatok közül ma leggyakrabban a HPV meghatározást használjuk, sőt, elképzelhető, hogy rövidesen ez a vizsgálat lesz a méhnyakrák szűrés alapja. Amennyiben tartósan magas kockázatú HPV törzs jelenléte igazolható és a szűrővizsgálat eredménye sem negatív, általában szövettani vizsgálat indokolt, a végleges diagnózis felállítására.

A szövettani mintavétel ma már az esetek többségében egy elektromos kaccsal végzett kimetszést (LEEP) jelent, ez akár helyi érzéstelenítésben, altatás nélkül is elvégezhető. Ennek során eltávolítható a kóros terület, ezt követően pedig az eltávolított anyag szövettani vizsgálata pontos információt adhat az elváltozásról.

További műtéti beavatkozásra nincs szükség abban az esetben, ha a kimetszett szövetdarabban csak rákmegelőző állapot látható és a kóros elváltozás nem éri el a minta széleit. Amennyiben a daganatmegelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás lehet szükséges.

Ennek módja lehet ismételt kacskimetszés, vagy konizáció. A konizáció egy rövid, intravénás bódításban végzett műtét, melynek során a méhnyakból egy szövettani feldolgozásra alkalmas kúp alakú részt metszünk ki szikével. A módszerből adódóan itt nagyobb területet tudunk eltávolítani. Amennyiben az illető nő nem kíván több terhességet, és súlyos rákmegelőző állapotról van szó, a biztonságos megoldás a méh eltávolítása lehet. Amennyiben a szövettani feldolgozás során valódi rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, a méheltávolítás nem kerülhető el és kiegészítő kezelés is szükséges lehet.

Ennek elkerülése érdekében, minden hölgynek ajánlatos évente egy alkalommal részt vennie nőgyógyászati méhnyakrák szűrésen.


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Major Tamás, szülész-nőgyógyász, www.naprendelo.hu

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

A COVID-19 és a szív A COVID-19 és a szív

Milyen formákban jelentkezhetnek a koronavírus-fertőzés szövődményei?

Magas vérnyomás Magas vérnyomás

Íme pár hasznos életmódbeli tanács, a vérnyomás karbantartásához.

Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet az iskoláskorban kötelezően ajánlott oltások? Cikkünkben ezekről lesz szó.

A HPV (humán papillomavírus) fertőzés tünetei, kezelése

A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon sejtburjánzást okozó víruscsalád. Felelős a közönséges szemölcsök és a nemi szemölcsök (condylomák)...

A HPV elleni védőoltás

A HPV vírussal kapcsolatban folytatott vizsgálatok igazolták, hogy a HPV a méhnyakrák kórokozója, amely ellen napjainkban már létezik védőoltás. A...

A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia

A cervikális (méhnyaki) diszplázia a méhnyak nyálkahártyasejtjeiben jelentkező elváltozás, amely rákelőző állapotnak számít. A diszplázia...

A betegségek megelőzésének tudománya

A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek segítségével még sosem lehetett annyira aktuális, mint...

A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az...

Méhnyakrák - Kis figyelemmel megelőzhető

A méhnyakrák már korai stádiumban is jól felismerhető, és megfelelő kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető. Ennek ellenére a...

Kiváló szakmai tudásával s empátiájával nők százait menti meg

Angyali bájjal, olthatatlan tudásvággyal, segítőkészséggel, zseniális szakmai tudással, és rátermettséggel: dr. Bartha Tünde szülész...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.