Hepatitis B

szerző: Dr. Horváth Balázs, általános orvos - WEBBeteg
frissítve:

A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése. A fertőzöttek egy részének immunrendszere kezelés nélkül is legyőzi a vírust, ám krónikus hepatitis esetén májelégtelenséget és májdaganatot okoz. A fertőzés vérrel és szexuális úton terjed, de védőoltással megelőzhető.

A téma cikkei - Hepatitis

4/1 Hepatitis, a máj betegsége
4/2 Hepatitis A
4/3 Hepatitis B
4/4 Hepatitis C

A hepatitis B-fertőzés

A betegség kórokozója a hepatitis B vírus (HBV). Mintegy 300 millió idült HBV-fertőzöttet tartanak nyilván világszerte, a WHO adatai szerint évente 1,5 millió új esetet fedeznek fel, és csak becsülni lehet a nem nyilvántartott fertőzöttek számát. A világ népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B fertőzésen esett át.

A HBV krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója (a hepatitis C vírus mellett), a világon évente hatmillió ember hal meg a HBV okozta kór ezen szövődményében. Hazánkban a vírushordozók aránya 0,5-1 százalék közötti, a védőoltás 1999 óta a kötelező oltási rend része, 13 éves gyerekek számára.

Hogyan terjed a hepatitis B?

A hepatitis B vírus nagyon erősen fertőző, a betegség akár egyetlen csepp testnedvvel is átvihető. A kórokozó főként vér útján, hámsérüléseken (amelyek gyakran rejtettek!) keresztül jut be a szervezetbe. Hétköznapi érintkezési formákkal (kézfogás, kilincshasználat) nem terjed, az szükséges hozzá, hogy a vírus valamilyen testnedvvel a véráramba kerüljön.

Szexuális úton történő terjedés - A kórokozó az apró, akár szemmel nem is látható nyálkahártya-sérüléseken keresztül bekerülhet a véráramba. Fokozottan veszélyeztetettek, akik gyakran váltogatják szexuális partnereiket. A hepatitis B fertőzőbb, mint a HIV, azaz egy fertőzött személlyel történő együttlét esetén nagyobb a megfertőződés kockázata.

Vér útján - A heptitits B vírus a kisebb, észre sem vett sérüléseken át is bejuthat a szervezetbe. Veszélyforrást jelentenek a közös használatú, nem kellően tisztán tartott és apró serülést könnyen okozó eszközök: akupunktúrás és tetováló eszközök, manikűrkészlet, borotva, sőt a fogkefe. A fertőzöttek közvetlen családtagjai fokozott kockázatnak vannak kitéve a közös használati tárgyak miatt.

Az egészségügyi intézményekben a vérkészítményeket szűrik, így nem kell attól tartani, hogy az ellátás során kapott vérrel fertőződünk meg. A véradók számára pedig egyfejta szűrővizsgálatot jelent, hogy a levett vért megvizsgálják, így amennyiben nem kapunk ezzel ellentétes értesítést, biztosak lehetünk abban, hogy nem vagyunk HBV-hordozók.

Anyáról gyermekre - A hepatitis B-fertőzött anyának születendő gyermeke is fertőzött lesz, a vírus átadásra a szülés alatt kerül sor. Ilyen esetben az HBV-fertőzött újszülöttet minél előbb védőoltásban részesítik, így megelőzhető a vírus elterjedése és a megbetegedés kialakulása. A szoptatásnak nincs akadálya. A vírus szűrése hazánkban a terhesgondozás része, a 16. héten történik a vizsgálat.

A hepatitis B-fertőzött egyén májsejtjei nem közvetlenül a vírus sejtkárosító hatása miatt pusztulnak el. A sejtpusztítást a gazdaszervezet saját immunrendszerének fehérvérsejtjei okozzák, így próbálva gátat szabni a fertőzés terjedésének.

Intravénás kábítószer-élvezők és a hepatitis B

A közhiedelemmel ellentétben nem a közös tű, hanem a közös fecskendő használata (ténylegesen az abban megmaradt fertőzött vér) jelent komoly kockázatot ebben a csoportban, valamint az, hogy a kábítószer-élvezet gyakran egyéb, fentebb ismertetett rizikótényezőkkel társul.

A hepatitis B tünetei, a fertőzés lefolyása

Tünetmentes fertőzés

A fertőzöttek kétharmadánál a hepatitis B tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik, ez főként a gyermekekre jellemző. Ekkor csak a vérmintából mutatható ki a fertőzés. A tünetmentes esetek egy részében a fertőzött kezelés nélkül meggyógyul, máskor azonban a vírus nem tűnik el a szervezetből és krónikus hepatitis alakul ki.

Heveny (akut) májgyulladás

A hepatitis B-fertőzöttek nagyjából egyharmadánál 1-6 hetes lappangási idő után akut hepatitis B megbetegedés alakul ki, előbb enyhébb, majd súlyosabb tünetekkel.

  • Bevezető tünetek: láz, borzongás, fejfájás, étvágytalanság, melyet hányás, hasmenés kísérhet, a széklet világosabbá válik.
  • A vizelet sötétté válása és az átmeneti bőrviszketés már az epefesték (bilirubin) felhalmozódásának kezdeti jelei.
  • Ezek után nem sokkal az akut hepatitis klasszikus tünete, a szemfehérje és a bőr sárgasága is megjelenik.
  • A tüneteket kísérhetik csalánkiütések, illetve egyéb bőrelváltozások, valamint ízületi gyulladás miatt fellépő végtagfájdalmak.

Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt, szövődménymentesen gyógyul. Ritkán a beteg állapota órák, napok alatt rohamosan rosszabbodni kezd, és májelégtelenség, májkóma alakul ki. Ez a forma a heveny májgyulladás speciális formája, mely a kórházi intenzív kezelés ellenére is gyakran halálos. A májelégtelenség kialakulásakor - amennyiben lehetőség van rá - májátültetés mentheti meg a beteg életét.

Idült (krónikus) májgyulladás:

Krónikus hepatitis B-ről beszélünk, ha a májgyulladás tünetei több mint hat hónapon át fennállnak, illetve a vérből a vírus saját fehérjéi ez idő alatt folyamatosan kimutathatók. Minél fiatalabb korban következik be a fertőzés, annál nagyobb a krónikus lefolyás valószínűsége. Felnőttekben a fertőzések mintegy 5 százaléka krónikus lefolyású, újszülöttek esetében ez több mint 90 százalék.

A krónikus hepatitis veszélye, hogy a fertőzött személy számára nehezen felismerhető, mivel a tünetszegény és a panaszok nem specifikusak. Fáradtság, étvágytalanság, hasfájás (a has felső részén), enyhe sárgaság jelentkezhet, ezek alapján azonban kevés beteg fordul orvoshoz, és rendszerint csak egy vérvizsgálat mutatja ki a megbetegedést.

A májgyulladásnak ezen formája csak ritkán gyógyul magától. A hosszú betegséglefolyás során májzsugor, illetve a májzsugort követően 20-30 évvel, a máj rákos elváltozása jöhet létre. Az összes kialakult primer májrákos eset mintegy 60-70 százalékát hepatitis B fertőzés okozza. Vizsgálatok szerint a fertőzöttek körében magasabb a non-Hodgkin limfóma (NHL) előfordulása is.

Vizsgálatok fertőzésgyanú esetén

Az orvos először a páciens előzményi adatait, valamint az esetleges hajlamosító tényezőket próbálja meg feltárni, majd a panaszokat kérdezi meg. Ezután gondos megfigyeléssel igyekszik tájékozódni az észlelhető tünetek (pl: sárgaság, májmegnagyobbodás, kiütések) felől.
A következőkben vérvizsgálatot végeznek, melynek során bilirubint, májenzimeket (GOT, GPT, alkalikus foszfatáz) és a vírus fehérjéit, valamint az ellenük termelődött ellenanyagokat határozzák meg. Ezek a laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a betegség megállapításához, hanem a kórlefolyás követéséhez is szükségesek.

A hepatitis B kezelése, gyógyítása

Akut hepatitis B esetén - A fertőzést követő hetekben általában csak tüneti kezelés szükséges, nem igényel speciális terápiát. Ágynyugalom és kalóriadús, zsírszegény, könnyen emészthető ételek javasoltak, megfelelő vitaminbevitel mellett. Szigorúan tilos az alkoholfogyasztás! A betegség néhány hét alatt meggyógyul. A gyógyulás után immunitás alakul ki a vírussal szemben.

Krónikus hepatitis B esetén - Az idült májgyulladás gyógyszeres kezelésére vírusellenes szereket (tenofovir, lamivudin, entecavir), és különböző immuntámogató interferonkészítményeket alkalmaznak. A jelenleg alkalmazott szerekkel nem érhető el a teljes gyógyulás, de segítségükkel jelentősen lecsökkenthető a vírusok száma a szervezetben, ezzel akadályozva a májkárosodás kialakulását vagy előrehaladását.

Fontos a májkímélő életmód (májbarát diéta, alkohol és paracetamoltartalmú gyógyszerek kerülése, stb.) A kezelés idején háromhetente ellenőrző vizsgálatok (vérkép és májfunkció-vizsgálat) szükségesek. Szövődmények kialakulásakor a májelégtelenség esetén szükséges kezeléseket végzik.

A hepatitis B megelőzésének lehetőségei

A betegséget a fertőződés lehetséges útjainak megakadályozásával ki lehet védeni. Kerülni kell a fertőzött egyén tárgyainak (borotva, fogkefe) közös használatát. Csak steril eszközzel végezhető tetoválás, testékszer-felhelyezés, az intravénás drogélvezőket pedig segíteni kell, hogy mindig steril fecskendőt és tűt használjanak. A nemi úton való terjedés megelőzésének legjobb módszere a kölcsönösen monogám párkapcsolat, illetve a gumióvszer használata.

A legbiztosabb védelmet a hepatitis B elleni védőoltás biztosítja. Magyarországon 1999 óta adják kampányoltás keretében, előbb a 14., majd 2009 óta a 13. életévüket betöltöttek számára. A fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett egyéneknek (pl. orvosok, rendszeresen vérkészítményt kapók, HBV-hordozó családtagjai), az oltás szintén ingyenesen biztosított.

A rizikócsoportba nem tartozó egyének számára, az oltás receptköteles, térítés ellenében a gyógyszertárakban szerezhető be. Az oltási sorozat három alkalomból áll, és életre szóló védettséget ad. A középkorúak és az idősebbek többsége nem védett a hepatitis B vírussal szemben, nekik szakértők mindenképp ajánlják a vakcinációt.

Kiemelten fontos a HBV-fertőzött anyák újszülötteinek, közvetlenül a születés után történő oltása, így az újszülöttek megbetegedése az estek 90-95 százalékában kivédhető.

Lásd még Hepatitis A | Hepatitis C

Dr. Horváth Balázs, általános orvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
További felhasznált források, adatok: WHO 2024-es jelentés, Májbetegek Alapítványa

Cikkajánló

Szamárköhögés
Szamárköhögés

Javasolt az emlékeztető oltás várandósoknak.

Gombás fertőzések
Gombás fertőzések

Nyáron gyakoribb a gombásodás?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.