Tisztelt Asszonyom! Az első kérdés, hogy férjének milyen panaszai voltak, s miért történt a vizsgálata. A mellékelt CT lelet alapján mindenképpen javasolt további vizsgálatok elvégzése. A klinikai tüneteket, panaszokat, esetleg laboratóriumi eredményeket figyelembevéve mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a hasban lévő nyirokcsomók miért nagyobbak, ill. a teljes képhez esetleg egy mellkas CT elvégzése is indokolt lehet. A nyirokcsomók megnagyobbodása önmagában még nem jelent rosszindulatú daganatos megbetegedést, de érdemes a kivizsgálást tovább folytatni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Farkas László! Levelét és leleteit megkaptam. A kisérő betegségek közül a „veseelégtelenség és a húgyúti infekció” fennálltát az Ön által küldött leletek nem támasztják alá, s az urológiai vizsgálat sem utal ezekre a betegségekre. Az elvégzett mellkas röntgen, hasi ultrahang, gyomor- és vastagbél tükrözés sem talált rosszindulatú daganatos megbetegedésre gyanús elváltozást. A CEA értéke egy kicsit növekedett, de ez önmagában további teendőt nem igényel. Dohányos egyéneknél a CEA néha ennél nagyobb arányban is megnövekszik. Ön dohányzik-e? A PSA értéken kívül az egyéb tumor marker vizsgálatok daganatok szűrésére nem alkalmasak, így rutinszerű meghatározásuk sem indokolt, csak ha valamilyen rosszindulatú elváltozás gyanúja fennáll vagy már igazolódott. Ekkor ezek a tumor marker vizsgálatok segítséget jelenthetnek a beteg követésében, de amíg tünet- és panaszmentes az egyén, úgy meghatározásuk nem indokolt. A laboratóriumi eredmények közül gyulladás jelenlétére utal a CRP érték, és alacsonyabb volt a vörösvérsejtek száma és a hozzá tartozó hemoglobin, hematokrit és vas értéke. Panaszmentes esetben vas pótlás javasolt és néhány hónap múlva ennek ismétlése. A vastagbél tükrözés eredménye alapján – panaszmentes esetben – 10 évig nem indokolt az újabb tükrözés. Évente javasolt urológiai vizsgálat, alkalmanként hasi ultrahang, mellkas röntgen végzése. Erős dohányzók esetén az alacsony dózisú mellkas CT és gégészeti vizsgálat indokolt lehet. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az öröklött alkat egyáltalán nem bizonyíték arra, hogy akihez hasonlítunk, annak az összes betegségét is örököljük. Nagyon jó bizonyíték erre, hogy az egypetéjű ikreknek – akiknek ugyanaz az anyaméhből magukkal hozott örökítő anyaga – is különböző betegségei lehetnek. Természetesen az egyén – így az Ön – alkatát sem lehet nagyban befolyásolni. A nyálmirigy- és/vagy az agydaganatok ritkán örökíthetők. Mindenképpen érdemes a testsúlyára ügyelnie, ne legyen súlyfeleslege. Az étkezésében sok friss gyümölcs és zöldség szerepeljen. Ezen kívül a dohányzástól, erős napsugárzástól óvakodjon. A rendszeres testmozgás szintén a szervezet normál működését segíti elő, amivel a betegségek (pl. szív és tüdő) egy része szintén megelőzhető. Az Ön korában a herék havonta történő áttapintását is javasoljuk, s ezek mellett, ha valamilyen szokatlan anyajegy, vérzés jelentkezik, mindenképpen orvoshoz kell fordulnia. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Életkora és a levele alapján úgy tűnik, hogy menstruációja jelenleg rendszeresen jelentkezik. Abban az esetben, ha a szokásos nőgyógyászati és hüvelyi ultrahangos vizsgálat eltérést talált, akkor javasolt CA 125 és HE4 meghatározás is. Az előző emelkedett lehet a petefészek daganaton kívül még pl. méhtest gyulladás (endometritis), méhizomat egyenetlen megnagyobbodás (endometriosis), máj betegség és szívelégtelenség esetén is. A HE4 magasabb értéke valamilyen hám eredetű elváltozásra utalhat: pl. vese-, pajzsmirigy eltérések esetén. A petefészek daganatok kb. 72 %-ban magasabb az értéke. Mindkét laboratóriumi meghatározásnál szükséges tudni, hogy az adott vizsgáló helyen mekkora a normális érték felső határa. A fent részletezett kettő adatból számolják is az un. ROMA indexet, ami kórosnak értékelhető, ha az érték 7,4 fölött van rendszeresen menstruáló nők esetén és 25,3 fölött azoknál, akiknek havi vérzésük megszünt. Az egyéb betegségei között pajzsmirigy elváltozást is említ, s lehet, hogy az az oka a magasabb értékeknek, de mindenképpen további vizsgálatok, ellenőrzések szükségesek. Azt, hogy milyen következő lépés legyen az ellátásával kapcsolatban (pl. kismedencei MR, ismételt laboratóriumi vizsgálat, stb…) azt az Ön állapotára vonatkozóan a kezelő orvossal kell egyeztetnie. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az adatai alapján egyáltalán nem biztos, hogy a csontjait daganat támadta meg. A krónikus bélgyulladás miatt kapott-e kortikoszteroid injekciót vagy tablettát, s azt milyen hosszú ideig szedte? Levelében jelzi, hogy túlsúlyos. Cukor betegsége van-e? Menstruációja rendben van-e? Előzőleg történt-e olyan műtét, melynek során a petefészkeket eltávolították? Megjegyezte, hogy évekkel ezelőtt már enyhe fokú csontritkulást mutattak ki. A bordatörések lehetnek a csontritkulás következményei is. Javaslom: reumatológiai vizsgálatát, melynek során vérvétel és ismételt csontritkulás mérés elvégzése jó lenne. A vérvétel esetleg arra is utalhat, hogy csontáttéte van-e vagy sincs. Amennyiben csontritkulás igazolható, akkor annak okát érdemes tisztázni és kezelést beállítani. Ezen kívül, ha a fenti eredmények eltérést nem igazolnak, akkor csontizotóp vizsgálat a csontok állapotára ad további információt. 39 éves nő esetében egyébként évente nőgyógyászati ellenőrzés javasolt, melyet szükség esetén ki lehet egészíteni széklet vér kimutatásával (bár ezt az Ön esetében különös tekintettel kell értékelni), mellkas röntgen és hasi ultrahang végzésével. Amennyiben a bőrén anyajegyek találhatók, akkor bőrgyógyászati szűrő vizsgálat is elvégezhető. Amennyiben Ön dohányzik, akkor érdemes jelentkeznie az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben végzett alacsony dózisú mellkas CT szűrő vizsgálatra. Abban az esetben, ha a családjában többfajta daganatos megbetegedés szerepel, akkor az Ön életkorában is megfontolandó emlő ultrahang, mammografia és/vagy az emlő nuklearis magrezonancia (MR) vizsgálata. Természetesen, ha valahol felmerül daganat gyanúja, akkor annak mentén szükséges a további kivizsgálás és kezelés. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Zsuzsanna! Azt, hogy édesanyjának a tüdő elváltozásából nem lehet szövettani mintát venni, azt jobb, ha egy mellkas sebész mondja ki. Természetesen a legegyszerűbb a hörgő tükrözés és az annak során eltávolított anyag szövettani vizsgálata. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor esetleg a tüdő külső területéről lehet mintát venni, úgynevezett videoszkóp segítségével. Van olyan helyzet, hogy egyáltalán nem lehet a röntgen vagy computer tomográfiával kimutatott elváltozásból anyagot venni, akkor valóban szóba jön a liquid biopsia végzése. Abban az esetben, ha ez sem célravezető, akkor – sajnos az esetek kis részében – sugárterápiát lehet javasolni esetleg kiegészítő gyógyszeres kezeléssel. Természetesen, a legpontosabb adatokat az eredeti elváltozásból végzett vizsgálat adja, s arra is támpontúl szolgál, hogy milyen további kezelése javasolt a betegnek. Az országban működő nagy tüdőgyógyászati intézményekben a kivizsgálás és kezelési lehetőségek rendelkezésre állnak, s a beteg ellátás pontos lépcsőit egy többszakmás együttműködés során az úgynevezett onkológiai bizottság javasolja. A fentiek alapján érdemes tovább lépni és nem csak egy szakmai véleményt meghallgatni, hanem tüdőgyógyászati centrumban több szakorvos együttes véleménye alapján meghatározni a további teendőket. Tisztelettel: dr .Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Édesanyja pontos szövettani leírása alapján lehet eldönteni, hogy az emlő daganat kiújulását megelőzni szándékozó (adjuváns terápia) hormon kezelését 5 vagy 10 évig javasolt-e adni. Másfelől érdemes mérlegelni, hogy egyéb rizikó tényezők fennállta esetén (pl. dohányzás, elhízás, stb…) nagy rizikóval rendelkezik-e arra vonatkozóan, hogy vérrög képződés kialakul-e vagy sem. Abban az esetben, ha az összesített adatok alapján nagy valószínűséggel lehet számítani a thromboembolia kialakulására, akkor mindenképpen érdemes valamilyen vérrög képződést csökkentő, úgynevezett antikoaguláns terápiát beállítani. Ezt mindenképpen az onkológus és belgyógyász, házi orvos együttes véleményével lehet eldönteni. Levelében klinikai tüneteket is említ. Ezért javasolt az alsó végtagi vénák vizsgálata például ultrahanggal. Ennek során pontos képet lehet kapni, hogy a végtagi vénákban (visszerekben) jó-e a vérkeringés vagy valamiért gátolt, s akkor a pontosabb teendő is meghatározható. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Szelikné! Levele alapján az eddigi kezelése a nemzetközi és a hazai szakmai ajánlások alapján történt. Amennyire megértettem az a kérdése, hogy a tumor markerok (CEA,CA15-3) után a: „xxxx” mit jelent. Erre pontos választ nem tudok adni. Lehet, hogy ilyen vérminta nem érkezett a laboratóriumba, lehet, hogy a vizsgálat folyamatban van. Magyarországon több olyan kisebb laboratórium is van, ahol ezeket a vizsgálatokat nem végzik el. Szükség esetén akkor egy nagyobb intézménybe küldik el a vérmintát, ahonnan később kapják vissza az eredményt. Lehet, hogy csak akkor küldik tovább a vérmintát, hogyha erre a beteg kezelő orvosa kéri fel a laboratóriumot. Mindenképpen a kezelő orvosát kérdezze meg, hogy a helyi viszonyok között ez a jelzés mit jelent. Egyébként a modern időkben, ha Ön rendelkezik Ügyfélkapuval, akkor az eredményeit megtekintheti az e-ügyintézés alatti felületen. Leveléből kitűnik, hogy bizonytalanság van a tüdőben látott elváltozás miatt. Legjobb lenne ebből szövettani vagy citológiai (néhány sejt) mintát venni, hogy pontosabban meg tudják állapítani, hogy ez egy áttét, esetleg más daganatos vagy gyulladásos vagy egyéb folyamat. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt József! A fenti levelét megkaptam. Feltételezhetően az előző levelében az epehólyagban lévő képlet után érdeklődött. Ezen kérdésére a választ olyan orvostól kaphatta, aki valószínűleg az epe kövekkel és az epe hólyagban lévő polypokkal foglalkozik. Így a jelen levelében ismertetettek számomra új adatokat tartalmaznak. A CT lelet pontos ismerete nélkül teljesen megfelelő választ nem tudok adni. Számomra nem értelmezhető, hogy „jó és rossz daganat van”. Abban az esetben, ha felmerül rosszindulatú elváltozás, akkor annak megerősítésére vagy kizárására egyéb vizsgálatok szükségesek. A kezelő orvosa ezt nagy valószínűséggel nem tartotta fontosnak, mert akkor ez után további vizsgálatokat javasolt volna; nem pedig csak évente CT vizsgálat a szükséges követés. Nagy valószínűséggel az epehólyagban lévő elváltozásról is írt volna a CT valamit, de lehet, hogy különböző okok miatt - a leletben ezt is rögzíteni kell – nem volt vizsgálható (idézem a levelét: „a CT nem mutatja”?). A melanomával kapcsolatban semmiféle adatot nem írt, így ezzel kapcsolatban nem tudok megfelelő választ adni. (Történt-e szövettani vizsgálat, az anyagot melyik testrészéről távolították el és annak időpontja, annak pontos szövettana, volt-e a továbbiakban egyéb sebészi beavatkozás, azóta kapott-e valamilyen egyéb kezelést, stb…) A fenti adatok hiányában a gyógyulási esélyekről sem tudok nyilatkozni. Amennyiben fájdalmai vannak, akkor annak okát meg kellene találni, s első sorban a házi orvossal vagy egyéb kezelő orvossal érdemes felvenni a kapcsolatot. Ugyancsak a testsúlyváltozásával kapcsolatban is. Az Országos Onkológiai Intézet Bőrgyógyászati Osztályán dolgozók nagy tapasztalattal rendelkeznek a melanoma ellátásával kapcsolatban, s rendelkezésükre áll a legkorszerűbb kivizsgálási és kezelési lehetőség is. Abban az esetben, ha valóban történt olyan vizsgálat, mely a melanomát egyértelműen igazolta, akkor valószínűleg, hogy fogadják, de az is elképzelhető, hogy vissza fogják utalni, ahol eddig kezelték. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A májban leggyakrabban valamilyen más szervből kiinduló daganat – áttét – fordul elő. Gyakoriságban ezt követi a májsejtekből kiinduló un. hepatocellularis carcinoma és utána az epeutakból kiinduló un. cholangiocellularis carcinoma. Ezen kívül egyéb daganatok is előfordulhatnak a májban. Tekintettel, hogy a pontos szövettant nem ismerem, ezért a javasolt kemoterápia kezdetéről, annak összetételéről és alkalmazásának gyakoriságáról nem tudok további tanácsot adni. A májsejtekből kiinduló daganat általában tablettás kezelést igényel, a többi pedig inkább kemoterápiát. A szövettani eredményen kívül a beteg általános állapota, egyéb kisérő betegségei is meghatározók a további terápiával kapcsolatban. A tervezett gyógyszeres kezelés összetevőit sem ismerem: egyes készítmények, különböző dózisban más és más időközönként adhatók. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A májban leggyakrabban valamilyen más szervből kiinduló daganat – áttét – fordul elő. Gyakoriságban ezt követi a májsejtekből kiinduló un. hepatocellularis carcinoma és utána az epeutakból kiinduló un. cholangiocellularis carcinoma. Ezen kívül egyéb daganatok is előfordulhatnak a májban. Tekintettel, hogy a pontos szövettant nem ismerem, ezért a javasolt kemoterápia kezdetéről, annak összetételéről és alkalmazásának gyakoriságáról nem tudok további tanácsot adni. A májsejtekből kiinduló daganat általában tablettás kezelést igényel, a többi pedig inkább kemoterápiát. A szövettani eredményen kívül a beteg általános állapota, egyéb kisérő betegségei is meghatározók a további terápiával kapcsolatban. A tervezett gyógyszeres kezelés összetevőit sem ismerem: egyes készítmények, különböző dózisban más és más időközönként adhatók. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A ductus in situ carcinoma (DCIS) emlő daganat során az Ön esetében indokolt a Zitazonium szedése. Amennyiben egyéb daganatos eltérést nem találtak, akkor 5 évig javasolt a terápia, de egyéb beavatkozás (pl. sugárkezelés) nem indokolt. A többi un. kísérő betegségei miatt rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és a koleszterin csökkentők folyamatos szedése szükséges. A csontritkulás mértékétől függően esetleg a D-vitamin és kálcium szedése mellett lehet folytatni az ibandronsav infúziókat. A Zitazonium kezelés közben 3 havonta onkológiai ellenőrzésre kell jelentkeznie, s ha valamilyen mellékhatás lép fel, akkor az onkológus változtathat a gyógyszerein. Az Evista – raloxifen – használata az emlő daganatok ellátásában nem szerepel, csak a megelőzésben, de Magyarországon ilyen engedéllyel sem rendelkezik a gyógyszer, így ez nem tudja helyettesíteni a Zitazoniumot. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Kérdésére a válasz nagyon összetett. Első megközelítésben csak olyan vizsgálatok elvégzése javasolt, amelynek eredménye további ellátást alapoz meg, terápiás következménye van. Tehát a levelében jelzett liquid biopszia mintavétel egyszerű, de az értékelés már ennél bonyolultabb. Csak akkor érdemes a vizsgálatot elindítani, hogyha annak eredménye befolyásolni fogja a beteg további ellátását. Az onkológiai kezelések igen széleskörűek. A kivizsgálás és a terápia fő elemeit a betegnek meg kell értenie. Szükséges azért a részleteket is tudnia, mert a fellépő mellékhatások általában otthon jelentkeznek, s emiatt esetleg „váratlan” időpontban kell segítséghez fordulni. A későn észlelt mellékhatásoknak esetleg súlyos következményei lehetnek, ami a beteg életét is veszélyeztetheti. Jelen tudásunk szerint néhány áttétes daganatos betegséget sem kell bizonyos esetekben kezelni csak megfigyelni, és a terápiát elegendő később indítani, mert a betegek össztúlélését nem fogja befolyásolni a korán elindított kezelés. Javaslom, hogy a beteg kezelő orvosánál érdeklődjék, hogy az onkológiai bizottság – mely a beteg további ellátását határozza meg – mit döntött. Abban az esetben, ha a bizottság sem javasolt további ellátást, s ez Önnek nem elfogadható a magyarázatok ellenére, akkor lehet kérni un. másodlagos véleményt. Ennek részletei felől a kezelő orvos tud felvilágosítást adni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Jelen tudásunk alapján a rosszindulatú daganatok kb. 5-10 %-a öröklődő, s ennél kissé nagyobb arányban találhatók az un. családi (familiáris) daganatok. Első sorban azt kell tudnunk, hogy a szülőnek milyen típusú daganata van/volt, ill. a családban milyen daganatok fordultak elő, s azokat hány éves korban fedezték föl. A részletes családi adatok feldolgozása után érdemes genetikai vizsgálatot végezni a betegnél, s ha ott találnak valamilyen eltérést, akkor a család többi tagjánál is lehet keresni ezt a genetikai károsodást. Amennyiben a családtagoknál is kimutatható valamilyen eltérés, de náluk nem diagnosztizáltak daganatot, akkor különböző – nemzetközileg is elfogadott – tanácsokat, követést javasolt végezni. A vastagbél daganatoknál nagyobb arányban találtak genetikai eltérést, de néhány tüdő daganat esetén is felmerülhet az öröklődési hajlam. A fentiekben vázolt lépéseket érdemes megtenni szükség esetén. A daganatos beteg kezelő orvosával a részletes eljárást javasolt megbeszélni. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Uram! A torok-, gégerák egyes típusai nagyon gyorsan terjedhetnek. Elsősorban a környezetükben elhelyezkedő szerveket és nyirokcsomókat támadhatják meg. Ezért a legkorszerűbb kezelési elvek – ha műtét nem lehetséges - a sugár- és kemoterápia. Ezeknek lehetnek súlyos mellékhatásai: bőrpír, szájszárazság, nyelési nehézség, stb... Abban az esetben, ha a sugárkezelés előtt a fogazata nem volt ép, úgy gyakran előfordul, hogy ínysorvadással, a fogazat elvesztésével jár együtt a terápia. A tünetek, amelyeket Ön is említ a sugárkezelés után még kb. 2-3 hónapig esetleg rosszabbodhatnak, de utána fokozatosan javulhatnak. Abban az esetben, ha a betegség nem újul ki, akkor fogpótlás lehetséges. A nyálmirigyek viszont a későbbiek során sem termelnek azon a területen elég váladékot, így a szájszárazság, ízérzés zavar hosszú ideig fennállhat. A fentiek alapján arra kérem, hogy legyen türelmes. A jelenlegi állapotban folyékony tápszerek adhatók, s fokozottan ügyeljen a sugárkezelés helyének a tisztítására: öblögetők, helyi fájdalomcsillapítók alkalmazása is lehetséges. Tisztelettel: dr.Baki Márta