Tisztelt Asszonyom! Férjének a pontos szövettani leletét, a daganat kiterjedését és a nyirokcsomó nagyságát pontosan nem ismerem. Abban az esetben, ha kis kiterjedésű volt a daganat, s férje előzőleg nem fogyasztott rendszeresen alkoholt ill. nem dohányzott, akkor nagy valószínűséggel elég volt ez a kemo- és sugárterápia. Ilyen esetekben a kemoterápiát, azaz itt a ciszplatint azért kapják a betegek, hogy a sugárkezelés hatékonyságát növeljék. A sugárkezelésnek akkor a legjobb a hatása, ha folyamatosan alkalmazzák, azaz, ha lehet, ne maradjon ki csak a hétvége, de 10-14 nap kihagyás után megfontolandó, hogy egyáltalán tovább kapja-e a sugarat. Természetesen, rendszeresen kontroll vizsgálatokon kell megjelennie, ill. ha valami gyanúsat észlel (nem szelel jól az orra, váladékozás, stb…), akkor hamarabb forduljon orvoshoz. Az alkalmazott ciszplatin a vérből több lépcsőben ürül ki, a leghosszabb idő nem haladja meg a 60 napot. Nagyon érzékeny vizsgálatokkal évek után is a különböző szervekből (pl.bőr) ki lehet mutatni a ciszplatint. Az ismertetettek alapján azt szoktuk javasolni, hogy a kemoterápia befejezése után érdemes 1-1,5 évet várni a gyermek nemzéssel. Abban az esetben, ha Önök hamarabb szeretnének gyermeket, akkor a részletekért urológushoz, ill. andrológushoz forduljanak, aki ondó vizsgálatot tud végezni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A szövettani eredmény nem utal rosszindulatú elváltozásra. Ugyanakkor – jelen tudásunk szerint – a rosszindulatú daganatok kialakulásához több kórosnak (ami már nem teljesen negatív) nevezett „lépcső” szükséges. Az Ön esetében is, ha ezt a bél kinövést, polipot, magára hagyták volna, akkor néhány hónap, év múlva rosszindulatú daganat alakulhatott volna ki. Az Ön által elküldött szövettani eredmény alapján néhány hónap múlva, ill. a későbbiekben évenként vastagbél, vagy csak annak alsó része: szigmiodeszkóp végzése javasolt. Az, hogy milyen kiegészítő vizsgálatok és mikor szükségesek, ahhoz ismerni kellene, hogy voltak-e Önnek panaszai, egyéb laboratóriumi és képalkotó (pl.mellkas röntgen, hasi ultrahang, esetleg CT, stb…) vizsgálatok történtek-e ill. ezek milyen eredményt mutattak. Jelenleg ezen szövettani eredményért nem kell aggódnia, de esetleg kiegészítő vizsgálatok szükségesek, ill. időszakonkénti kontroll vizsgálat. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Levelét és annak mellékletét megkaptam, melyben édesanyja PET-CT vizsgálati eredményét küldte el. A rendelkezésre álló adatok alapján a legújabb stádium besorolások alapján (8. TNM – 2017.) II/B vagy III. stádiumnak felelhet meg a folyamat. Ahhoz, hogy további túlélési adatokat pontosan ismertetni lehessen, ahhoz szükséges lenne tudunk a szövettani eredményt: kis sejtes vagy nem kissejtes daganatról van-e szó. Ezen utóbbinak is több alcsoportja van. Ezen kívül ma már rutinszerűen egyéb szövettani és genetikai vizsgálatokat végeznek, s ennek alapján további adatok nyerhetők, amelyek a túlélésre vonatkozóan irányt tudnak mutatni. Napjainkban a műtéti beavatkozás mellett sugárkezelés (ennek több lehetséges módja is van), kemoterápia - kiegészítve esetleg célzott kezeléssel és immunterápia lehetséges. A legagresszívebb kis sejtes daganatos betegek, ha műtét nem lehetséges és egyéb kezelést sem kapnak, akkor a túlélésük nagy valószínűséggel 12 hónap körül várható. Helyileg előrehaladott vagy áttétes nem kissejetes daganatos betegek, műtét nélkül, amennyiben a fent felsorolt kezeléseket megkapják több, mint 3 évet is élhetnek (a jelenleg alkalmazott új daganatellenes készítményeket néhány éve vezették be, így további nagyszámú adat sem áll rendelkezésre). Az 1/2012-es számú EMMI rendelet írja elő, hogy a daganatos betegek ellátásáról az onko-team döntsön. Ennek megfelelően a résztvevők (jelen esetben tüdőgyógyász, mellkas sebész, sugár terápeuta, klinikai onkológus, radiológus, patológus,…) együttesen tesznek javaslatot a beteg további ellátásával kapcsolatban. Így a beteg személyét, általános állapotát, kisérő betegségeit (a tüdő egyéb kapacitását, stb…) figyelembe véve határozzák meg véleményüket. Jelen esetben azt is felmérik, hogy a tervezett műtét mennyire viseli meg édesanyja szervezetét vagy inkább más eljárást javasolnak. A műtét előtt nem szükséges további szövettani megerősítés, de ha egyéb gyógymódot terveznek, akkor szóba jöhet az un. liquid biopszia (vérvétel során nyert anyag). Az alternatív eszközök, beavatkozások és anyagok hatékonysága nem bizonyított, így ezek alkalmazásáról érdemben nem áll rendelkezésre adat. Amennyiben ilyen utat választanak, azt érdemes a kezelő orvossal egyeztetni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Hede Anita! Levelében kérte, hogy a mammograáfia leletét értelmezzem. Előrebocsátom, hogy rosszindulatú elváltozást nem igazoltak, s további kiegészítő vizsgálatot javasolnak. Legegyszerűbbnek látszik, hogyha szóról-szóra végig megyünk, s zárójelbe teszem a – véleményem szerint – magyarázatra szoruló kifejezéseket: „Malignitásra (rosszindulatú elváltozásra) gyanús meszesedés, lágyrészárnyék,- szerkezeti asszimmetria nem látható (amennyiben a meszesedés vagy a lágyrészek valamilyen más elrendeződést mutatnak, akkor nagyobb a gyanú a rosszindulatú elváltozásra). Az axillákban (a hónaljakban) kóros nem látszik. A bőr nem vastagabb. (Az emlő felett, ha a bőr vastagabb, akkor bőr alatti gyulladásra, egyéb elváltozásra lehet gondolni.) A bal emlőben 12 h (Körülbelül a kulcscsont közepének megfelelően) irányában, 11 mm átlagos nagyságú, sima felszínű echoszegény-echomentes képlet ábrázolódott, centrumában apró echogén képletek figyelhetők meg. (A 11 mm-es elváltozás nagy valószínűséggel tömött, mert az ultrahang nem verődik vissza. Ennek a közepén pedig valószínű kevés folyadék található. Az egészséges emlőben a tejmirigyek kitágulhatnak – még ebben az életkorban is- s az emlő mirigyek között felszaporodott kötőszövetes állomány alkothat ilyen képet.) A bal emlőben az oldalsó quadransok (az emlő felső és alsó negyede) határán, egy 8 mm nagyságú vékony kérgű nyirokcsomónak megfelelő szolid képlet ábrázolódott (Általában ezen a területen ritkán fordulnak elő nyirokcsomók, de ez lehet egy alkati variáció, ami teendőt nem igényel.). UH (ultrahang) vizsgálattal az emlő parenchymában (állományában) és a nyirokrégiókban egyéb kóros nem ábrázolódott. A fenti lelet alapján az emlőben lévő elváltozásokat tovább vizsgálják citológia, amely jobban ki tudja zárni, hogy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Amint a CT véleményben is megállapították: daganat kiújulás (recidiva) és áttét (met.) nem látható. Ugyanakkor a végbél műtét és esetleg, ha előtte sugárkezelést is kapott, akkor okozhat „kötegezettséget”. Ez a jel leginkább műtéti következmény, s nem utal a daganat kiújulására. A műtét szövettani eredményétől függően esetleg a kezelő orvos további terápiát javasol, de mindenképpen indokolt néhány hónap múlva ismételten CT vizsgálatot végezni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Alexa! Levelének tartalma alapján úgy tűnik, hogy édesanyja kezelése során műtét és/vagy sugárterápia nem jön szóba. Ezért gyógyszeres kezelése válik szükségessé. A jelen szakmai javaslatok alapján valóban ebben az altípusban kemoterápia adása az elsődleges kezelés. Abban az esetben, ha a kemoterápia során a betegség rosszabbodik, akkor javasolt egyéb kezelés. Előtte viszont több genetikai eltérést is vizsgálnak, pl. ROS-1, BRAF, stb… Amennyiben szükséges, akkor ezeket az ellátó onkológiai és/vagy tüdőgyógyászati egység meg tudja szervezni. Eredményektől függően pedig a további kezelést is, figyelembe véve a beteg általános állapotát, egyéb betegségeit. Elsődleges terápiaként szóba jön még az immunterápia egyik fajtája, de ez előtt is szükséges az un. PD-L1 meghatározás. Az ennek alapján alkalmazott kezelés viszont sokkal drágább, így ezt különleges esetekben un. egyedi méltányosság alapján lehet igényelni. Levelében jelezte, hogy „privát” utat is választanának. Ilyen módon esetleg további genetikai vizsgálatok elvégzése jön szóba. Az eredmény alapján adott gyógyszerek több millió forintba kerülnek, s lehetséges, hogy több hónapon keresztül szükséges az alkalmazásuk. Beszerzésüket „privát” módon egyáltalán nem javaslom, mert – tapasztalat alapján – ezt hosszabb távon még a nagyon jó anyagi körülményekkel rendelkezők sem tudják vállalni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az elérhető orvosi, onkológiai szakirodalomban értékelhető klinikai vizsgálatok eredményét nem találtam, ami a capecitabine és a Legalon aktív hatóanyagát:a szilmarint vizsgálta volna. Így egyértelmű javaslatot nem tudok megfogalmazni. Olyan eredményekről számoltak be, hogy a helyileg alkalmazott szilmarin gél kivédi a capecitabine okozta kéz- és láb bőrének elváltozásait. A két készítmény szájon keresztül történő együttes adásáról nincs megfelelő, értékelhető klinikai adat. A két gyógyszer alkalmazási előírata esetleg segíthet. A Legalon tabletta Alkalmazási előíratában a javaslat: „toxikus májkárosodás; krónikus gyulladásos májmegbetegedések és májcirrhosis adjuváns (kiegészítő) kezelése”. Hatásmechanizmusa:” fokozza a riboszómális RNS (ribonukleinsav) szintézisét (előállítása) a májsejtben, s ezáltal a fehérjeszintézist is.” A capecitabine Alkalmazási előíratában nem szerepel, hogy ez a gyógyszer kifejezetten májkárosító lenne. A hatása, hogy a májban és a daganatos sejtekben aktív hatóanyag: 5-fluorouracyl képződik. A capecitabine átalakulása során viszont az „5 fluorouracyl beépülése az RNS és fehérjeszintézist is gátolja”. Ezen gyógyszer kiürülése a vesén keresztül történik. A fentiek alapján kitűnik, hogy a két gyógyszer „egymás ellen dolgozhat”, így együttes alkalmazásuk talán nem indokolt. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Amennyiben leveléből kiolvasom, édesapjának több kísérő betegsége van. Ez nagyban befolyásolja a kezelési lehetőségeket. Nagy valószínűséggel a tüdő daganat további szövettani vizsgálatát is elvégezték, hogy milyen elváltozások találhatók benne, hogy szükség esetén további kezeléseket tudjanak adni. Ez nem csak kemoterápiát jelent, hanem egyéb gyógyszerek alkalmazását, de azoknak szintén bizonyos mellékhatásaival kell számolni. A sugárkezelés után rosszabbodást nem észleltek, s nagy valószínűséggel további követést javasoltak a kezelő orvosaik. Abban az esetben, ha a daganat növekszik, akkor újabb kezelési lehetőségek adhatók, de figyelembe kell venni a beteg általános állapotát és az alkalmazandó terápia mellékhatásait is. Csak ezen két oldal pontos ismerete alapján lehet dönteni a további ellátásról. Levelében érdeklődik, hogy milyen súlyos édesapja állapota: előre nem lehet megjósolni a betegség kimenetelét, de jelenleg – az ismertetett adatok alapján – esetleg a rosszindulatú elváltozás egyensúlyban tartható. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A tüdőrák kezelésében mérföldkövet jelentett az immunterápia bevezetése. Jelenleg az ellenőrző pont gátlókat (check point inhibitor) alkalmazzák széles körben. Több hónapon keresztül adagolva a kemoterápiánál jobb eredmények is elérhetők. Ezen kezelés mellékhatásai körülbelül 2-3 hónap múlva jelentkeznek. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek a szervezetben gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. A hatásmechanizmusuk alapján hasonlíthatók az úgynevezett autoimmun betegségekhez. A szervezet bonyolult módon „túlpörög”, s ez okozhatja a tüneteket. Amennyiben nem figyelünk oda, akkor valóban halálos is lehet, de az irodalmi adatok alapján ez nem gyakoribb, mint a kemoterápia okozta halálozás. A következő mellékhatások léphetnek föl: hasmenés, tüdő-, vese-, májkárosodás, bőr tünetek. Esetleg a belsőelválasztású mirigyek működése is megváltozhat: például pajzsmirigy, agyalapi mirigy, stb… Ezek az immunterápiás készítmények mellékhatásai különböznek a kemoterápia által okozott mellékhatásoktól. Így nagyon fontos a megjelenésüket figyelni, s akkor egyéb kiegészítő gyógyszerekkel lényegében kivédhetők és nagy valószínűséggel kezelhetők is. Összefoglalva más mellékhatásokra kell számítani, s ha ilyet észlel a beteg, a hozzátartozója, akkor mindenképpen fel kell keresni a kezelő orvost, hogy időben kiegészítő ellátásban részesüljön a beteg, s maradandó károsodások ne alakuljanak ki. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A ferritin egy fehérje molekula, amely – a szervezetre egyébként káros – szabad vas ionokat megköti és szállítja a szervezetben. Emelkedhet fokozott vas bevitel mellett, ami lehet közvetlenül vas adásakor és/vagy egyéb növényi anyagokban lévő vas tartalom miatt. Fokozott lehet a szérum ferritin szint például nagy adag C-vitamin, Q10, zöld tea, stb…bevitel mellett is.Ezen kívül a ferritin megemelkedhet a szervezetben lévő gyulladások miatt. Ilyenkor egyéb gyulladásra utaló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat javasolt elvégezni. A hosszan tartó gyulladásos betegségek megemelhetik ezt az értéket. Ide tartozik a bél egyes gyulladásos elváltozása vagy az ízületek gyulladása (reumatorid arthritis). A daganatos elváltozások között is gyulladásos jelek találhatók, így nagy valósínűséggel ilyenkor is magasabb értéket lehet mérni. A szérum ferritin szint esetleg a daganatos betegség nyomonkövetésére is alkalmas lehetne, de a fentiek alapján nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja a mértékét, így rutinszerűen nem használjuk daganatos betegségek nyomonkövetésére. Feltételezhető, hogy az újabb daganatellenes készítmények, az ellenőrző pont gátlók (check point inhibitorok) is megemelhetik a ferritin szintet, tekintettel, hogy ott egy specifikus gyulladás zajlik le a daganat körül. A fentiek alapján is látható, hogy nagyon sok dolog emelheti meg a szérumban a ferritin szintet. Ezért javasolt ezeket végig nézni, hogy kizárjunk vagy megerősítsünk bizonyos elváltozásokat. Ezen kívül szakmai szabályok javasolják a különböző daganatoknál a szűrő vizsgálatok elvégzését. Az onkológiai egységek ezeket a vizsgálatokat el tudják végeztetni, figyelembeéve a beteg életkorát, rizikó faktorait, családi előfordulásokat, stb… Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A capecitabin és C-vitamin együttes adásáról meggyőző irodalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Az egyes gyógyszerek felsorolásánál az előíratokban megfelelő adagban alkalmazott szereknél együttes mellékhatás (interakció) nem ismert. Egy tudományos közlemény utal arra, hogy nagy adag C-vitamin beadásakor az alkalmazott 5-Fluorouracyl – amely a capecitabin szervezetben történő feldolgozása során is keletkezik – nem okozott mellékhatást. Ugyanakkor a kemoterápia hatását sem növelte. Magyarországon a gyógyszerként alkalmazott C-vitamin napi dózisa – az alkalmazási előírat alapján – napi 100-500 mg. Ennél többet felesleges adni, mert a szervezetből a veséken keresztül kiürül. Ugyanakkor a capecitabin is lebomlása során a vesén keresztül ürül. Összességében emelkedett vesefunkció esetén nem javasolt a gyógyszerek együttes adása. A capecitabin kezelés során hasmenés, bőrtünetek a jellemzők, ezért ügyelni kell a beteg testsúlyára és a megfelelő szérum nátrium, kálium, stb…szintre. A terápia idején, ha lehet, a beteg tartsa a testsúlyát, de általában egyéb kiegészítő kezelésre nincs szükség. A részleteket a kezelő orvossal beszéljék meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A petefészkek állapotát mindenképpen érdemes lenne tisztázni: nőgyógyászati vizsgálat, hüvelyi ultrahang, kismedence MR, esetleg CT vizsgálat során. A CT vizsgálat elég érzékeny a csontáttétek megítélésében, de csontizotóp és/vagy MR elvégzése bizonyítaná a csontáttétek jelenlétét. Az valóban egy kicsit ellentmondásos, hogy semmiféle panasza nincs édesanyjának, s hogy ilyen gyorsan változtak a vizsgálati eredményei. Abban az esetben, ha valóban igazolódik a csontáttét, akkor az Ön által is említett Faslodex és CDK 4/6 gátló adása javasolt. Ellentmondásosak a vélemények, hogyha nincs csontfájdalom, akkor abban az esetben javasolt-e rögtön biszfoszfonát adása, vagy szedését arra az esetre érdemes „tartogatni”, ha a csontok állapota rosszabbodik, ill. fájdalom lép fel. A jelen tudásunk szerint az áttétes emlő daganatos beteg nem gyógyul meg, de úgynevezett krónikus betegséggé lehet „szelídíteni” a rosszindulatú elváltozást, ugyanúgy, mint egy magas vérnyomásos vagy cukor betegségben szenvedő beteget. D-vitamin és fokozott calcium bevitel mindenképpen szükséges, ha biszfoszfonatot szed a beteg. A K-vitamin – Konakion alkalmazási előírata alapján: „ A kumarin típusú antikoagulánsok antidotuma. Olyan vérzések és fenyegető vérzések kezelésére javallott, melyek K vitamin hiány, alacsony prothrombin és VII. alvadási faktorszint miatt jönnek létre.” Ennek megfelelően terápiás hatékonysága nem ismert a daganatos betegek ellátása során. Abban az esetben, ha egyéb kiegészítő terápiára édesanyjának szüksége van, akkor azt a kezelő onkológus orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Kedves Mónika! A szövettani feldolgozás során néhányszor ocrein festést alkalmaznak. Ennek segítségével megállapítható, hogy például a daganatban lévő erek elpusztultak-e és azt már a rosszindulatú sejtek károsították-e vagy sem. Az Ön által idézett leírás alapján érbetörés nem volt kimutatható. A diozmin egy növényi alkaloida, melynek a bélből történt felszívódása után a májban folytatódik tovább a lebomlása. Ugyanaz az enzim család „dolgozza” fel a diozmint is, mint a capecitabint (P450C). A Xeloda tabletta hatékony összetevője a capecitabin. A capecitabin a P450 C29 enzimen keresztül alakul tovább, míg a diozmint a máj P450 2C6, P450 2A1 és P450 2C11 enzimei dolgozzák föl. Az emberi szervezetben pontosan nem lehet mérni a máj összes enzimének a koncentrációját és azok mennyiségei is változhatnak. Az ismertetettek alapján nem igazolódott, hogy a capecitabin és a diozmin egymás hatását csökkentik-e vagy sem, ezért az együttes szedésüket nem javaslom. Az LMWH és Xeloda együttes adásának nincs kontraindikációja. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az Artemisia annua (egynyári üröm) egyik összetevője az artemisin. Laboratóriumi körülmények között igazolták daganatellenes hatását. Sejttenyészetekben a prosztata daganatos sejtekre káros hatást fejtett ki. Fő mellékhatása a máj károsítás Összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményei nem ismertek, így egyértelműen nem lehet állást foglalni, hogy valóban hatékony szerről van-e szó, mely mellékhatásokat nem okoz. Az egyéb, Ön által felsorolt anyagok közül a nagy mennyiségű vas, kálium, magnézium, cink fokozott bevitele és a tesztoszteron hormon szint között összefüggés van, de ezen eredmények nagy része is csak laboratóriumi és/vagy állatkísérletekben igazolódott. A foszfor, szelén és E-vitamin (tokoferol) esetleg közvetetten befolyásolja a prosztata daganatos betegeket. Például: a hormon megvonás – alacsony tesztoszteron szint – csontritkulást okozhat, mely ellen a kálcium és a foszfor is valamelyest védő hatású. Az Ön által szedett és kapott (injekció) gyógyszerek egyértelműen hatékonyak a prosztata daganatok kezelésére. Az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásainak kivédésére javasoljuk a kálcium és D-vitamin bevitelt, fizikai aktivitást (sport) és egy kiegyensúlyozott táplálkozást. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az első kérdés, hogy 2016.december és 2019.szeptember között történt-e csontizotópos vizsgálat, s annak mi volt az eredménye. A 2016. évi elváltozás hátterében - tájékoztatása alapján – degenerativ elváltozást találtak. A tumor markerek közül melyik emelkedett és az előző vizsgálatok eredményeihez képest ezek mennyire rosszabbodtak? Egyéb laboratóriumi meghatározás történt-e a csontáttétek igazolására vagy kizárására? Az elkészült mellkas CT nagy valószínűséggel nem egészült ki úgynevezett „csontablakos” vizsgálattal. Amennyiben igen, azon láttak-e valamit? A fentiekben feltett kérdések tisztázása után, amennyiben egyértelműen bizonyított a csontáttétek jelenléte, akkor valóban indokolt a hormon terápia (ilyenkor általában egy másik fajta készítményt alkalmaznak) kiegészítve a CDK4/6 gátlókkal. A CDK 4/6 gátlók tablettás készítmények. Főleg vérkép, egyéb laboratóriumi és kardiológiai vizsgálatok szükségesek alkalmazásuk esetén. Egyébként kevés mellékhatással járnak, s a kombinált kezelés eredményes. A komplex terápia mellett évekig a beteg tünet- és panaszmentes lehet. Jelenleg a csak csontáttétekkel rendelkező emlő daganatos betegeknél az a cél, hogy „krónikussá” tegyük a betegségét, azaz nagy valószínűséggel nem tudjuk meggyógyítani, de hosszú ideig kezelhetők. Hasonló a cél például a cukorbetegeknél vagy a magas vérnyomással rendelkezők esetében is. Amennyiben szükséges, akkor csak a csontáttétek kezelése is lehetséges, tabletta vagy infúzió formájában. Fájdalom esetén sugárterápia is szóba jöhet. Összefoglalva: elsősorban meg kell győződni, hogy valóban igazolhatók-e a csontáttétek, s akkor váltott hormon és az Ön által is említett CDK 4/6 gátlók adása javasolt. Másodsorban fájdalom esetén a kezelés kiegészíthető egyéb gyógyszer adásával és sugárterápiával. Tisztelettel: dr.Baki Márta