• Dr. Baki Márta

        onkológus

        84

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        onkológia

        Bemutatkozás:


        1978-ban végeztem a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

        1978-2000: az Országos Onkológiai Intézet kemoterápiás osztályán dolgoztam.

        2000-2005: Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályának vezetője voltam.

        2005-2007: Központi Kórház Onkológiai Osztályán dolgoztam.

        2007-2017: Fővárosi Onkoradiológiai Központban dolgoztam.

        2018-tól: Szent Margit Rendelőintézet és Dél-pesti Centrumkórház-OHII Szent László Kórház-Onkológia



        Szakvizsgák:



        - 1983: belgyógyászat

        - 1986: klinikai onkológia

        - 1990: klinikai farmakológia



        PhD fokozat (1996): „Csírasejtes heredaganatos betegek citostatikus kezelésekor fellépő mellékhatások vizsgálata”



        Tudományos társaságok tagsága:



        - European Forum of Good Clinical Practice – Ehics Working Party

        - European Association of Cancer Research

        - Magyar Onkológusok Társasága

        - Magyar Klinikai Onkológiai Társaság - alapító tag



        Egyéb tevékenység:



        - rendszeresen orvostovábbképző előadások

        - onkológus szakápoló képzés - szakértői tevékenység és oktatás

        - Rákbetegek Országos Szervezete - elnökségi tag



        Érdeklődési terület: daganatos betegek komplex ellátása, gyógyszeres kezelésük, mellékhatások vizsgálata. Uroonkológiai daganatok, klinikai vizsgálatok.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Baki Márta legutóbbi válaszai
        Tisztelt József! A fenti levelét megkaptam. Feltételezhetően az előző levelében az epehólyagban lévő képlet után érdeklődött. Ezen kérdésére a választ olyan orvostól kaphatta, aki valószínűleg az epe kövekkel és az epe hólyagban lévő polypokkal foglalkozik. Így a jelen levelében ismertetettek számomra új adatokat tartalmaznak. A CT lelet pontos ismerete nélkül teljesen megfelelő választ nem tudok adni. Számomra nem értelmezhető, hogy „jó és rossz daganat van”. Abban az esetben, ha felmerül rosszindulatú elváltozás, akkor annak megerősítésére vagy kizárására egyéb vizsgálatok szükségesek. A kezelő orvosa ezt nagy valószínűséggel nem tartotta fontosnak, mert akkor ez után további vizsgálatokat javasolt volna; nem pedig csak évente CT vizsgálat a szükséges követés. Nagy valószínűséggel az epehólyagban lévő elváltozásról is írt volna a CT valamit, de lehet, hogy különböző okok miatt - a leletben ezt is rögzíteni kell – nem volt vizsgálható (idézem a levelét: „a CT nem mutatja”?). A melanomával kapcsolatban semmiféle adatot nem írt, így ezzel kapcsolatban nem tudok megfelelő választ adni. (Történt-e szövettani vizsgálat, az anyagot melyik testrészéről távolították el és annak időpontja, annak pontos szövettana, volt-e a továbbiakban egyéb sebészi beavatkozás, azóta kapott-e valamilyen egyéb kezelést, stb…) A fenti adatok hiányában a gyógyulási esélyekről sem tudok nyilatkozni. Amennyiben fájdalmai vannak, akkor annak okát meg kellene találni, s első sorban a házi orvossal vagy egyéb kezelő orvossal érdemes felvenni a kapcsolatot. Ugyancsak a testsúlyváltozásával kapcsolatban is. Az Országos Onkológiai Intézet Bőrgyógyászati Osztályán dolgozók nagy tapasztalattal rendelkeznek a melanoma ellátásával kapcsolatban, s rendelkezésükre áll a legkorszerűbb kivizsgálási és kezelési lehetőség is. Abban az esetben, ha valóban történt olyan vizsgálat, mely a melanomát egyértelműen igazolta, akkor valószínűleg, hogy fogadják, de az is elképzelhető, hogy vissza fogják utalni, ahol eddig kezelték. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A májban leggyakrabban valamilyen más szervből kiinduló daganat – áttét – fordul elő. Gyakoriságban ezt követi a májsejtekből kiinduló un. hepatocellularis carcinoma és utána az epeutakból kiinduló un. cholangiocellularis carcinoma. Ezen kívül egyéb daganatok is előfordulhatnak a májban. Tekintettel, hogy a pontos szövettant nem ismerem, ezért a javasolt kemoterápia kezdetéről, annak összetételéről és alkalmazásának gyakoriságáról nem tudok további tanácsot adni. A májsejtekből kiinduló daganat általában tablettás kezelést igényel, a többi pedig inkább kemoterápiát. A szövettani eredményen kívül a beteg általános állapota, egyéb kisérő betegségei is meghatározók a további terápiával kapcsolatban. A tervezett gyógyszeres kezelés összetevőit sem ismerem: egyes készítmények, különböző dózisban más és más időközönként adhatók. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A májban leggyakrabban valamilyen más szervből kiinduló daganat – áttét – fordul elő. Gyakoriságban ezt követi a májsejtekből kiinduló un. hepatocellularis carcinoma és utána az epeutakból kiinduló un. cholangiocellularis carcinoma. Ezen kívül egyéb daganatok is előfordulhatnak a májban. Tekintettel, hogy a pontos szövettant nem ismerem, ezért a javasolt kemoterápia kezdetéről, annak összetételéről és alkalmazásának gyakoriságáról nem tudok további tanácsot adni. A májsejtekből kiinduló daganat általában tablettás kezelést igényel, a többi pedig inkább kemoterápiát. A szövettani eredményen kívül a beteg általános állapota, egyéb kisérő betegségei is meghatározók a további terápiával kapcsolatban. A tervezett gyógyszeres kezelés összetevőit sem ismerem: egyes készítmények, különböző dózisban más és más időközönként adhatók. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A ductus in situ carcinoma (DCIS) emlő daganat során az Ön esetében indokolt a Zitazonium szedése. Amennyiben egyéb daganatos eltérést nem találtak, akkor 5 évig javasolt a terápia, de egyéb beavatkozás (pl. sugárkezelés) nem indokolt. A többi un. kísérő betegségei miatt rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és a koleszterin csökkentők folyamatos szedése szükséges. A csontritkulás mértékétől függően esetleg a D-vitamin és kálcium szedése mellett lehet folytatni az ibandronsav infúziókat. A Zitazonium kezelés közben 3 havonta onkológiai ellenőrzésre kell jelentkeznie, s ha valamilyen mellékhatás lép fel, akkor az onkológus változtathat a gyógyszerein. Az Evista – raloxifen – használata az emlő daganatok ellátásában nem szerepel, csak a megelőzésben, de Magyarországon ilyen engedéllyel sem rendelkezik a gyógyszer, így ez nem tudja helyettesíteni a Zitazoniumot. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! Kérdésére a válasz nagyon összetett. Első megközelítésben csak olyan vizsgálatok elvégzése javasolt, amelynek eredménye további ellátást alapoz meg, terápiás következménye van. Tehát a levelében jelzett liquid biopszia mintavétel egyszerű, de az értékelés már ennél bonyolultabb. Csak akkor érdemes a vizsgálatot elindítani, hogyha annak eredménye befolyásolni fogja a beteg további ellátását. Az onkológiai kezelések igen széleskörűek. A kivizsgálás és a terápia fő elemeit a betegnek meg kell értenie. Szükséges azért a részleteket is tudnia, mert a fellépő mellékhatások általában otthon jelentkeznek, s emiatt esetleg „váratlan” időpontban kell segítséghez fordulni. A későn észlelt mellékhatásoknak esetleg súlyos következményei lehetnek, ami a beteg életét is veszélyeztetheti. Jelen tudásunk szerint néhány áttétes daganatos betegséget sem kell bizonyos esetekben kezelni csak megfigyelni, és a terápiát elegendő később indítani, mert a betegek össztúlélését nem fogja befolyásolni a korán elindított kezelés. Javaslom, hogy a beteg kezelő orvosánál érdeklődjék, hogy az onkológiai bizottság – mely a beteg további ellátását határozza meg – mit döntött. Abban az esetben, ha a bizottság sem javasolt további ellátást, s ez Önnek nem elfogadható a magyarázatok ellenére, akkor lehet kérni un. másodlagos véleményt. Ennek részletei felől a kezelő orvos tud felvilágosítást adni. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! Jelen tudásunk alapján a rosszindulatú daganatok kb. 5-10 %-a öröklődő, s ennél kissé nagyobb arányban találhatók az un. családi (familiáris) daganatok. Első sorban azt kell tudnunk, hogy a szülőnek milyen típusú daganata van/volt, ill. a családban milyen daganatok fordultak elő, s azokat hány éves korban fedezték föl. A részletes családi adatok feldolgozása után érdemes genetikai vizsgálatot végezni a betegnél, s ha ott találnak valamilyen eltérést, akkor a család többi tagjánál is lehet keresni ezt a genetikai károsodást. Amennyiben a családtagoknál is kimutatható valamilyen eltérés, de náluk nem diagnosztizáltak daganatot, akkor különböző – nemzetközileg is elfogadott – tanácsokat, követést javasolt végezni. A vastagbél daganatoknál nagyobb arányban találtak genetikai eltérést, de néhány tüdő daganat esetén is felmerülhet az öröklődési hajlam. A fentiekben vázolt lépéseket érdemes megtenni szükség esetén. A daganatos beteg kezelő orvosával a részletes eljárást javasolt megbeszélni. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Uram! A torok-, gégerák egyes típusai nagyon gyorsan terjedhetnek. Elsősorban a környezetükben elhelyezkedő szerveket és nyirokcsomókat támadhatják meg. Ezért a legkorszerűbb kezelési elvek – ha műtét nem lehetséges - a sugár- és kemoterápia. Ezeknek lehetnek súlyos mellékhatásai: bőrpír, szájszárazság, nyelési nehézség, stb... Abban az esetben, ha a sugárkezelés előtt a fogazata nem volt ép, úgy gyakran előfordul, hogy ínysorvadással, a fogazat elvesztésével jár együtt a terápia. A tünetek, amelyeket Ön is említ a sugárkezelés után még kb. 2-3 hónapig esetleg rosszabbodhatnak, de utána fokozatosan javulhatnak. Abban az esetben, ha a betegség nem újul ki, akkor fogpótlás lehetséges. A nyálmirigyek viszont a későbbiek során sem termelnek azon a területen elég váladékot, így a szájszárazság, ízérzés zavar hosszú ideig fennállhat. A fentiek alapján arra kérem, hogy legyen türelmes. A jelenlegi állapotban folyékony tápszerek adhatók, s fokozottan ügyeljen a sugárkezelés helyének a tisztítására: öblögetők, helyi fájdalomcsillapítók alkalmazása is lehetséges. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Kedves Judit! Édesanyja nagy valószínűséggel már nem menstruál, így az un. posztmenopauzális csoportba tartozik. A daganat szövettani leírása alapján jól reagálhat hormon kezelésre, ami ezen típusban szinte ugyanazt a hatást éri el csak lassabban, mint a kemoterápia. Ugyanakkor a hormon kezelésnek kevesebb mellékhatása van és hosszabb ideig adható. A szokásos hormon kezelés – aromatáz gátlók – mellett lehetőség van egy másik fajta tablettás kiegészítésre, – CDK4/6 gátló – ami még tovább egyensúlyban tarthatja a betegséget. Esetleg még ki lehet egészíteni a terápiát a csontok leépülését gátló anyaggal, de ekkor a klinikai tüneteket is figyelembe kell venni. Csak a terápia megkezdése után, annak eredményétől függően jöhet esetleg szóba, hogy az emlőt eltávolítsák. A fent ismertetett kombinált kezeléssel meg van az esély arra, hogy minél hosszabb ideig fent lehessen tartani a beteg állapotát vagy javítani lehessen rajta. A felsorolt gyógyszerek alapján az aromatáz gátló és csontvédő gyógyszeres kezelést már el is kezdték.(letrozol, ossica) Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Kedves Judit! Édesanyja nagy valószínűséggel már nem menstruál, így az un. posztmenopauzális csoportba tartozik. A daganat szövettani leírása alapján jól reagálhat hormon kezelésre, ami ezen típusban szinte ugyanazt a hatást éri el csak lassabban, mint a kemoterápia. Ugyanakkor a hormon kezelésnek kevesebb mellékhatása van és hosszabb ideig adható. A szokásos hormon kezelés – aromatáz gátlók – mellett lehetőség van egy másik fajta tablettás kiegészítésre, – CDK4/6 gátló – ami még tovább egyensúlyban tarthatja a betegséget. Esetleg még ki lehet egészíteni a terápiát a csontok leépülését gátló anyaggal, de ekkor a klinikai tüneteket is figyelembe kell venni. Csak a terápia megkezdése után, annak eredményétől függően jöhet esetleg szóba, hogy az emlőt eltávolítsák. A fent ismertetett kombinált kezeléssel meg van az esély arra, hogy minél hosszabb ideig fent lehessen tartani a beteg állapotát vagy javítani lehessen rajta. A felsorolt gyógyszerek alapján az aromatáz gátló és csontvédő gyógyszeres kezelést már el is kezdték. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A mammografia és az emlő ultrahang vizsgálata során rosszindulatú elváltozás egyértelműen nem igazolt, de a folyamatos nyomonkövetés miatt javasolt a mintavétel. Amit Önnek ajánlottak - vacuum core biopszia - egy speciális mintavétel, mely kevésbé megterhelő, mint a szokásos tűszúrásos eljárás. Az emlő állományában szabálytalan alakú kis mész gyöngyöcskéket találtak. Abban az esetben, ha ezek a mész gyöngyöcskék szabályosan helyezkednének el, akkor az inkább rosszindulatú elváltozás gyanúját veti fel. Valószínű, hogy a vizsgálatot végző orvos ill. a leírás alapján nem gyanakodnak rosszindulatú daganatra, ezért is ajánlották a viszonylag hosszú várakozási időt. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A második pajzsmirigy műtét teljes mértékben indokolt, mert mikroszkópos vizsgálattal daganat sejtek maradhattak vissza. Abban az esetben, ha a második lépcsőben eltávolított anyagban már nem fedeznek fel olyan részleteket, amelyek további terjedést mutatnak, akkor jelenleg csak megfigyelés, hormon pótlás és bizonyos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges. Távoli áttétek kimutatására megfelelő a jód izotóp vizsgálat. Ennél nagyobb dózisokat használnak az izotóp kezeléshez. Ha a diagnosztikai eljárások nem mutatnak máshol kiterjedést, akkor az Ön szövettani eredménye és a daganat nagysága esetén nem szükséges az izotóp terápia. Abban az esetben, ha Ön rendszeres kontroll vizsgálatokon nem tud megjelenni, akkor viszont biztonságosabb a jód izotóp terápia. Erre a szakmai ajánlások alapján nagyobb daganatok esetén van szükség vagy olyankor, ha felmerül, hogy un. mikrometasztázisok (nem kimutatható, de a szövettan már erre utalhat) lehetnek. A daganatos betegek ellátása un. onkológiai bizottság (tagjai: sebész, szövettannal foglalkozó szakember – patológus, röntgen diagnosztikával foglalkozó szakorvos, onkológus, sugár terápeuta esetleg endokrinológus) javaslata alapján történik, így ők konkrét javaslatot tesznek az Ön ellátásával kapcsolatban, s ez nem egyedül a sebész döntése. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A női emlő nagy részét a tejmirigyeken kívül a mirigycsatornák, közöttük lévő kötő- és zsírszövet tölti ki. Ezen kívül még más egyéb sejtek is megtalálhatók. Hormon és egyéb környezeti változásra az emlő összetétele még az Ön korában is változhat. Életkora alapján Népegészségügyi Progam keretében emlő szűrő vizsgálatra meghívót kaphatott. Részt vett-e ilyenen és mikor történt az utolsó vizsgálat? Az emlő komplex vizsgálata során röntgen – mammografia – és ultrahang elvégzése az első lépés a fizikális vizsgálaton kívül. A mammografia ebben az életkorban több információt nyújt, így annak elvégzése mindenképpen indokolt. Bizonytalan esetben egyéb képalkotó vizsgálatok is szóba jöhetnek, de sokszor felmerül a szövettani és/vagy citológiai mintavétel. Abban az esetben, ha az addigi eredmények nem egyértelműek, akkor javasolt az emlőben lévő elváltozásból mintavétel. Ez sokkal pontosabb eredményt adhat, mint más egyéb eljárás. Javaslom, hogy házi orvosától kérdezze meg, hogy hol végeznek emlő szűrő vizsgálatot és azt mihamarabb végeztesse el, ha ez nem történt meg egy éven belül. Panaszai miatt erre néhány héten belül kerüljön sor, s ennek eredménye után elválik, hogy szükséges-e tovább lépni vagy csak megfigyelést igényel az emlőben lévő elváltozás. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt T. A.! Kérdésére a kielégítő válasz igen szerteágazó. Ön elméleti kérdéseket részletez, s nekünk feladatunk a lakosság tájékoztatása, ezért túlzott feltételezések és azok további értelmezése ezen weblap kereteit meghaladja. Ezért röviden az emberi rosszindulatú daganatos megbetegedések és cukor összefüggést ismertetem: Amit mindenképpen tudunk, hogy a magasabb vércukorral élők - lehetnek még a cukorbetegség (diabétesz) megelőző állapotban – között magasabb egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. Ennek oka összetett, de főleg a különböző gyulladást elősegítő anyagok magasabb aránya tehető felelőssé. Tehát bizonyos daganatmegelőző életmód tanácsadás között a rendszeres testmozgás, csökkent cukor bevitel javasolt. Azzal kapcsolatban nem áll rendelkezésre pontos klinikai adat, hogy a daganatos betegség kezelése során alkalmazott sugár- vagy kemoterápia hatékonysága csökkenne a magasabb vércukor értékek miatt. Néhány esetben megfigyelték, hogy komplex daganatellenes kezelés során cukorbetegség alakulhat ki. A széleskörben alkalmazott vizsgálómódszer: az un. pozitron-emissziós tomográfia (PET) során sokszor használnak izotóppal jelzett glukózt. Ennek magyarázata, hogy a daganatos sejtek nagyobb arányban veszik fel a cukrot, mint az egészséges sejtek. A klasszikus kemoterápiás szerek valóban a sejtosztódás különböző szakaszaiban hatnak, azok a sejtek kevésbé pusztíthatók el ilyen módon, amelyek nincsenek ilyen fázisban. Jelen tudásunk szerint a daganatos sejtek sokféle módon tudnak szaporodni, s ezért teljesen kiiktatni a cukorfogyasztást nem javasoljuk, de a túlzott cukor bevitelt érdemes csökkenteni. A daganatos betegek kezelése során mindenképpen szükséges, hogy ne csökkenjen a testsúlyuk, mert ez különböző egyéb káros folyamatokat tud elindítani. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Uram! Első és legfontosabb dolog, hogy apósának 2-3 naponta széklete legyen, amely a kivezetésen –sztómán keresztül – ürüljön. Abban az esetben, ha hasi görcsök vannak, a szelek nem távoznak (nem fúvódik fel a sztóma zsák), esetleg hányás jelentkezik, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, s azt kizárni, hogy valami miatt a bél nem működik. Második kérdésére a válasz: A „G” adat a sejtek különbözőségére utal, arra, hogy mennyire tér el a mikroszkópos vizsgálat során a normálisan elhelyezkedő sejtektől a daganat felépítése. Nagy valószínűséggel a kemo- és sugárterápia következtében az összességében G3-al jelzett tulajdonság a műtétileg eltávolított anyag néhány helyén már csak kis mértékben különbözött a normalis sejtektől – G1-é alakult, más területen viszont esetleg maradt a G3-as eltérés. Nagy valószínűséggel a sebész azért választotta a sztóma képzést, hogy a műtéti terület: bél varratok, eltávolított nyirokcsomók helyei jobban gyógyuljanak. Abban az esetben, ha a bélnek a rendes feladatát is el kell látnia – széklet halad át rajta – nagyobb a fertőzés veszély is. Ekkor készítenek un. kétnyílásos sztómát, amit a későbbiekben zárni tudnak. Persze ehhez a pontos műtéti állapotot kell tudni, amire vonatkozóan a sebész tud felvilágosítást adni. A részleteket kérem, hogy a sebésszel beszéljék meg. Tisztelettel:dr.Baki Márta
        Kedves Anna! Emlője érzékenyebb lehet műtét és sugárkezelés után. Nagy valószínűséggel ez nem a betegség kiújulásának a jele. A felkar törzshöz közel elhelyezkedő része a hónalji műtét következménye lehet. Javaslom, hogy a kezelő orvosát: onkológus vagy sugárterápeuta keresse fel. Szükség esetén az egyébként is időközönként javasolt mammografiát és/vagy emlő ultrahangot elvégezteti a kezelő orvosa, esetleg valamilyen általános gyulladás- és fájdalomcsillapító szedését is javasolni fogja. Tisztelettel: dr.Baki Márta