• Dr. Baki Márta

        onkológus

        111

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        onkológia

        Bemutatkozás:


        1978-ban végeztem a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

        1978-2000: az Országos Onkológiai Intézet kemoterápiás osztályán dolgoztam.

        2000-2005: Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályának vezetője voltam.

        2005-2007: Központi Kórház Onkológiai Osztályán dolgoztam.

        2007-2017: Fővárosi Onkoradiológiai Központban dolgoztam.

        2018-tól: Szent Margit Rendelőintézet és Dél-pesti Centrumkórház-OHII Szent László Kórház-Onkológia



        Szakvizsgák:



        - 1983: belgyógyászat

        - 1986: klinikai onkológia

        - 1990: klinikai farmakológia



        PhD fokozat (1996): „Csírasejtes heredaganatos betegek citostatikus kezelésekor fellépő mellékhatások vizsgálata”



        Tudományos társaságok tagsága:



        - European Forum of Good Clinical Practice – Ehics Working Party

        - European Association of Cancer Research

        - Magyar Onkológusok Társasága

        - Magyar Klinikai Onkológiai Társaság - alapító tag



        Egyéb tevékenység:



        - rendszeresen orvostovábbképző előadások

        - onkológus szakápoló képzés - szakértői tevékenység és oktatás

        - Rákbetegek Országos Szervezete - elnökségi tag



        Érdeklődési terület: daganatos betegek komplex ellátása, gyógyszeres kezelésük, mellékhatások vizsgálata. Uroonkológiai daganatok, klinikai vizsgálatok.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Baki Márta legutóbbi válaszai
        Tisztelt Levélíró! Amint a CT véleményben is megállapították: daganat kiújulás (recidiva) és áttét (met.) nem látható. Ugyanakkor a végbél műtét és esetleg, ha előtte sugárkezelést is kapott, akkor okozhat „kötegezettséget”. Ez a jel leginkább műtéti következmény, s nem utal a daganat kiújulására. A műtét szövettani eredményétől függően esetleg a kezelő orvos további terápiát javasol, de mindenképpen indokolt néhány hónap múlva ismételten CT vizsgálatot végezni. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Alexa! Levelének tartalma alapján úgy tűnik, hogy édesanyja kezelése során műtét és/vagy sugárterápia nem jön szóba. Ezért gyógyszeres kezelése válik szükségessé. A jelen szakmai javaslatok alapján valóban ebben az altípusban kemoterápia adása az elsődleges kezelés. Abban az esetben, ha a kemoterápia során a betegség rosszabbodik, akkor javasolt egyéb kezelés. Előtte viszont több genetikai eltérést is vizsgálnak, pl. ROS-1, BRAF, stb… Amennyiben szükséges, akkor ezeket az ellátó onkológiai és/vagy tüdőgyógyászati egység meg tudja szervezni. Eredményektől függően pedig a további kezelést is, figyelembe véve a beteg általános állapotát, egyéb betegségeit. Elsődleges terápiaként szóba jön még az immunterápia egyik fajtája, de ez előtt is szükséges az un. PD-L1 meghatározás. Az ennek alapján alkalmazott kezelés viszont sokkal drágább, így ezt különleges esetekben un. egyedi méltányosság alapján lehet igényelni. Levelében jelezte, hogy „privát” utat is választanának. Ilyen módon esetleg további genetikai vizsgálatok elvégzése jön szóba. Az eredmény alapján adott gyógyszerek több millió forintba kerülnek, s lehetséges, hogy több hónapon keresztül szükséges az alkalmazásuk. Beszerzésüket „privát” módon egyáltalán nem javaslom, mert – tapasztalat alapján – ezt hosszabb távon még a nagyon jó anyagi körülményekkel rendelkezők sem tudják vállalni. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! Az elérhető orvosi, onkológiai szakirodalomban értékelhető klinikai vizsgálatok eredményét nem találtam, ami a capecitabine és a Legalon aktív hatóanyagát:a szilmarint vizsgálta volna. Így egyértelmű javaslatot nem tudok megfogalmazni. Olyan eredményekről számoltak be, hogy a helyileg alkalmazott szilmarin gél kivédi a capecitabine okozta kéz- és láb bőrének elváltozásait. A két készítmény szájon keresztül történő együttes adásáról nincs megfelelő, értékelhető klinikai adat. A két gyógyszer alkalmazási előírata esetleg segíthet. A Legalon tabletta Alkalmazási előíratában a javaslat: „toxikus májkárosodás; krónikus gyulladásos májmegbetegedések és májcirrhosis adjuváns (kiegészítő) kezelése”. Hatásmechanizmusa:” fokozza a riboszómális RNS (ribonukleinsav) szintézisét (előállítása) a májsejtben, s ezáltal a fehérjeszintézist is.” A capecitabine Alkalmazási előíratában nem szerepel, hogy ez a gyógyszer kifejezetten májkárosító lenne. A hatása, hogy a májban és a daganatos sejtekben aktív hatóanyag: 5-fluorouracyl képződik. A capecitabine átalakulása során viszont az „5 fluorouracyl beépülése az RNS és fehérjeszintézist is gátolja”. Ezen gyógyszer kiürülése a vesén keresztül történik. A fentiek alapján kitűnik, hogy a két gyógyszer „egymás ellen dolgozhat”, így együttes alkalmazásuk talán nem indokolt. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! Amennyiben leveléből kiolvasom, édesapjának több kísérő betegsége van. Ez nagyban befolyásolja a kezelési lehetőségeket. Nagy valószínűséggel a tüdő daganat további szövettani vizsgálatát is elvégezték, hogy milyen elváltozások találhatók benne, hogy szükség esetén további kezeléseket tudjanak adni. Ez nem csak kemoterápiát jelent, hanem egyéb gyógyszerek alkalmazását, de azoknak szintén bizonyos mellékhatásaival kell számolni. A sugárkezelés után rosszabbodást nem észleltek, s nagy valószínűséggel további követést javasoltak a kezelő orvosaik. Abban az esetben, ha a daganat növekszik, akkor újabb kezelési lehetőségek adhatók, de figyelembe kell venni a beteg általános állapotát és az alkalmazandó terápia mellékhatásait is. Csak ezen két oldal pontos ismerete alapján lehet dönteni a további ellátásról. Levelében érdeklődik, hogy milyen súlyos édesapja állapota: előre nem lehet megjósolni a betegség kimenetelét, de jelenleg – az ismertetett adatok alapján – esetleg a rosszindulatú elváltozás egyensúlyban tartható. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A tüdőrák kezelésében mérföldkövet jelentett az immunterápia bevezetése. Jelenleg az ellenőrző pont gátlókat (check point inhibitor) alkalmazzák széles körben. Több hónapon keresztül adagolva a kemoterápiánál jobb eredmények is elérhetők. Ezen kezelés mellékhatásai körülbelül 2-3 hónap múlva jelentkeznek. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek a szervezetben gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. A hatásmechanizmusuk alapján hasonlíthatók az úgynevezett autoimmun betegségekhez. A szervezet bonyolult módon „túlpörög”, s ez okozhatja a tüneteket. Amennyiben nem figyelünk oda, akkor valóban halálos is lehet, de az irodalmi adatok alapján ez nem gyakoribb, mint a kemoterápia okozta halálozás. A következő mellékhatások léphetnek föl: hasmenés, tüdő-, vese-, májkárosodás, bőr tünetek. Esetleg a belsőelválasztású mirigyek működése is megváltozhat: például pajzsmirigy, agyalapi mirigy, stb… Ezek az immunterápiás készítmények mellékhatásai különböznek a kemoterápia által okozott mellékhatásoktól. Így nagyon fontos a megjelenésüket figyelni, s akkor egyéb kiegészítő gyógyszerekkel lényegében kivédhetők és nagy valószínűséggel kezelhetők is. Összefoglalva más mellékhatásokra kell számítani, s ha ilyet észlel a beteg, a hozzátartozója, akkor mindenképpen fel kell keresni a kezelő orvost, hogy időben kiegészítő ellátásban részesüljön a beteg, s maradandó károsodások ne alakuljanak ki. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A ferritin egy fehérje molekula, amely – a szervezetre egyébként káros – szabad vas ionokat megköti és szállítja a szervezetben. Emelkedhet fokozott vas bevitel mellett, ami lehet közvetlenül vas adásakor és/vagy egyéb növényi anyagokban lévő vas tartalom miatt. Fokozott lehet a szérum ferritin szint például nagy adag C-vitamin, Q10, zöld tea, stb…bevitel mellett is.Ezen kívül a ferritin megemelkedhet a szervezetben lévő gyulladások miatt. Ilyenkor egyéb gyulladásra utaló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat javasolt elvégezni. A hosszan tartó gyulladásos betegségek megemelhetik ezt az értéket. Ide tartozik a bél egyes gyulladásos elváltozása vagy az ízületek gyulladása (reumatorid arthritis). A daganatos elváltozások között is gyulladásos jelek találhatók, így nagy valósínűséggel ilyenkor is magasabb értéket lehet mérni. A szérum ferritin szint esetleg a daganatos betegség nyomonkövetésére is alkalmas lehetne, de a fentiek alapján nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja a mértékét, így rutinszerűen nem használjuk daganatos betegségek nyomonkövetésére. Feltételezhető, hogy az újabb daganatellenes készítmények, az ellenőrző pont gátlók (check point inhibitorok) is megemelhetik a ferritin szintet, tekintettel, hogy ott egy specifikus gyulladás zajlik le a daganat körül. A fentiek alapján is látható, hogy nagyon sok dolog emelheti meg a szérumban a ferritin szintet. Ezért javasolt ezeket végig nézni, hogy kizárjunk vagy megerősítsünk bizonyos elváltozásokat. Ezen kívül szakmai szabályok javasolják a különböző daganatoknál a szűrő vizsgálatok elvégzését. Az onkológiai egységek ezeket a vizsgálatokat el tudják végeztetni, figyelembeéve a beteg életkorát, rizikó faktorait, családi előfordulásokat, stb… Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A capecitabin és C-vitamin együttes adásáról meggyőző irodalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Az egyes gyógyszerek felsorolásánál az előíratokban megfelelő adagban alkalmazott szereknél együttes mellékhatás (interakció) nem ismert. Egy tudományos közlemény utal arra, hogy nagy adag C-vitamin beadásakor az alkalmazott 5-Fluorouracyl – amely a capecitabin szervezetben történő feldolgozása során is keletkezik – nem okozott mellékhatást. Ugyanakkor a kemoterápia hatását sem növelte. Magyarországon a gyógyszerként alkalmazott C-vitamin napi dózisa – az alkalmazási előírat alapján – napi 100-500 mg. Ennél többet felesleges adni, mert a szervezetből a veséken keresztül kiürül. Ugyanakkor a capecitabin is lebomlása során a vesén keresztül ürül. Összességében emelkedett vesefunkció esetén nem javasolt a gyógyszerek együttes adása. A capecitabin kezelés során hasmenés, bőrtünetek a jellemzők, ezért ügyelni kell a beteg testsúlyára és a megfelelő szérum nátrium, kálium, stb…szintre. A terápia idején, ha lehet, a beteg tartsa a testsúlyát, de általában egyéb kiegészítő kezelésre nincs szükség. A részleteket a kezelő orvossal beszéljék meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A petefészkek állapotát mindenképpen érdemes lenne tisztázni: nőgyógyászati vizsgálat, hüvelyi ultrahang, kismedence MR, esetleg CT vizsgálat során. A CT vizsgálat elég érzékeny a csontáttétek megítélésében, de csontizotóp és/vagy MR elvégzése bizonyítaná a csontáttétek jelenlétét. Az valóban egy kicsit ellentmondásos, hogy semmiféle panasza nincs édesanyjának, s hogy ilyen gyorsan változtak a vizsgálati eredményei. Abban az esetben, ha valóban igazolódik a csontáttét, akkor az Ön által is említett Faslodex és CDK 4/6 gátló adása javasolt. Ellentmondásosak a vélemények, hogyha nincs csontfájdalom, akkor abban az esetben javasolt-e rögtön biszfoszfonát adása, vagy szedését arra az esetre érdemes „tartogatni”, ha a csontok állapota rosszabbodik, ill. fájdalom lép fel. A jelen tudásunk szerint az áttétes emlő daganatos beteg nem gyógyul meg, de úgynevezett krónikus betegséggé lehet „szelídíteni” a rosszindulatú elváltozást, ugyanúgy, mint egy magas vérnyomásos vagy cukor betegségben szenvedő beteget. D-vitamin és fokozott calcium bevitel mindenképpen szükséges, ha biszfoszfonatot szed a beteg. A K-vitamin – Konakion alkalmazási előírata alapján: „ A kumarin típusú antikoagulánsok antidotuma. Olyan vérzések és fenyegető vérzések kezelésére javallott, melyek K vitamin hiány, alacsony prothrombin és VII. alvadási faktorszint miatt jönnek létre.” Ennek megfelelően terápiás hatékonysága nem ismert a daganatos betegek ellátása során. Abban az esetben, ha egyéb kiegészítő terápiára édesanyjának szüksége van, akkor azt a kezelő onkológus orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Kedves Mónika! A szövettani feldolgozás során néhányszor ocrein festést alkalmaznak. Ennek segítségével megállapítható, hogy például a daganatban lévő erek elpusztultak-e és azt már a rosszindulatú sejtek károsították-e vagy sem. Az Ön által idézett leírás alapján érbetörés nem volt kimutatható. A diozmin egy növényi alkaloida, melynek a bélből történt felszívódása után a májban folytatódik tovább a lebomlása. Ugyanaz az enzim család „dolgozza” fel a diozmint is, mint a capecitabint (P450C). A Xeloda tabletta hatékony összetevője a capecitabin. A capecitabin a P450 C29 enzimen keresztül alakul tovább, míg a diozmint a máj P450 2C6, P450 2A1 és P450 2C11 enzimei dolgozzák föl. Az emberi szervezetben pontosan nem lehet mérni a máj összes enzimének a koncentrációját és azok mennyiségei is változhatnak. Az ismertetettek alapján nem igazolódott, hogy a capecitabin és a diozmin egymás hatását csökkentik-e vagy sem, ezért az együttes szedésüket nem javaslom. Az LMWH és Xeloda együttes adásának nincs kontraindikációja. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! Az Artemisia annua (egynyári üröm) egyik összetevője az artemisin. Laboratóriumi körülmények között igazolták daganatellenes hatását. Sejttenyészetekben a prosztata daganatos sejtekre káros hatást fejtett ki. Fő mellékhatása a máj károsítás Összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményei nem ismertek, így egyértelműen nem lehet állást foglalni, hogy valóban hatékony szerről van-e szó, mely mellékhatásokat nem okoz. Az egyéb, Ön által felsorolt anyagok közül a nagy mennyiségű vas, kálium, magnézium, cink fokozott bevitele és a tesztoszteron hormon szint között összefüggés van, de ezen eredmények nagy része is csak laboratóriumi és/vagy állatkísérletekben igazolódott. A foszfor, szelén és E-vitamin (tokoferol) esetleg közvetetten befolyásolja a prosztata daganatos betegeket. Például: a hormon megvonás – alacsony tesztoszteron szint – csontritkulást okozhat, mely ellen a kálcium és a foszfor is valamelyest védő hatású. Az Ön által szedett és kapott (injekció) gyógyszerek egyértelműen hatékonyak a prosztata daganatok kezelésére. Az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásainak kivédésére javasoljuk a kálcium és D-vitamin bevitelt, fizikai aktivitást (sport) és egy kiegyensúlyozott táplálkozást. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! Az első kérdés, hogy 2016.december és 2019.szeptember között történt-e csontizotópos vizsgálat, s annak mi volt az eredménye. A 2016. évi elváltozás hátterében - tájékoztatása alapján – degenerativ elváltozást találtak. A tumor markerek közül melyik emelkedett és az előző vizsgálatok eredményeihez képest ezek mennyire rosszabbodtak? Egyéb laboratóriumi meghatározás történt-e a csontáttétek igazolására vagy kizárására? Az elkészült mellkas CT nagy valószínűséggel nem egészült ki úgynevezett „csontablakos” vizsgálattal. Amennyiben igen, azon láttak-e valamit? A fentiekben feltett kérdések tisztázása után, amennyiben egyértelműen bizonyított a csontáttétek jelenléte, akkor valóban indokolt a hormon terápia (ilyenkor általában egy másik fajta készítményt alkalmaznak) kiegészítve a CDK4/6 gátlókkal. A CDK 4/6 gátlók tablettás készítmények. Főleg vérkép, egyéb laboratóriumi és kardiológiai vizsgálatok szükségesek alkalmazásuk esetén. Egyébként kevés mellékhatással járnak, s a kombinált kezelés eredményes. A komplex terápia mellett évekig a beteg tünet- és panaszmentes lehet. Jelenleg a csak csontáttétekkel rendelkező emlő daganatos betegeknél az a cél, hogy „krónikussá” tegyük a betegségét, azaz nagy valószínűséggel nem tudjuk meggyógyítani, de hosszú ideig kezelhetők. Hasonló a cél például a cukorbetegeknél vagy a magas vérnyomással rendelkezők esetében is. Amennyiben szükséges, akkor csak a csontáttétek kezelése is lehetséges, tabletta vagy infúzió formájában. Fájdalom esetén sugárterápia is szóba jöhet. Összefoglalva: elsősorban meg kell győződni, hogy valóban igazolhatók-e a csontáttétek, s akkor váltott hormon és az Ön által is említett CDK 4/6 gátlók adása javasolt. Másodsorban fájdalom esetén a kezelés kiegészíthető egyéb gyógyszer adásával és sugárterápiával. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A PET-CT eredményének leírása alapján távoli áttét nem igazolható. A vizsgálat egyértelműen a gyulladás és a rosszindulatú daganat között nem tesz különbséget. A lágyéki nyirokcsomók (inguinalis) értékelése nehéz, s ezen a területen gyakran fordul elő valamilyen gyulladás. Nem mindegy, hogy a testfelszín melyik területéről történt a melanoma eltávolítás, s annak a környezetében esetleg gyanús területek vagy nyirokcsomók igazolhatók-e. Az Ön által részletezett eredmény alapján viszont egyértelmű daganatos gócot a PET-CT vizsgálat során nem találtak. Ellátása során felmerül még az úgynevezett őrszem nyirokcsomó vizsgálata is, de ennek további részletét a kezelő orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! Levele és a mellékelt szövettani leírás alapján Önt az érvényes szakmai javaslatok alapján látták el és a szövettani lelet is a legújabb értékelést tartalmazza. Ennek megfelelően csak a méhszáj egy részét távolították el, ahol a laphám és a mirigyhám találkozik normális esetben. Ezen a területen „sejtnyugtalanságot” figyeltek meg, de egyértelmű rosszindulatú elváltozás nem volt kimutatható. Ez egy rákmegelőző állapot volt, amit, hogyha nem követnek és nem műtenek, akkor rák alakulhat ki. A műtéti beavatkozás jelen esetben elegendő volt. A szövettani feldolgozás során HPV fertőzést is igazoltak, de jelen esetben további vírus meghatározás nem történt. Valóban elegendő a fél éves megfigyelés. A szakmai ajánlások a biztonságos szexualis együttlétet (pl. óvszer használat) javasolják. Ezen kívül az Ön és partnere HPV oltását is lehetségesnek tartják: a már meglévő fertőzést nem fogják meggyógyítani, de az oltás más HPV altípusok ellen védelmet biztosíthat. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Alexa! A levelében említett SBRT pontos neve: stereotaxic body radiotherapy. Ez egy kb. 2000-től alkalmazott új sugárterápiás lehetőség, mely jelenleg Magyarországon is elérhető, mind a 13 sugárterápiás központban. Kis kiterjedésű tüdődaganatok vagy nem operálható rosszindulatú elváltozások esetén alkalmazzák. Régebbi irodalmi adatok utalnak arra, hogy az I-es stádiumú nem kissejtes tüdődaganatos betegek, ha nem operálhatók, akkor 5 éves túlélésük a szokásos (konvencionális) sugárterápia alkalmazásakor 20 %, míg SBRT esetén 42 % volt. (Grutters J.P. és mtsa-i: Comparison of the effectiveness of radiotherapy with photons, protons and carbon-ions for non-small lung cancer: a meta-analysis. Radiother Oncol. 95:32-40. 2010.) Jelen esetben nem ismert, hogy a daganat a tüdőben hol helyezkedik el, pontosan mekkora a nagysága, a szövettana, s indokolt-e a nyirokcsomók besugárzása vagy sem. Ezek pontos ismeretében döntött úgy az onkológiai szakbizottság – melynek tagja a sugárterápiás szakorvos is – hogy a szokásos módon kapja a beteg a sugárkezelést. A jelenlegi sugárterápiás szakorvossal kellene egyeztetni, hogy a kétfajta módszer közül miért javasolták az egyik módot és miért nem lehetséges a másik. Azt is meg lehet kérdezni, hogy ha abban a centrumban nem vállalják a SBRT alkalmazását, akkor Magyarországon hol tudják elvégezni (esetenként különböző problémák adódhatnak az egyes sugárterápiás centrumokban). Abban az esetben, ha a válasz nem kielégítő, akkor lehetséges úgynevezett másodvéleményt kérni. Javaslom ezért a vidéki orvosegyetemek sugárterápiás egységeit felkeresni vagy az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás részlegét. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A levelében leírt tünetek alapján egyértelmű kórismét nem lehet felállítani, ezért javasolt a további kivizsgálása. A szegycsontba helyezett fém rögzítés késői hatása lehet, de egyéb – esetleg – ízületi gyulladásra is lehet gondolni. Ezen betegségére kapott-e a fájdalomcsillapító és gyulladást csökkentő gyógyszereken kívül egyéb – úgynevezett biológiai – terápiát? Esetleg ez is okozhat ilyen jellegű elváltozást. Az Ön által panaszolt „evési” zavar nyelésében jelent problémát? Az elváltozás helyének megfelelően inkább mély lélegzetvételkor okozhat nyomási tüneteket, esetleg a vállízület mozgatása lehet nehézkes. A bőrpír gyulladásra utalhat, s ennek hátterében esetleg valamilyen tályog is megbújhat. Daganat kimutatása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatok során általános vérkép meghatározása mellett gyulladásra utaló értékeket lehet mérni. Ezen kívül az elváltozás miatt ultrahang, esetleg röntgen, computer tomografia (CT) és/vagy nuklearis magrezonancia (MR) elvégzése válhat szükségessé. Több adatot szolgáltathat az elváltozásból nyert mintavétel, ha a fenti vizsgálatok nem tudják igazolni a pontos okot. Erről a területről nagyon ritkán alakul ki elsődleges – primer – daganat. Abban az esetben, ha rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, akkor indokolt egyéb vizsgálat annak kizárása vagy megerősítése céljából, hogy honnan indulhatott ki a daganat. Ilyen esetekben a beteg ellátása komplex, s az úgynevezett onkológiai bizottság – onkoteam – tesz javaslatot a további kivizsgálás és kezelés módjára. A levelében említettek alapján – véleményem szerint – kicsi az esélye, hogy rosszindulatú daganatot találnak, de mindenképpen további kivizsgálás javasolt. Tisztelettel: dr. Baki Márta
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés