Tisztelt Uram! Levele alapján Önnek nagy valószínűséggel tüdő daganata van, s az utolsó lágyéki és ágyéki (lumbalis, szakralis) gerinc szakaszon is találtak elváltozást. A fájdalmai miatt nagy adag fájdalomcsillapítót és kiegészítő – Egzysta – kezelésben részesül. A gerinc csigolyákra leadott sugárterápiának kedvező hatását, mely a fájdalomcsillapításra is kiterjed, kb. 3-4 hét után lehet érezni. Ezt követően kb. A 6. hétig tovább folytatódhat a sugárkezelés hatása. Amennyiben lehetséges, valószínű, hogy kezelő orvosa a csontok elváltozása miatt egyéb kezelést is javasol – például biszfoszfonátot. A csontok betegsége miatt van, amikor a fájdalomcsillapítók egy másik csoportjából érdemes választani (nem szteroid csoport) a Dolforin vagy OxyContin mellett. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A pajzsmirigy scintigráfia lelete jó, mert olyan területet nem talált, ami jódot venne föl, tehát nagy valószínűséggel a régi pajzsmirigy daganatnak kiújulása nem igazolódott. A CT vizsgálat majd megmutathatja, hogy egyrészt a pajzsmirigy területének megfelelő részen van-e valamilyen eltérés, ill. a nyaki nyirokcsomók szerkezete esetleg gyulladásra utalhat-e vagy sem. Abban az esetben, ha fogászati ellátásban részesül, akkor ez is okozhat azon az oldalon nyirokcsomó elváltozást. A hematológus a vérkép, a nyirokcsomók szerkezete alapján javasolhat esetleg újabb vizsgálatokat, ha gyanú van arra, hogy valamilyen vérképzőszervi elváltozás okozza a nyirokcsomók elváltozását. Azt gondolom, hogy a levelében ismertetettek alapján félelemre nincs ok, de érdemes kicsit tovább kutakodni, hogy mi okozza az elváltozásokat, s azok kórosak-e vagy sem. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Abban az esetben, ha kiterjedt hasnyálmirigy daganat kerül felismerésre és többszörös áttétet ad, az jelen tudásunk szerint nem gyógyítható. Az elfogadott és hatékony terápiák idős korban inkább csak mellékhatások kialakulását okozzák, és a várt terápiás eredmény előtt már a beteg általános állapota tovább rosszabbodhat. Hasmenés ellen tüneti szerek pl. lopedium adható, esetleg diétával is lehet mérsékelni a gyakori székürítést. Hasnyálmirigy daganatok esetén gyakori a thrombozis, a kezelő orvossal érdemes egyeztetni, hogy ezért valamilyen vérhigító adása szükséges-e. Nagyobb a vérrög képződés kockázata, ha a beteg folyamatosan ágyban fekszik. Néhány évvel ezelőtt a hasnyálmirigy daganatos betegek nagy fájdalmakról számoltak be, de jelenleg a fájdalomcsillapítók pontos beállításával ez a tünet is csökkenthető. A folyamatos fogyás ellen tápszerek adása jöhet szóba. A betegség folyamatos rosszabbodása során a betegek legyengülnek, esetleg zavarttá válhatnak, majd a légzésük néhányszor ki is maradhat. Az ápolásban és a betegek tüneti kezelésében segítséget nyújtanak a hospice szolgáltatok. Javaslom, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Panaszainak hátterében – ennyi idő eltelte után – nem valószínű, hogy a gerincvelő érzéstelenítés áll. Hasonló tünetei voltak-e az előző szülések után? Amennyiben még szoptat, a kivizsgálásoknak ehhez kell alkalmazkodnia. Az Ön tüneteinek hátterében esetleg vérszegénység állhat. Sok vért veszített-e? Vérkép vizsgálat történt-e? Esetleg külön a vasháztartással kapcsolatos laboratóriumi meghatározásokat végeztek-e? Legegyszerűbb, ha szájon keresztül kezd el vas tablettát – esetleg vas pezsgő tablettát szedni. Abban az esetben, ha a panaszai kb. 10 nap, 2 hét után csökkennek, akkor érdemes folytatni ezt a terápiát. Ha a vaspótlás mellett panaszai fennállnak, akkor nyaki gerinc elváltozásra (pl. kopás, porckorong sérv, stb… ) lehet gondolni. Ezt a diagnózist általában reumatológus állítja fel. Szükség lehet esetleg ideggyógyászati vizsgálatra, s kiegészítésként nuklearis magrezonancia (MR) tud bővebb információval szolgálni a koponyán belüli helyzetre. Néhány szakrendelőben fejfájás ambulancia is működik, erről esetleg a házi orvos tud bővebbet. Remélem, hogy a fentiek alapján el tud indulni, s beállított kezelés mellett panaszai is csökkennek majd. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A mellrákok egy kis része, kb. 10%-a öröklődik. Ennek hátterében genetikai eltérések igazolhatók. Mielőtt az Ön vizsgálatára sor kerülne, szükséges azt tudunk, hogy Édesanyjánál, illetve a nagynénjénél hány éves korban fedezték fel az emlődaganatot. Második lépés, hogy jó lenne valamelyik hozzátartozójánál elvégeztetni a genetikai vizsgálatot, akinél már igazolt volt az emlődaganat. Abban az esetben, ha a beteg családtagok egyikénél igazolódik genetikai eltérés, akkor kerülhet sor az Ön vizsgálatára. Az egészségbiztosító fizeti a költségeket, ha már egy közeli hozzátartozónál kimutatott az emlődaganat és a genetikai eltérés. Ekkor az emlődaganatos beteget kezelő onkológussal kell megbeszélni a továbbiakat. Amennyiben ez az út valami miatt nem járható, akkor közvetlenül is fordulhat az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztály munkatársaihoz: Bp. XII. ker. Ráth György u. 7-9. tel: 36-1-224-8600 / 1108 mellék. Ők felvilágosítást tudnak adni, hogy mennyire indokolt az Ön vizsgálata és azt szükség esetén el is végzik társadalombiztosítási alapon. Ezenkívül magán szolgáltatók is végeznek hasonló vizsgálatokat anyagi ellenszolgáltatás mellett. Abban az esetben, ha Önnél is találnak genetikai eltérést, akkor kidolgozott szakmai szabályok alapján javasolt az Ön folyamatos megfigyelése. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Kedves Erzsébet! Köszönöm a második levelét. Ezen eredmények tudatában valóban felmerül, hogy az eddig alkalmazott kemoterápia után a kismedencében még daganatra gyanús elváltozás van (parailiacalis nyirokcsomó megnagyobbodás). Az, hogy a bélműtét helyén is kiújulás igazolható vagy sem, annak megerősítése vagy kizárása céljából javasolt egy béltükrözés, endoszkópos vizsgálat. Ekkor újabb szövettani mintavételre is sor kerülhet. Ennek további elemzése során a kemoterápia összetételét változtatni lehet, de nagy valószínűséggel azt folytatni kellene. A kiújult elváltozás pontos meghatározása alapján esetleg sugárkezelés is szóba jöhet, különleges technikát alkalmazva, hogy a környező szövetek ne károsodjanak. A fenti sok rossz hír ellenére jó hír, hogy a nyaki csigolya elváltozása javult. A sugárkezelést alkalmazó kollegáktól meg lehet kérdeni, hogy erre a területre is érdemes-e sugárterápiát alkalmazni vagy sem. Nem tudom, hogy eddig milyen kemoterápiában részesült, de jelenleg ennek több formája is van, amelyekkel a daganat növekedése visszaszorítható, így ne keseredjen el, hanem a részleteket kezelő orvosával beszélje meg. Esetleg ismételt onkoteam megbeszélés során pontosítani tudják az Ön további kezelését. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Abban az esetben, ha az elsődleges daganat kis kiterjedésű, és az őrszem nyirokcsomóban sem találnak nagy áttétet, akkor lehetőség van társadalombiztosítás keretén belül az un. Oncotype DX vizsgálatra ha hormon pozitív a daganat és HER-2 negatív. Ez a leggyakoribb genetikai eltéréseket vizsgálja, s ennek eredménye alapján eldönthető, hogy szükség van-e kemoterápiára vagy sem. Ennek a vizsgálatnak az elindítását onkológus végezheti, onkológiai szakbizottság javaslata alapján. Abban az esetben, ha az emlő daganat kiújulásáról van szó, akkor egyéb genetikai vizsgálat elvégzése lehetséges. Úgy gondolom, hogy először történjék meg a műtét, s utána átgondolva az előzetes kezeléseket is, érdemes akkor megfontolni, hogy egyéb vizsgálatok elvégzésére szükség van-e. Abban az esetben, ha a kezelő orvosa úgy véli, hogy Önnek mindenképpen szükséges, hogy ismert legyen a kiújult daganat több paramétere, tulajdonsága, akkor szintén lehet ilyen esetben is egyedi méltányosságot kérni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az emlő műtét után történt kezelése a nemzetközi és hazai szakmai ajánlások alapján történt és történik. A 2020.07.16-n végzett kontroll csontizotópos vizsgálat a csontokban daganatra gyanús elváltozást nem igazolt. A fokozott dúsítás miatt ezzel az eredménnyel fogászaton jelentkezzék, hogy igényel-e ez további lépést vagy sem. A panaszainak hátterében degeneratív eltéréseket igazoltak, ami az életkorral függhet össze, de nem merül fel rosszindulatú eltérés. A hormon kezelés a sugárterápia idején is adható, s ezen előzőt még több évig kell majd szednie. Természetesen, közben ellenőrzéseket is fognak végezni. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Valóban nem mindennapi a történet, amit leírt. Nagy valószinűséggel a 17 évvel ill. 5 évvel ezelőtt történt beavatkozások során maradhattak vissza olyan daganatos sejtek, amelyek az előző kezelésekre nem reagáltak. Levelében nem említette, hogy a jelenlegi 1 cm-es elváltozás pontosan hol helyezkedik el (az emlő külső vagy belső, alsó vagy felső negyedében). Az emlő alakjától,nagyságától is függ, hogy szükség van-e az emlő teljes eltávolításra vagy elegendő csak a jelenleg kimutatott képlet eltávolítása Véleményem szerint egyenlőre elegendő lenne a most kimutatott 1 cm-es elváltozás kimetszése, s ennek szövettanától függően határozható meg a következő lépés. Abban az esetben, ha ez csak egy felületes elváltozás, akkor esetleg még egy újabb sugárkezelés biztosíthatja a kiújulás esélyének a csökkentését. Persze ez az előzőekben alkalmazott technikától is függ. További hormon- és/vagy kemoterápiás lehetőségek a műtéti eredménytől függően határozhatók meg. Az onkoteam tagjai előtt ismertek voltak azok az adatok is, amelyeket a fentiekben említettem. További részleteket még a sebész orvossal, ill. az eddig kezelését végző onkológussal is megbeszélheti. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Kedves Erzsébet! A leletek alapján a vastagbél utolsó szakaszát, azaz a végbél egy részét távolítothatták el a műtét során. Nem ismert, hogy a műtét előtt kapott-e sugár- és kemoterápiát. A 2019.07.20-i PET-CT műtét utáni állapotot igazolt, s felmerült a nyaki utolsó – 7-es - csigolya érintettsége is. A kemoterápia befejezése után végzett ismételt PET-CT (2020.07.10.) a műtéti helyen még fokozott izotóp felvételt mutatott. Ezen kívül a kismedence jobb oldalán (parailiacalis terület) kettő db. nyirokcsomót igazoltak. Ennek az izotóp felvételének a nagysága (SUV) érték nincs feltüntetve. A vizsgálat felvétele és/vagy az izotóp halmozás eredménye alapján dönthető el, hogy ezek daganatra gyanús elváltozások-e vagy sem. A nyaki csigolya állapota a PET-CT vizsgálat alapján javult. A két PET-CT vizsgálat leírása alapján biztos, hogy a kismedencében a műtéti területen még fokozott az izotóp felvétel. Az, hogy daganat vagy csak gyulladás az ezen adatok alapján nem megítélhető. Az előzetes kezelés (sugár?) ismerete mindenképpen szükséges, ill. esetleg tumor marker vizsgálatok elvégzése. A 2020.07.10-i PET-CT pontos ismerete alapján nagy valószínűséggel a vizsgálatot végző orvos véleményt is adott, amelyben kitért arra is, hogy az előző vizsgálathoz képest a kismedencében igazolt fokozott izotóp felvétel daganat gyanúját vagy csak gyulladást mutatott. Az Ön előzetes kezelésének és a PET-CT pontos ismerete alapján dönthető el, hogy szükséges-e tovább folytatni a kemoterápiát vagy sem. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A szájnyálkahártyán a fokozott alkohol fogyasztás és dohányzás következtében kialakulhatnak hosszú ideig fennálló elváltozások. Ezek általában fehér színűek, nem lekaparható eltérések. A későbbiek során esetleg rosszindulatú daganat is kialakulhat belőlük. A szájsebész javaslata alapján az alkohol fogyasztást – főleg a tömény italokat – el kell hagyni és a dohányzást is javasolt befejezni. A szájnyálkahártya tisztán tartása a fogmosáson kívül szájöblítők alkalmazásával lehetséges. Erősen fűszerezett és/vagy forró ételek kerülendők, hogy ne károsítsák a nyálkahártyát. A fej-, nyak területén előforduló daganatok egy részéről igazolták, hogy a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés következtében alakulhatnak ki. Ennek megelőzése céljából viszont védőoltás javasolt, férfiak esetében is. A fentiek betartása mellett rendszeresen érdemes megnézni/megnézetni az elváltozásokat, s esetenként helyi kezelésük is szóba jöhet. Az arcán lévő elváltozások miatt javasolt bőrgyógyászati vizsgálat. Az elküldött panoráma röntgen alapján daganatos eltérés nem merül fel. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Levelében az elkészült mammográfiai és citológiai leletet nem írta le, csak azok kiragadott részleteit. Ennek alapján csak feltételes magyarázat lehetséges: A mammográfia egy 8 mm-es gócot írt le az emlőbimbó mögött (retromamilláris), amiből vékonytű biopszia történt. Ez nagy valószínűséggel rosszindulatú, amire a „C-5” meghatározás utal. Ezen kívül az emlő külső-felső negyedében, egyértelműen az emlő állományától nem különíthetően egy 6 mm-es – talán ultrahangos vizsgálat alapján megállapított szerkezet alapján – nyirokcsomót mutattak ki. A „v.s.” jelölés a latin „versus” rövidítése. Ennek jelentése: ellenben, ellentétben,stb… A leletben feltételezhetően azért fogalmazott így a mammografiát végző orvos, hogy az emlő külső-felső területében már nyirokcsomó jelenléte feltételezhető. A nyirokcsomó ezen elhelyezkedése szokatlan, de előfordulhat. Az „intramammalis” megjelölés is erre utal, hogy az emlőben nyirokcsomó szerkezetre utaló göb (terime) látható, amely nem jelent önmagában véve rosszindulatú elváltozást. A levelében említett kulcscsont körüli eltéréseket nem tudom értelmezni, erre vonatkozóan az Ön által kiragadott mammográfiás lelet részletekben nem találtam utalást. Egy rutinszerűen végzett mammográfia, amelyet ultrahangos vizsgálattal egészítenek ki, nem terjed ki a kulcscsont körüli területre. Az őrszem nyirokcsomót az emlő műtét során találják meg: Általában a műtét előtti napon adott izotóp és a műtét napján adott festék együttes megjelenését vizsgálják és először csak ezt a nyirokcsomót távolítják el a műtét során. Abban az esetben, ha ebben daganatot találnak egy gyorsan elvégezhető szövettani vizsgálatkor (fagyasztásos metszet), akkor távolítják el a többi hónaljban lévő nyirokcsomót. Az őrszem nyirokcsomó csak a fenti módszer alapján fedezhető fel, s erre nem utal a mammográfia. Az, hogy egy emlődaganat áttétképződése milyen gyakorisággal várható, azt további szövettani vizsgálatok állapítják meg, amelyet az emlődaganatból nyert anyag elemzésével végeznek. Ezenkívül javaslom, hogy további részleteket a kezelő orvossal egyeztessen, aki közvetlenül látja a leleteket, s ennek alapján tudják megbeszélni a további kezelést. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A bal lábszárról távolították el a daganatot. Ez egy ritka szövettani típusba tartozik. A 2020.06.05-n végzett CT vizsgálat a bal lágyékhajlatban megnagyobbodott nyirokcsomót észlelt, s nagy valószínűséggel ezt is eltávolították a 2020.jul. elején végzett műtét során. A nyirokcsomóban az eredeti daganat áttétét igazolták. A lábszár daganatának eltávolítása során mikroszkópos vizsgálattal még daganatos sejtek maradhattak vissza. Ritka szövettani altípusról van szó, így erre vonatkozóan sem nemzetközi sem magyar szakmai ajánlások nem állnak rendelkezésre. Javasolt olyan onkológiai centrumban a kezelése, ahol a lágyrész daganatok ellátásában nagy tapasztalat van. A 2020.06.05-n végzett CT vizsgálat egyéb területen nem talált rosszindulatú daganat terjedést a bal oldali lágyéki nyirokcsomón kívül. Ez pedig eltávolításra került. Két fő irányban történhet a terápia, ha újabb műtét nem végezhető a lábszár területén: 1./ sebgyógyulást követően a műtéti területek sugárkezelése. Ennek során - hogy a sugárterápia hatékonyabb legyen – szintén alkalmazhatnak kemoterápiás szereket. 2./ azon célból, hogy ne újuljon ki a daganat, kombinált kemoterápia adható. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Sz. Gábor! A levélcímben megadott „Mohs” műtéti eljárással azt állapítják meg, hogy a bőrdaganatot az épben távolították-e el, azaz mikroszkópos vizsgálattal sem maradtak vissza daganatos sejtek. A hazai és nemzetközi ajánlás is azt javasolja, hogy melanoma esetén, ha annak a kiterjedése, vastagsága a bőrben az 1 mm-t nem haladja meg, akkor 1 cm-es ép szélt kell hagyni. Az 1-2 mm közötti daganat kiterjedésekor 1-2 cm eltávolított területen ne lehessen kimutatni melanoma malignumra utaló daganatos sejteket. Amennyiben a tumor vastagsága a 2 mm-t meghaladja, akkor már 2 cm-es ép széllel kell eltávolítani a daganatot. Az Ön esetében, ha kiújulásra van gyanú, akkor főleg, hogy nagy biztonsággal több cm-es kimetszés szükséges. Ez az elhelyezkedése miatt nagy valószínűséggel valóban csak bőrpótlással lehetséges. A kiterjesztett műtét előtt esetleg sugárterápiás szakorvossal érdemes egyeztetni, hogy célravezetőbb-e egy sugárkezelés vagy sem. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Kedves Márta! A levelében említett CT lelet nem érkezett meg. Őszintén gratulálok, hogy az ismerős édesapja sorsa is érdekli. Pontosan nem ismert, hogy 2 évvel ezelőtt milyen műtétet végeztek, s milyen kemoterápiában, mennyi ideig részesült a beteg. A klinikai tünetek alapján – étkezési nehézség – nagy valószínűséggel a daganat a gyomor ürülését is gátolja, ezért javasoltak egy nagy műtétet. A tervezett operáció: a gyomor és a bél közötti összeköttetés megterhelő a beteg részére. Sok esetben az altató orvos mondja ki a végső szót, hogy a beteg elég erős-e ahhoz, hogy egy ilyen műtét után folyamatosan erősödni tud-e vagy sem. A hasnyálmirigyet elég sok életfontosságú szerv veszi körül, s ha már előzőleg már végeztek műtétet, akkor azt az operációt végző sebész tudja eldönteni, hogy a daganat összekapaszkodott-e a környezetével, s így esetleg életfontos szervek is sérülhetnek egy esetleges második operáció során. Nemcsak a daganat nagysága szempont, hanem annak elhelyezkedése is lehet olyan területen, ahol nem lehet teljes mértékben eltávolítani a rosszindulatú daganatot. Sajnos a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai gyorsan tudnak nőni, így feltehető, hogy jelen állapotban nem lehetséges a műtét. Azonban a beteg általános állapotától függően esetleg más terápia még szóba jöhet, melyet a beteg a kezelő orvosával beszéljen meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta