Tisztelt Levélíró! A tüdőrák kezelésében mérföldkövet jelentett az immunterápia bevezetése. Jelenleg az ellenőrző pont gátlókat (check point inhibitor) alkalmazzák széles körben. Több hónapon keresztül adagolva a kemoterápiánál jobb eredmények is elérhetők. Ezen kezelés mellékhatásai körülbelül 2-3 hónap múlva jelentkeznek. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek a szervezetben gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. A hatásmechanizmusuk alapján hasonlíthatók az úgynevezett autoimmun betegségekhez. A szervezet bonyolult módon „túlpörög”, s ez okozhatja a tüneteket. Amennyiben nem figyelünk oda, akkor valóban halálos is lehet, de az irodalmi adatok alapján ez nem gyakoribb, mint a kemoterápia okozta halálozás. A következő mellékhatások léphetnek föl: hasmenés, tüdő-, vese-, májkárosodás, bőr tünetek. Esetleg a belsőelválasztású mirigyek működése is megváltozhat: például pajzsmirigy, agyalapi mirigy, stb… Ezek az immunterápiás készítmények mellékhatásai különböznek a kemoterápia által okozott mellékhatásoktól. Így nagyon fontos a megjelenésüket figyelni, s akkor egyéb kiegészítő gyógyszerekkel lényegében kivédhetők és nagy valószínűséggel kezelhetők is. Összefoglalva más mellékhatásokra kell számítani, s ha ilyet észlel a beteg, a hozzátartozója, akkor mindenképpen fel kell keresni a kezelő orvost, hogy időben kiegészítő ellátásban részesüljön a beteg, s maradandó károsodások ne alakuljanak ki. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A ferritin egy fehérje molekula, amely – a szervezetre egyébként káros – szabad vas ionokat megköti és szállítja a szervezetben. Emelkedhet fokozott vas bevitel mellett, ami lehet közvetlenül vas adásakor és/vagy egyéb növényi anyagokban lévő vas tartalom miatt. Fokozott lehet a szérum ferritin szint például nagy adag C-vitamin, Q10, zöld tea, stb…bevitel mellett is.Ezen kívül a ferritin megemelkedhet a szervezetben lévő gyulladások miatt. Ilyenkor egyéb gyulladásra utaló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat javasolt elvégezni. A hosszan tartó gyulladásos betegségek megemelhetik ezt az értéket. Ide tartozik a bél egyes gyulladásos elváltozása vagy az ízületek gyulladása (reumatorid arthritis). A daganatos elváltozások között is gyulladásos jelek találhatók, így nagy valósínűséggel ilyenkor is magasabb értéket lehet mérni. A szérum ferritin szint esetleg a daganatos betegség nyomonkövetésére is alkalmas lehetne, de a fentiek alapján nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja a mértékét, így rutinszerűen nem használjuk daganatos betegségek nyomonkövetésére. Feltételezhető, hogy az újabb daganatellenes készítmények, az ellenőrző pont gátlók (check point inhibitorok) is megemelhetik a ferritin szintet, tekintettel, hogy ott egy specifikus gyulladás zajlik le a daganat körül. A fentiek alapján is látható, hogy nagyon sok dolog emelheti meg a szérumban a ferritin szintet. Ezért javasolt ezeket végig nézni, hogy kizárjunk vagy megerősítsünk bizonyos elváltozásokat. Ezen kívül szakmai szabályok javasolják a különböző daganatoknál a szűrő vizsgálatok elvégzését. Az onkológiai egységek ezeket a vizsgálatokat el tudják végeztetni, figyelembeéve a beteg életkorát, rizikó faktorait, családi előfordulásokat, stb… Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A capecitabin és C-vitamin együttes adásáról meggyőző irodalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Az egyes gyógyszerek felsorolásánál az előíratokban megfelelő adagban alkalmazott szereknél együttes mellékhatás (interakció) nem ismert. Egy tudományos közlemény utal arra, hogy nagy adag C-vitamin beadásakor az alkalmazott 5-Fluorouracyl – amely a capecitabin szervezetben történő feldolgozása során is keletkezik – nem okozott mellékhatást. Ugyanakkor a kemoterápia hatását sem növelte. Magyarországon a gyógyszerként alkalmazott C-vitamin napi dózisa – az alkalmazási előírat alapján – napi 100-500 mg. Ennél többet felesleges adni, mert a szervezetből a veséken keresztül kiürül. Ugyanakkor a capecitabin is lebomlása során a vesén keresztül ürül. Összességében emelkedett vesefunkció esetén nem javasolt a gyógyszerek együttes adása. A capecitabin kezelés során hasmenés, bőrtünetek a jellemzők, ezért ügyelni kell a beteg testsúlyára és a megfelelő szérum nátrium, kálium, stb…szintre. A terápia idején, ha lehet, a beteg tartsa a testsúlyát, de általában egyéb kiegészítő kezelésre nincs szükség. A részleteket a kezelő orvossal beszéljék meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A petefészkek állapotát mindenképpen érdemes lenne tisztázni: nőgyógyászati vizsgálat, hüvelyi ultrahang, kismedence MR, esetleg CT vizsgálat során. A CT vizsgálat elég érzékeny a csontáttétek megítélésében, de csontizotóp és/vagy MR elvégzése bizonyítaná a csontáttétek jelenlétét. Az valóban egy kicsit ellentmondásos, hogy semmiféle panasza nincs édesanyjának, s hogy ilyen gyorsan változtak a vizsgálati eredményei. Abban az esetben, ha valóban igazolódik a csontáttét, akkor az Ön által is említett Faslodex és CDK 4/6 gátló adása javasolt. Ellentmondásosak a vélemények, hogyha nincs csontfájdalom, akkor abban az esetben javasolt-e rögtön biszfoszfonát adása, vagy szedését arra az esetre érdemes „tartogatni”, ha a csontok állapota rosszabbodik, ill. fájdalom lép fel. A jelen tudásunk szerint az áttétes emlő daganatos beteg nem gyógyul meg, de úgynevezett krónikus betegséggé lehet „szelídíteni” a rosszindulatú elváltozást, ugyanúgy, mint egy magas vérnyomásos vagy cukor betegségben szenvedő beteget. D-vitamin és fokozott calcium bevitel mindenképpen szükséges, ha biszfoszfonatot szed a beteg. A K-vitamin – Konakion alkalmazási előírata alapján: „ A kumarin típusú antikoagulánsok antidotuma. Olyan vérzések és fenyegető vérzések kezelésére javallott, melyek K vitamin hiány, alacsony prothrombin és VII. alvadási faktorszint miatt jönnek létre.” Ennek megfelelően terápiás hatékonysága nem ismert a daganatos betegek ellátása során. Abban az esetben, ha egyéb kiegészítő terápiára édesanyjának szüksége van, akkor azt a kezelő onkológus orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Kedves Mónika! A szövettani feldolgozás során néhányszor ocrein festést alkalmaznak. Ennek segítségével megállapítható, hogy például a daganatban lévő erek elpusztultak-e és azt már a rosszindulatú sejtek károsították-e vagy sem. Az Ön által idézett leírás alapján érbetörés nem volt kimutatható. A diozmin egy növényi alkaloida, melynek a bélből történt felszívódása után a májban folytatódik tovább a lebomlása. Ugyanaz az enzim család „dolgozza” fel a diozmint is, mint a capecitabint (P450C). A Xeloda tabletta hatékony összetevője a capecitabin. A capecitabin a P450 C29 enzimen keresztül alakul tovább, míg a diozmint a máj P450 2C6, P450 2A1 és P450 2C11 enzimei dolgozzák föl. Az emberi szervezetben pontosan nem lehet mérni a máj összes enzimének a koncentrációját és azok mennyiségei is változhatnak. Az ismertetettek alapján nem igazolódott, hogy a capecitabin és a diozmin egymás hatását csökkentik-e vagy sem, ezért az együttes szedésüket nem javaslom. Az LMWH és Xeloda együttes adásának nincs kontraindikációja. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az Artemisia annua (egynyári üröm) egyik összetevője az artemisin. Laboratóriumi körülmények között igazolták daganatellenes hatását. Sejttenyészetekben a prosztata daganatos sejtekre káros hatást fejtett ki. Fő mellékhatása a máj károsítás Összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményei nem ismertek, így egyértelműen nem lehet állást foglalni, hogy valóban hatékony szerről van-e szó, mely mellékhatásokat nem okoz. Az egyéb, Ön által felsorolt anyagok közül a nagy mennyiségű vas, kálium, magnézium, cink fokozott bevitele és a tesztoszteron hormon szint között összefüggés van, de ezen eredmények nagy része is csak laboratóriumi és/vagy állatkísérletekben igazolódott. A foszfor, szelén és E-vitamin (tokoferol) esetleg közvetetten befolyásolja a prosztata daganatos betegeket. Például: a hormon megvonás – alacsony tesztoszteron szint – csontritkulást okozhat, mely ellen a kálcium és a foszfor is valamelyest védő hatású. Az Ön által szedett és kapott (injekció) gyógyszerek egyértelműen hatékonyak a prosztata daganatok kezelésére. Az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásainak kivédésére javasoljuk a kálcium és D-vitamin bevitelt, fizikai aktivitást (sport) és egy kiegyensúlyozott táplálkozást. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az első kérdés, hogy 2016.december és 2019.szeptember között történt-e csontizotópos vizsgálat, s annak mi volt az eredménye. A 2016. évi elváltozás hátterében - tájékoztatása alapján – degenerativ elváltozást találtak. A tumor markerek közül melyik emelkedett és az előző vizsgálatok eredményeihez képest ezek mennyire rosszabbodtak? Egyéb laboratóriumi meghatározás történt-e a csontáttétek igazolására vagy kizárására? Az elkészült mellkas CT nagy valószínűséggel nem egészült ki úgynevezett „csontablakos” vizsgálattal. Amennyiben igen, azon láttak-e valamit? A fentiekben feltett kérdések tisztázása után, amennyiben egyértelműen bizonyított a csontáttétek jelenléte, akkor valóban indokolt a hormon terápia (ilyenkor általában egy másik fajta készítményt alkalmaznak) kiegészítve a CDK4/6 gátlókkal. A CDK 4/6 gátlók tablettás készítmények. Főleg vérkép, egyéb laboratóriumi és kardiológiai vizsgálatok szükségesek alkalmazásuk esetén. Egyébként kevés mellékhatással járnak, s a kombinált kezelés eredményes. A komplex terápia mellett évekig a beteg tünet- és panaszmentes lehet. Jelenleg a csak csontáttétekkel rendelkező emlő daganatos betegeknél az a cél, hogy „krónikussá” tegyük a betegségét, azaz nagy valószínűséggel nem tudjuk meggyógyítani, de hosszú ideig kezelhetők. Hasonló a cél például a cukorbetegeknél vagy a magas vérnyomással rendelkezők esetében is. Amennyiben szükséges, akkor csak a csontáttétek kezelése is lehetséges, tabletta vagy infúzió formájában. Fájdalom esetén sugárterápia is szóba jöhet. Összefoglalva: elsősorban meg kell győződni, hogy valóban igazolhatók-e a csontáttétek, s akkor váltott hormon és az Ön által is említett CDK 4/6 gátlók adása javasolt. Másodsorban fájdalom esetén a kezelés kiegészíthető egyéb gyógyszer adásával és sugárterápiával. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A PET-CT eredményének leírása alapján távoli áttét nem igazolható. A vizsgálat egyértelműen a gyulladás és a rosszindulatú daganat között nem tesz különbséget. A lágyéki nyirokcsomók (inguinalis) értékelése nehéz, s ezen a területen gyakran fordul elő valamilyen gyulladás. Nem mindegy, hogy a testfelszín melyik területéről történt a melanoma eltávolítás, s annak a környezetében esetleg gyanús területek vagy nyirokcsomók igazolhatók-e. Az Ön által részletezett eredmény alapján viszont egyértelmű daganatos gócot a PET-CT vizsgálat során nem találtak. Ellátása során felmerül még az úgynevezett őrszem nyirokcsomó vizsgálata is, de ennek további részletét a kezelő orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Levele és a mellékelt szövettani leírás alapján Önt az érvényes szakmai javaslatok alapján látták el és a szövettani lelet is a legújabb értékelést tartalmazza. Ennek megfelelően csak a méhszáj egy részét távolították el, ahol a laphám és a mirigyhám találkozik normális esetben. Ezen a területen „sejtnyugtalanságot” figyeltek meg, de egyértelmű rosszindulatú elváltozás nem volt kimutatható. Ez egy rákmegelőző állapot volt, amit, hogyha nem követnek és nem műtenek, akkor rák alakulhat ki. A műtéti beavatkozás jelen esetben elegendő volt. A szövettani feldolgozás során HPV fertőzést is igazoltak, de jelen esetben további vírus meghatározás nem történt. Valóban elegendő a fél éves megfigyelés. A szakmai ajánlások a biztonságos szexualis együttlétet (pl. óvszer használat) javasolják. Ezen kívül az Ön és partnere HPV oltását is lehetségesnek tartják: a már meglévő fertőzést nem fogják meggyógyítani, de az oltás más HPV altípusok ellen védelmet biztosíthat. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Alexa! A levelében említett SBRT pontos neve: stereotaxic body radiotherapy. Ez egy kb. 2000-től alkalmazott új sugárterápiás lehetőség, mely jelenleg Magyarországon is elérhető, mind a 13 sugárterápiás központban. Kis kiterjedésű tüdődaganatok vagy nem operálható rosszindulatú elváltozások esetén alkalmazzák. Régebbi irodalmi adatok utalnak arra, hogy az I-es stádiumú nem kissejtes tüdődaganatos betegek, ha nem operálhatók, akkor 5 éves túlélésük a szokásos (konvencionális) sugárterápia alkalmazásakor 20 %, míg SBRT esetén 42 % volt. (Grutters J.P. és mtsa-i: Comparison of the effectiveness of radiotherapy with photons, protons and carbon-ions for non-small lung cancer: a meta-analysis. Radiother Oncol. 95:32-40. 2010.) Jelen esetben nem ismert, hogy a daganat a tüdőben hol helyezkedik el, pontosan mekkora a nagysága, a szövettana, s indokolt-e a nyirokcsomók besugárzása vagy sem. Ezek pontos ismeretében döntött úgy az onkológiai szakbizottság – melynek tagja a sugárterápiás szakorvos is – hogy a szokásos módon kapja a beteg a sugárkezelést. A jelenlegi sugárterápiás szakorvossal kellene egyeztetni, hogy a kétfajta módszer közül miért javasolták az egyik módot és miért nem lehetséges a másik. Azt is meg lehet kérdezni, hogy ha abban a centrumban nem vállalják a SBRT alkalmazását, akkor Magyarországon hol tudják elvégezni (esetenként különböző problémák adódhatnak az egyes sugárterápiás centrumokban). Abban az esetben, ha a válasz nem kielégítő, akkor lehetséges úgynevezett másodvéleményt kérni. Javaslom ezért a vidéki orvosegyetemek sugárterápiás egységeit felkeresni vagy az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás részlegét. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A levelében leírt tünetek alapján egyértelmű kórismét nem lehet felállítani, ezért javasolt a további kivizsgálása. A szegycsontba helyezett fém rögzítés késői hatása lehet, de egyéb – esetleg – ízületi gyulladásra is lehet gondolni. Ezen betegségére kapott-e a fájdalomcsillapító és gyulladást csökkentő gyógyszereken kívül egyéb – úgynevezett biológiai – terápiát? Esetleg ez is okozhat ilyen jellegű elváltozást. Az Ön által panaszolt „evési” zavar nyelésében jelent problémát? Az elváltozás helyének megfelelően inkább mély lélegzetvételkor okozhat nyomási tüneteket, esetleg a vállízület mozgatása lehet nehézkes. A bőrpír gyulladásra utalhat, s ennek hátterében esetleg valamilyen tályog is megbújhat. Daganat kimutatása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatok során általános vérkép meghatározása mellett gyulladásra utaló értékeket lehet mérni. Ezen kívül az elváltozás miatt ultrahang, esetleg röntgen, computer tomografia (CT) és/vagy nuklearis magrezonancia (MR) elvégzése válhat szükségessé. Több adatot szolgáltathat az elváltozásból nyert mintavétel, ha a fenti vizsgálatok nem tudják igazolni a pontos okot. Erről a területről nagyon ritkán alakul ki elsődleges – primer – daganat. Abban az esetben, ha rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, akkor indokolt egyéb vizsgálat annak kizárása vagy megerősítése céljából, hogy honnan indulhatott ki a daganat. Ilyen esetekben a beteg ellátása komplex, s az úgynevezett onkológiai bizottság – onkoteam – tesz javaslatot a további kivizsgálás és kezelés módjára. A levelében említettek alapján – véleményem szerint – kicsi az esélye, hogy rosszindulatú daganatot találnak, de mindenképpen további kivizsgálás javasolt. Tisztelettel: dr. Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A prosztata daganatok úgynevezett prognosztikai besorolását a szövettani mintavétel előtt meghatározott PSA érték és a szövettani minta további értékelésével határozzák meg. Az utóbbi adatot levele nem tartalmazza. Az MR vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a folyamat nem terjedt túl a prosztata állományán, ill. nem volt határozott véleménye a vizsgáló orvosnak a 7 mm-es nyirokcsomókról. Általában 78 éves egyéneknél nem javasolt a prosztata teljes eltávolítása, inkább a hormon- és sugárkezelés. A daganatos betegek ellátásának irányait az un. onkológiai szakbizottság (onko-team) javasolja. Tagjai: az urológus, patológus, klinikai onkológus, sugárterapeuta, képalkotó vizsgálatokat végző szakorvos, stb… Az ő együttes javaslatuk azon is alapszik, hogy a beteg általános állapota milyen, előző betegségei voltak-e. A levelében említett adatok alapján lehetőség adódik, hogy bizonyos kezelések után a prosztata daganattal kapcsolatban tünet- és panaszmentes maradjon édesapja éveken keresztül. Természetesen az aktív kezelés/ek után is javasolt a rendszeres kontroll vizsgálat. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Uram! Levelében írta, hogy feleségének emlő daganata van, és kiterjedt áttéteket (csont, máj, tüdő) igazoltak, s ezért kap (kapott) már nagyon sok fajta kezelést. Azokat a gyógyszereket felsorolta, amelyek igazoltan hatásosak a mellrákok ellátása során. Természetesen, egy daganat is változtathatja a tulajdonságait és az adott gyógyszerek hatására a daganatban lévő egyik gyógyszerre érzékeny rosszindulatú sejtek elpusztulnak, s helyettük olyanok osztódnak (terjednek) tovább, amelyek nem érzékenyek az addig alkalmazott gyógyszerekre vagy gyógyszerkombinációkra. Általában a kezelési sorozatban kb. 2-3 év után meg lehet kísérelni ugyanazokat a daganat ellenes gyógyszerkombinációkat, amelyeket a beteg előzőleg kapott. Levele alapján viszont felmerül, hogy feleségének állapotrosszabbodását nem csak az alkalmazott kezelés, hanem a betegség további terjedése okozza: fulladást inkább a vörösvérsejtek hiánya és/vagy a tüdőben lévő daganatos gócok okozzák. A többfajta kezelési sorozat után megfontolandó, hogy várunk-e még valamilyen hatást a további daganatellenes terápiától vagy pedig csak a beteg meglévő tüneteit enyhítjük. Ezeket a részleteket mindenképpen a kezelő orvossal beszéljék meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Levelében jelzi, hogy a vesefunkciós értékei a normális értéket meghaladták. A HE4 értéke valamilyen hám eredetű elváltozásnál is emelkedhet: pl. pajzsmirigy, vese, máj, egyes tüdő betegségek esetén is. Ennek megfelelően lehetséges, hogy nem nőgyógyászati eredetű a HE4 mérsékelt emelkedése, hanem a felsoroltak közül valamelyik szerv elváltozása miatt. Javaslom, hogy a komplex nőgyógyászati vizsgálat (hüvelyi ultrahang, kolposzkópia) mellett hasi ultrahang vizsgálatot is végezzenek, hogy esetleg a vese vagy máj működésére vonatkozóan információ álljon rendelkezésre. Amennyiben nem történt meg, úgy májfunkciók laboratóriumi meghatározás is szükséges. Abban az esetben, ha nem találnak semmiféle elváltozást a fent felsoroltakban, akkor javaslom, hogy néhány hónap múlva ismételjék meg a CA 125, HE-4 vizsgálatot, s ennek alapján az un. ROMA indexet is határozzák meg, ami a petefészek daganat rizikóbecslésének számít. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Ezen a területen nagyon kicsi a valószínűsége, hogy rosszindulatú daganat alakuljon ki. Szükséges lenne tudni, hogy az elváltozás felett bőrpír megjelent-e, a környéki kis ízületek mozgása beszűkült-e vagy sem. Esetleg egyéb gyulladásra utaló tünetek vannak-e, valamilyen eltérés a vérképben kimutatható-e? Abban az esetben, ha a tünetek rosszabbodnak vagy nem múlnak el, javaslom, hogy reumatológus szakorvost keressen fel. Kontroll röntgen felvétel mellett ízületi ultrahangos vizsgálat, ezek eredményétől függően nuklearis magrezonancia (MR) elvégzése is lehetséges. Kísérő betegségként a psoriasist tüntette fel. Ennek a betegségnek is van olyan formája, amely az ízületekben okoz eltérést. Ezért szintén reuamtológiai és/vagy bőrgyógyászati ellátást igényel. Tisztelettel: dr.Baki Márta