Tisztelt Uram! Levelét olvasva első érzésem az volt, hogyha a karját, vállizmait, felső testét nem eröltette meg, hogy talán semmi különös eltérés nem áll panaszainak hátterében. Gyakran előfordul, hogyha egy-egy testrészt folyamatosan éri kisebb-nagyobb behatás: nyomkodás, erőteljesebb tapintás, stb… akkor a környéki szövetek gyulladása alakulhat ki. A szegycsont környékén ennek van esélye, figyelembe véve, hogy ott a bordák egy része kis izületekkel kapcsolódnak a szegycsonthoz, illetve egy részüket porc alkotja. A csontok felszínét borító csonthártya is érzékennyé válhat. Ebben az esetben javaslom, hogy, a folyamatos nyomkodást egyéb irritációt kerülje. Ha nyugalmi állapot után még egy hét, 10 nap múlva is fennállnak panaszai, vagy azok fokozódnak akár testhelyzet változtatáskor akár egyéb mozgáskor, akkor érdemes tovább lépni. Először talán a házi orvost keresse fel, aki egy általános vérkép vizsgálat mellett szükség esetén röntgen vizsgálatot is tud végeztetni. További lépésként szóba jöhet az érzékeny terület ultrahangos vizsgálata, szükség esetén reumatológiai és/vagy orthopéd szakvizsgálat. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az 1990-es évekhez képest a szövettani anyagok feldolgozása és azok értékelése nagyot változott. Nagy valószínűséggel a nyaki nyirokcsomót alkotó rosszindulatú elváltozás sejtjeit nem lehetett pontosabban meghatározni. A levelében említett mindkét daganattípusnak lehet olyan formája, ami az egyszerű feldolgozás során (hematoxilin-eozin festés) nem különböztethető meg. Napjainkban többfajta eljárást használnak a daganatos sejtek összetevőivel kapcsolatban: pl. immunhisztokémia, különböző genetikai vizsgálatok, stb... Ezek segítségével pontosítható az, hogy milyen kiindulási szervből indult ki a daganat. Természetesen ennek megfelelően a kezelés is különböző. Utólag visszatekintve a diagnózis és a kezelés eredményére, véleményem szerint örüljünk, hogy édesapja azóta jól van. Amennyiben esetleg most egy újabb elváltozást találnak, akkor annak a pontos meghatározása után javasolt a kezelés. Ennyi idő után kicsi a valószínűsége, hogy a több évtizeddel ezelőtti daganat újult ki, nagy valószínűséggel akkor is más terápia javasolt az újabb kezelési eredmények ismeretében. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A központi idegrendszeren belül elhelyezkedő daganatok jó-, rosszindulatú és átmeneti jellegű elváltozások lehetnek szövettani vizsgálat alapján. Olykor ciszta is képződhet belőlük, hogyha a daganat belső területe nem kap elég vérellátást, s így a károsodott sejtek elhalhatnak, s ciszta formájában jelenhetnek meg. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a ciszta fala milyen rajzolatú, ennek alapján inkább a jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozás tételezhető fel. Az MR vizsgálat lényeges támpontot ad a daganat jellegének a megítélésében. Amennyiben inkább jóindulatú eltérés feltételezhető, s klinikai tünetek sincsenek, akkor esetleg néhány hónap múlva meg lehet ismételni a képalkotó vizsgálatot, s ennek alapján dönteni a továbbiakról. A daganat elhelyezkedése miatt szükségessé válhat beavatkozás annak ellenére, hogy esetleg a képalkotó vizsgálatok nem utalnak rosszindulatú elváltozásra. Ugyanakkor, ha életfontos területen helyezkedik el, akkor mindenképpen indokolt a további kezelés, ha annak a feltételei fennállnak. Agyi áttétet leggyakrabban a bőr festékes daganata, a melanoma képez, de ezen kívül tüdő-, vese-, emlő és egyéb szervből kiinduló daganatok késői kiújulása lehet a koponyán belül. Külön kell értékelni a gyermekkori központi idegrendszer daganatait, s azok késői kiújulását és/vagy szövődményét. A koponyán belüli elváltozás pontos diagnózisához CT, MR vizsgálat mindenképpen szükséges. Esetleg PET-CT-vel, funkcionalis vizsgálatokkal ki lehet egészíteni a kivizsgálást. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Köszönöm a részletes leírást. Prosztata daganatos betegek kemoterápiás kezelése csak akkor lehetséges, ha bizonyított az áttét. Ez leginkább a csontokban, kismedencei és egyéb hasi nyirokcsomókban alakul ki. Mai tudásunk szerint az áttétes prosztata daganat nem gyógyítható, és nagy valószínűséggel az áttétek sem tünnek el, legfeljebb szövettanuk változik. Valóban ellentmondások találhatók az Ön által leírtakban. Azt javaslom, hogy a boncjegyzőkönyv birtokában keresse fel Édesapja kezelő orvosát, s akkor meg tudják beszélni, hogy az életében észleltek hogyan viszonyulnak a boncolás során leírtakkal. Lehetséges például, hogy a szövettani vizsgálat nem abból a csont területről történt, amelyet előzőleg leírtak, vagy a halál időpontja és a boncolás között hosszabb idő telt el, így az pontosan nem értékelhető. Még az is valószínűsíthető, hogy a boncolást végző orvos esetleg nem tudta, hogy Édesapjának rosszindulatú betegsége volt, s inkább a szív- és érrendszeri vagy egyéb eltérésekre fordítottak nagyobb figyelmet. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! Levelében a beteg állapotáról semmit sem írt, így nem tudjuk, hogy daganat kialakulásával kapcsolatban különböző rizikó tényezők fennállnak-e vagy sem. (pl.családi előfordulás, dohányzás, stb…) Az agykoponyán belül nem jelezte, hogy hol helyezkedett el az elváltozás, s miért nem lehetett belőle szövettani mintát venni, és felmerült-e úgynevezett pontbesugárzás, amikor csak a néhány cm-es daganatot sugarazzák be és nem az egész agyat. A sugárkezelés befejezése után kb. 6-8 héttel javasolt ismét képalkotó vizsgálatot végezni – CT vagy MR – s annak megfelelően értékelni az eredményeket. Ekkor még teljesen nem tűnhet el az elváltozás, de némi jelek arra utalhatnak, hogy csökken a kiterjedés. Természetesen, a klinikai tüneteket is szem előtt kell tartani, s alkalmanként kiegészítő kezelések szükségesek. Abban az esetben, ha felmerült, hogy ez valamelyik központi idegrendszeren kívüli szervből kiinduló daganat lehet, akkor a fent nevezetteken kívül esetleg gyomor, vastag-, végbél tükrözés, nőgyógyászati és/vagy urológiai vizsgálat elvégzése javasolt. Amennyiben még ezek sem vezetnek célhoz, akkor PET-CT talán közelebb vezet a diagnózis felállításához. Erre esetleg egyedi méltányossági kérelmet lehet beadni. Folyamatosan figyelemmel kell lenni a klinikai tünetekre, s alkalmanként képalkotó vizsgálatokat érdemes végezni az agy állapotáról. Azt véglegesen kimondani, hogy a későbbiekben nem lesz probléma, azt sajnos egyértelműen nem lehet. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt P.T.! A beteg állapotáról történő teljes felvilágosítás nem tartozik a WEBBETEG tevékenysége körébe. Ez sokkal inkább a kezelő orvos feladata. A leletekből kitűnik, hogy a jobb felső lebenyben lévő rosszindulatú elváltozást diagnosztizáltak, s azon az oldalon a mellhártyán is találtak eltérést. Azért, hogy nagyobb folyadéktartalom ne keletkezzék, a mellhártyákat összetapasztották, pleurodesist végeztek. Ezen kívül a főhörgő elágazódásánál is megnagyobbodott nyirokcsomókat mutattak ki, amelyekben feltételezhetően daganatos sejtek vannak. A gerincét is megoperálták, hogy bénulás ne, vagy csak később alakuljon ki. A javaslat alapján a beteg általános állapota miatt kemoterápiát nem javasoltak. Levelében afelől érdeklődik, hogy miért nem végeznek műtétet: a mellhártyára való terjedés és a csont folyamat miatt nem járna előnnyel egy igen kiterjesztett műtét, s a beteget egy nagy megterhelésnek teszik ki. Közben esetleg más területen is diagnosztizálható újabb áttét. Jelen körülmények között – amennyire levele alapján érthető – aktív onkoterápiát nem tartanak lehetségesnek. Nagy valószínűséggel a gerinc műtét után keveset mozog a férje. A mozgásán kellene egy kicsit javítani, hogy felfekvései ne keletkezzenek. Gyógytornász igénybe vehető. Ezen kívül, ha fogyott, akkor tápszerek adása javasolt, amelyek általában tartalmazzák azokat a vitaminokat, egyéb összetevőket, amire szüksége van egy ilyen betegnek. Amennyiben fájdalmai vannak, annak csillapítása elengedhetetlen. A további részleteket a kezelő orvossal, esetleg a területileg illetékes tüdőgondozóban egyeztessenek. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Napjainkban az áttétes prosztata daganat is hosszú ideig karbantartható különböző injekciós, tablettás kezelésekkel, esetleg kiegészítve kemoterápiával. Amint levele alapján tájékoztatott édesapjának a mozgása nehezített és fájdalmai vannak. Nagy valószínűséggel a betegség kimenetelét ez a két tényező fogja meghatározni. Amennyiben elkerülhető, hogy ne csak az ágyban feküdjön, s minél többet tudjon mozogni, akkor a fent felsorolt terápiákat el lehet kezdeni, ill. folytatni. Jelen helyzetben a fekvést tartom a legsúlyosabbnak. Ez maga után vonja a felfekvések, tüdőgyulladás esetleg széklet- vizelettartási problémákat. Ha sikerül ezeket megelőzni, akkor egyéb kezelési lehetőség is van, amit urológussal vagy onkológussal egyeztessenek. Azt nem tudjuk megmondani, hogy meddig él, de az előzőekben ismertetett tényezők nagyban befolyásolják a további életét. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Köszönöm a levelét. Ebben az időpontok nehezen megállapíthatók s így a betegség pontos időbeli lefolyása sem követhető. Abban az esetben, ha a gyomor teljes kivétele során a nyirokcsomókban is volt már áttét a betegek kevesebb, mint 20 %-a éli meg az öt évet. Amikor már a hasban folyadék található (aszcitesz), akkor a legkorszerűbb kezelések ellenére a betegek 10 %-a sem éli meg az egy évet. A régebbi időben valóban csak az volt a feltételezés, hogy a hashártyán daganatos sejtek felrakódása okozza a hasi folyadékot. Ma már ismert az a tény, hogy a daganatos sejtek termelnek olyan anyagokat, amelyek az erek áteresztőképességét növelik, így mind folyadék, mind daganatos sejt kikerülhet a hashártyára. A fenti adatokat figyelembevéve - nyirokcsomó áttétek a gyomor daganat műtéte során, később hasi folyadékgyülem a daganat következtében – édesapja hosszabb távú túlélése nem nagyon volt valószínűsíthető, még ha a legkorszerűbb kezelésben részesül is. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Kedves József! A magas pulzusszám több tényezőre vezethető vissza, ezek között Édesanyja esetében talán a főbb okok: 1./ a tüdő folyamat olyan előrehaladott, hogy a szív fokozott igénybevételével tudja csak a megfelelő oxigén ellátást biztosítani (esetleg a tüdő kis ereinek elzáródása – embolia), 2./ vérszegénység, 3./ a magas vérnyomás miatt szívkárosodás kialakulhatott, 4./ felmerül még, hogy az alkalmazott gyógyszerek: pl a Dolforin kezelés során kialakulhat alacsony, de magas szívverés. Talán egy elektrokardiogramm (EKG), esetleg szív ultrahang és laboratóriumi vizsgálat ezeket meg tudja különböztetni. Ezt követően esetleg gyógyszer módosításra is sor kerülhet. Mind a Frontin, mind a Dolforin Alkalmazási előíratában (hatósági előírás) felsorolják, hogy csak a legszükségesebb esetben és a legkisebb dózisok alkalmazása lehetséges, ha a két szert vagy egyéb nyugtatót igényelnek a betegek. Abban az esetben, ha a fájdalmai fokozatosan erősödnek, s a Dolforin segít rajta, akkor a dózis fokozatos növelése javasolt. Egyébként kiegészítő gyógyszerek is alkalmazhatók: pl. tramadol, metamizol, ha egyéb okok (pl. allergia) nem állnak fenn. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az Ön által elküldött kivonatos szövettani lelet alapján a bél daganat Dukes C1 csoportba sorolható. Mindenképpen javasolt a műtét utáni gyógyszeres kezelés. Abban az esetben, ha a CT vizsgálat sem a mellkasban sem a hasban eltérést nem igazol, akkor kiegészítő – adjuváns – terápia szükséges. Ez lehet 2 hetente 2 napos infúziós kezelés, de rendelkezésre áll, hogy infúziót és tablettákat kapjon a beteg. A további részleteket érdemes a kezelő orvossal egyeztetni, ill. úgynevezett onkológiai bizottság tesz javaslatot a további ellátásra. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! A fennálló panaszok és a székletben kimutatott vér miatt javasolt a vastagbél tükrözése, azaz a kolonoszkópia elvégzése. A hasi tünetekre való tekintettel érdemes azt is megfigyelni, hogy étkezéssel, napszakkal, széklettel összefüggés van-e, ill. fogyott-e vagy sem. Az Ön által küldöttleletekben a limfocitaszám kissé alacsony, érdemes esetleg ezt összevetni régebbi eredményekkel és/vagy – panaszmentes esetben – kb. 1 hónap múlva megismételni. Abban az esetben, ha a családban nem fordult elő gyakran daganatos megbetegedés, akkor a tumor marker vizsgálatok rutinszerű elvégzése nem indokolt (mértékegységet nem írt melléjük, de ezek nagy valószínűséggel a normális határértéken belül vannak). PSA meghatározás 50 év felett indokolt, urológiai vizsgálattal összehangolva. A vesében lévő elváltozás miatt úgyis szükséges az urológiai ellátása, nagy valószínűséggel műtét. A fenti laboratóriumi eredmények egyértelműen nem utalnak rosszindulatú daganatra, de javasolt az urológiai ellátás és a kolonoszkópia elvégzése. Panaszai miatt esetleg további kivizsgálás is szóba jön. Jelen vizsgálati eredmények egyértelműen rosszindulatú elváltozásra nem utalnak, de további vizsgálatok szükségesek. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Levélíró! Az Ön betegsége eléggé komplikált. Kezelésével kapcsolatban orvosa nagy valószínűséggel kikérte az onkológiai szakbizottság véleményét, és állapotváltozáskor szintén javasolt, hogy a több szakorvos (sebész, szövettani vizsgálatot végző szakorvos, röntgen diagnosztikai szakorvos, sugárterapeuta, klinikai onkológus) együttesen döntse el a továbbiakat. Szakmai javaslat, hogy amennyiben lehetséges, akkor az emlő daganatot távolítsák el. Abban az esetben, ha a szervezetben ezen kívül csak egy helyen mutatható ki valamilyen elváltozás, akkor annak is a helyi kezelése szóba jön. Akár egy jól körülhatárolt sugárterápia szükségessé válhat. Előtte viszont jó lenne valóban megbizonyosodni, hogy a PET-CT-n kimutatott csontfolyamat hogyan alakult, s milyen további teendőt igényel. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Asszonyom! A műtét során eltávolított anyagban egy viszonylag agresszívebb emlő rák fajta volt. Ennek az ellátása mindenképpen a 3 sorozat FEC kezelés után újabb 3 sorozat docetaxel kemoterápia. Mindenképpen jó lenne, ha a hátralévő 2 docetaxel kezelést még meg tudná kapni. Utána sugár- és hormonkezelés. Ezen komplex ellátás során biztosított a legnagyobb mértékben, hogy ne újuljon ki a daganat. Abban az esetben, ha már távoli áttétek igazolódnak a későbbiek során, akkor már nem tudjuk a teljes gyógyulást garantálni, akkor mindig kell, hogy a későbbiek során valamilyen kezelést kapjon. A belgyógyászati betegségei (cukor, pajzsmirigy, stb…) miatt gondolom, rendszeresen gyógyszert szed, ezek módosítására lehet, hogy szükség van a kemoterápia közben. A köröm elszíneződések a docetaxel ismert mellékhatásai közé tartozik. Tud esetleg körömágy gyulladást is okozni, de akkor általában nagyobb dózisokat, többször kapnak a betegek. A fáradékonyság hátterében lehet, hogy a pajzsmirigye működik alul, akkor a hormon pótló gyógyszerek adagját emelni kell. Abban az esetben, ha mellkasi fájdalmai vannak, akkor javasolt EKG, szív ultrahang esetleg kardiológiai vizsgálat. Lehet, hogy az onkológus szakorvos nem annyira ismeri az Ön belgyógyászati betegségeit, ezért javaslom, hogy ezeket a tüneteket a házi orvosával beszélje meg. Esetleg más szakorvosi vizsgálat is szükségessé válhat. Nagyon jó lenne, ha a következő két docetaxel kezelést még meg tudná kapni, mert így nagyobb biztonságban van, hogy ne újuljon ki a betegsége. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Uram! Köszönöm, hogy részletesen tájékoztatott a CT eredményről. Azt pontosan nem tudjuk, hogy eddig a műtétek előtt és/vagy után kapott-e valamilyen kezelést: sugár- és/vagy kemoterápiát. A CT lelet alapján mindenképpen érdemes urológiai ellenőrzésen is megjelennie, tekintettel, hogy a vizsgálat alapján csak a húgyhólyagban van az a kis katéter, aminek talán a vese és a húgyhólyag összeköttetését kellene biztosítania. Amennyiben erre a katéterre már nincs szükség, akkor lehet, hogy el is lehet távolítani. Az előző CT eredményhez képest a tüdőkben és a hasi nyirokcsomók területén kissé növekedő gócokat írtak el. Ezen kívül a műtéti terület sem teljesen békés. Nagy valószínűséggel kemoterápiát kellene kapnia, ha erre az általános állapota, laboratóriumi értékei, stb… megfelelőek. Ez lehet tablettás és/vagy infúziós kezelés. A további részleteket a kezelő onkológus orvosával beszélje meg. Abban az esetben, ha onkológiai kezelést még nem kapott, akkor a sebész tud javaslatot tenni, hogy mely intézménybe, kihez forduljon. Tisztelettel: dr.Baki Márta

Tisztelt Uram! Nagy valószínűséggel a több órán keresztül adagolt kemoterápia vagy közvetlen kikerül a vénán kívülre vagy a véna fala válik áteresztővé. Mindenképpen az okozott bőrelváltozás az infúziós kezelés következménye. A mellékelt képen a bőrhiány összességében kb. 5 cm2-nyi lehet. Ezt már az Ön által eddig alkalmazott szerek nem nagyon tudják rendbe hozni. Mindenképpen speciális kötszerekre van szüksége, melyet bőrgyógyászaton vagy sebészeten írnak föl. Javaslom, hogy valamelyik szakrendelést mihamarabb keresse fel. A vírusos járvány miatt csak sürgős eseteket látnak el, de az Ön esetében mindenképpen szakorvosi vizsgálat és kezelés beállítása szükséges. Abban az esetben, ha nem sikerül a szakrendelőbe bejutni, akkor a kemoterápiát végző intézményt keresse fel, s akkor ők szervezzék meg az Ön sebészi vagy bőrgyógyászati ellátását. Fennáll a felülfertőződés veszélye, ezért minél hamarabb intézkedjenek! A továbbiakban, ha a másik karján is hasonló vénás gyulladás alakult ki, akkor esetleg úgynevezett port-a-cath (a mellkas bőre alá beültetett és az egyik nagy vénába bevezetett katéter) beültetése javasolt, ha ugyanúgy folytatják a kemoterápiát. Tisztelettel: dr.Baki Márta