• Dr. Baki Márta

        onkológus Szeretnék kérdezni tőle

        58

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        onkológia

        Bemutatkozás:


        1978-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

        1978-2000: az Országos Onkológiai Intézet kemoterápiás osztályán dolgozott.

        2000-2005: Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályának vezetője

        2005-2007: Központi Kórház Onkológiai Osztály

        2007-től Fővárosi Onkoradiológiai Központ



        Szakvizsgák:

        - 1983: belgyógyászat

        - 1986: klinikai onkológia

        - 1990: klinikai farmakológia



        PhD fokozat (1996): „Csírasejtes heredaganatos betegek citostatikus kezelésekor fellépő mellékhatások vizsgálata”



        Tudományos társaságok tagsága:

        - European Forum of Good Clinical Practice – Ehics Working Party

        - European Association of Cancer Research

        - Magyar Onkológusok Társasága

        - Magyar Klinikai Onkológiai Társaság - alapító tag



        Egyéb tevékenység:

        - rendszeresen orvostovábbképző előadások

        - onkológus szakápoló képzés - szakértői tevékenység és oktatás

        - Rákbetegek Országos Szövetségének alelnöke



        Érdeklődési terület: daganatos betegek komplex ellátása, gyógyszeres kezelésük, mellékhatások vizsgálata. Uroonkológiai daganatok, klinikai vizsgálatok.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Hirdetések
      • Dr. Baki Márta legutóbbi válaszai
        Tisztelt Uram! A CT vizsgálat egy képalkotó módszer, s csak következtetni lehet esetleg a daganat szövettani típusára, de egyértelműen a szövettani vizsgálat fogja eldönteni, hogy az Ön veséjében milyen elváltozás van. Természetesen, amennyiben lehetséges, csak a beteg részt távolítsák el, s ha lehet un. szervmegtartó műtétre törekszenek az urológusok is, azaz nem az egész vesét fogják kivenni. A CT vizsgálat nagyobb felbontású és a szegycsont mögé is „lát”. Ennek tudható be, hogy egy elől-hátul (A-P) nézetben készült mellkas röntgen nem vette észre a csecsemőmirigy=thymus maradványt. Abban az esetben, ha Önnek semmiféle tünete nincs ezzel kapcsolatban: nyomási tünetek, fulladás vagy gyengeség, akkor teendőt nem igényel. Ha kiderül, hogy a vese elváltozása rosszindulatú volt, akkor néhány hónap múlva egyébként is meg kell ismételni a CT vizsgálatot, mely a mellkasi és hasi szerveket egyaránt nézi. Változatlan thymus nagyságnál nincs további teendő. Amennyiben esetleg növekszik, akkor bizonyos laboratóriumi vizsgálatok után talán érdemes lenne belőle szövettani mintát venni. Egyébként a vesedaganatok, ha a nyaki területre terjednek, akkor inkább a nyirokcsomókat és/vagy a pajzsmirigyet támadják meg. Tovább érdemes részletezni, hogy a családban milyen daganatos megbetegedések fordultak elő, s kell-e ezért újabb lépéseket tenni, felmerül-e esetleg öröklődő megbetegedés, stb… Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! Nagy valószínűséggel, ha fél év múlva az ultrahangos vizsgálat során nem találják ezt a meszesedést, akkor ismételten mammografiát is fognak végezni. Abban az esetben, ha ez a meszesedés – mikrocalcificatio – nem változik, akkor vagy további megfigyelést vagy ismételt biopszia elvégzését javasolják. A „nem reprezentatív minta” kifejezés azt jelenti, hogy az emlő mirigyes állományára vonatkozóan nem nyertek anyagot. Az emlő csatornák és mirigy termelő területek helyett – amint Ön is írja – zsírszövetet és érátmetszetet tartalmazott az a minta, amit a core biopszia során nyertek. Nagy valószínűséggel a mammografiát végző orvos kollegák véleménye szerint rosszindulatú elváltozás egyértelműen nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, de a gyanú fennáll, ezért javasolják a fél év múlvai komplex vizsgálatot. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A nemzetközi és a magyar szakmai javaslatok alapján körülbelül 10-12 éve a vesedaganatok műtét utáni kezelése nem indokolt, amennyiben áttét nem mutatható ki. Rendszeres laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok javasoltak a műtét után 5 évig. A szakmai ajánlások véleménye alapján ez után már nem szükséges a folyamatos nyomonkövetés. Ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel is, amikor 10 év után fedezzük fel a vesedaganat áttétét. Ezért azt javaslom, hogy a rendszeres vérvétel – amely a vesefunkción kívül magába foglalja a vércukor, vérzsír meghatározásokat is – két-három évente CT vizsgálatra is sor kerülhet, ill. a köztes időben évente egy-egy mellkas röntgen és hasi ultrahangos vizsgálat lehetséges, ha Önnek panasza nincs. Természetesen, ha valami panasza vagy tünete van, akkor ezek mentén kell továbblépni. Egyes reumatológiai vélemény alapján 5 év tünetmentes esetben termál vízbe lehet menni, de kb. 45 percnél tovább nem érdemes ott tartózkodni, figyelembevéve az Ön többi betegségét is. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Hölgyem! Az emlő daganat felismerése után további vizsgálatok szükségesek, amelyek kizárják vagy megerősítik, hogy a szervezetben valahol máshol is találhatók daganatos gócok. Ilyen vizsgálat a CT is. A CT csontablakkal történő további vizsgálata – a nevéből is érthető módon – a csontok állapotáról ad felvilágosítást. Az Ön által leírtak azt jelentik, hogy a csontjai „öregedtek”, azaz nem úgy néznek ki, mint fiatalabb korban. Természetesen, ha van valamilyen tünete: pl. hátfájás, stb… akkor azt reumatológiai vizsgálat során tovább lehet felkutatni. Minden esetre, ez a lelet nem utal áttétre. A mellékvesékben gyakran látunk jóindulatú eltéréseket, leginkább un. adenoma fordul elő. Ezeket a nagyságuk miatt kell követnünk, ill. esetleges hormon termelésük miatt (pl. nagyon magas vérnyomás értékek). Véleményem szerint ezzel sincs teendő. A későbbiekben a CT vizsgálatot úgy is javasolt megismételni, s ha valamilyen változás észlelhető a nagyságában vagy az állományában, akkor kell tovább lépni. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Uram! Hozzátartozójának leletét megkaptam. A tüdődaganat további kiterjedését és annak szövettanát nem ismerjük. A vizsgálat véleménye alapján hozzátartozójának több agyi áttéte van. Ennek kezelése valóban először a sugár-, s ha szükséges esetleg további daganatellenes szisztémás (a szervezet egészére kiterjedő) terápia. Abban az esetben, ha a szervezet egyéb területén nem észleltek áttétet, akkor esetleg több évig is egyensúlyban tartható a beteg állapota, de a teljes gyógyulásnak kicsi az esélye. Agyi áttétes betegnek fejfájásai,szédülései lehetnek, melyek esetleg látászavarral, mozgási nehézséggel járhatnak. Ekkor tüneti terápia adása javasolt. Tisztelettel. dr.Baki Márta
        Tisztelt M. Ferenc! A röntgen leírás alapján a bal felkar területén észlelt elváltozás jóindulatúnak tűnik. A panaszait sem ez okozza. Véleményem szerint, ha fájdalma nincs ezen a területen, akkor néhány hónap múlva ismételten röntgen felvétel elvégzése javasolt. Pontosabb eredményt ad az MR vizsgálat, de ezt a kezelő orvosának kell megítélnie, hogy szükséges-e ennek elvégzése. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, addig további kezelés nem szükséges. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Uram! Levelében nem jelezte, hogy a csonttumora miatt a műtét előtt vagy utána kapott-e gyógyszeres kezelést, ill. ellenőrzésre kell-e járnia. Javaslom, hogy a kezelését végző onkológiai osztályt keresse fel. Abban az esetben, ha csak műtétet végeztek, akkor a lakóhelyéhez illetékes onkológiai szakrendelésen vagy a műtétet végző intézményben jelentkezzen. Legfőképpen azt kell kizárni vagy megerősíteni, hogy a januári daganat kiújult-e vagy valami más elváltozásról van szó. Általában az ilyen bőr alatti csomókból mintavétel történik vékony vagy vastagtűvel. Ha az orvos véleménye szerint ezek az eljárások nem megfelelőek, akkor az is javasolható, hogy egy ilyen elváltozást teljes mértékben sebészi úton eltávolítanak. A bőr alatt keletkező számos csomó leggyakrabban jóindulatú zsírcsomók, úgynevezett lipomák lehetnek, de mindenképpen tisztázni kell az eredetüket, s csak ezek után dönthető el, hogy további kezelés szükséges-e vagy sem. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A 2018.juniusi szövettani mintavételben egyérteműen rosszindulatú daganatos sejteket is találtak. Szerencsére, ez nem olyan nagy mennyiségű, hogy az MR világosan állást foglaljon. Ugyanakkor - „az uterus corpusának ventrális falában egy 9x5 mm-es T2 hypointenzív centrumú, keskeny 1mm-s hyperintenzív sávval körülvett, környezetéhez képest intenzíven halmozó, diffúziógátlást nem mutató eltérés ábrázolódik a myometriumban a felszín mentén, mely az endometriumot nem éri el” – vélemény alapján felmerül a rosszindulatú elváltozás lehetősége. (A szövettani eredmény mindig biztosabb, mint bármelyik képalkotó vizsgálat: beleértve az MR vizsgálatot is.) A fenti eredmények alapján a méheltávolítás mindenképpen indokolt. A különböző műtéti technikák lehetővé teszik, hogy az ne járjon nagy megterheléssel. A beavatkozás leginkább altatásban történik, így a műtét előtt az altató orvossal –aneszteziológus - mindenképpen indokolt konzultálni. Vele meg lehet beszélni, hogy az egyéb kísérő betegségei mennyire befolyásolják a műtét és az azt követő szakaszt.Esetleg az eddig szedett gyógyszereit módosítani kell. Abban az esetben, ha a méheltávolítás valamilyen ok miatt nem lehetséges, akkor sugárterápia is szóba jöhet, bár annak is vannak mellékhatásai, ill. a pontos dózist és a sugárkezelés formáit nagyban befolyásolná, hogyha előtte a méh teljes szövettani feldolgozása megtörtént volna. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! A levelében jelzett eredmények arra utalnak, hogy csontizotóp vizsgálat történt, s ennek egy pontosabb megnevezése a SPECT-CT. Egyértelműen a felsorolt elváltozások nem utalnak áttétekre, sokkal inkább csontritkulás, egyéb csont „öregedéssel” kapcsolatos eltéréseket írtak le. Mindenképpen szükséges azt tudnunk, hogy előzőleg történt-e ilyen vizsgálat, Önnek van-e valamilyen mozgásszervi panasza, ill. laboratóriumi eredmények inkább csontáttétre vagy „csontöregedésre” utalnak. A fenti elváltozások miatt – véleményem szerint – nem kell izgulnia, de mindenképpen a kezelő orvossal érdemes felvenni a kapcsolatot, ha szabadságáról visszatér. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! A hererákos betegek 10 éven túli követése nem szükséges a nemzetközi és hazai szakmai javaslatok alapján. Ugyanakkor panaszmentes esetben évente - két évente végzett hasi ultrahangos vizsgálat sok mindent ki tud mutatni, ill. ha nem találnak semmiféle elváltozást, az is utalhat arra, hogy egy későbbi folyamatot mikor lehet felismerni. Amíg ismerősének a szövettani eredménye nem áll rendelkezésre, addig sok konkrétumot nem lehet előre megmondani. A szövettani eredmény két fő dolgot állapíthat meg: 1./ vérképző elváltozást – legfőképpen valamilyen limfóma vagy 2./ valamilyen szervből kiinduló, úgynevezett parehimás elváltozás. Mindkét alkalommal további képalkotó vizsgálat elvégzése javasolt: pl.mellkas, has, kismedencei CT. Az első esetben nagy valószínűséggel gyógyszeres kezelés – pl. kemoterápia, a második esetben esetleg a kimutatott hasi elváltozást megpróbálják teljesen eltávolítani és utána következik a gyógyszeres kezelés, esetleg sugárterápiával kiegészítve. Mindenképpen fontos jelen esetben a széklet folyamatos biztosítása, hasi puffasztók kerülése, ill. hogy tovább ne fogyjon a beteg. A betegség kimenetelére vonatkozóan további információt pontosan nem tudunk adni a szövettani és a képalkotó vizsgálatok ismerete nélkül. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! „Az eltávolítás nem az épben történt” azt jelenti, hogy a műtét során eltávolított anyag széli részén is találtak daganatos sejteket, ami arra utal, hogy nagy valósznűséggel a hasüregben maradtak még daganatos sejtek, amelyek mikroszkópikus méretűek, így a sebész azokat nem láthatta. „Focalis necrosis-”t olyankor észleli a szövettani vizsgálatot végző orvos, ha a daganatban sejt elhalások alakultak ki. Ennek fő oka, hogy vérellátást nem kapott az a terület, így tovább osztódni nem tudtak a sejtek, sőt önmaguk is elpusztultak. Az Ön leletében észlelt mitotikus aktivitás inkább közepes arányúnak számít. Szükséges esetleg az előző szövettani eredménynek (2016.jan.) a pontosabb ismerete, amelyben a fent részletezett kifejezések is szerepelnek: ott milyen eredmények voltak. Ezek alapján nagy valószínűséggel további kezelése szükséges, de ennek részleteit a kezelő orvos, ill. az onkológiai szakbizottság állapítja meg. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Asszonyom! Az interferon kezelés során leggyakrabban a fehérvérsejt szám, benne a neutrophil érték csökken, nem pedig növekszik. A szedett gyógyszerek között Ön felsorol olyan készítményeket is, amelyek nem tartoznak a gyógyszerek csoportjába. Egyértelműen nincs bizonyíték rájuk, hogy hatékonyak lennének akár a hepatitis C, akár a melanoma malignum esetében. Tekintettel, hogy nem ismert, hogy a felsorolt készítmények milyen hatást fejtenek ki az interferonnal együtt, így azok alkalmazását nem javaslom. Az interferon hatásmechaniuzmusa több lépcsős folyamat, amelybe bele tudnak avatkozni a felsorolt készítmények. Használatuk interferon kezelés közben – véleményem szerint – ellenjavallt. A nem törzskönyvezet, gyógyszerként forgalomba nem kerülő készítményeket javaslom abbahagyni. A felfüggesztésük után kb. 3 héttel ismételt vérkép vizsgálat válhat szükségessé. Abban az esetben, ha továbbra is magasabb értékeket találnak, akkor először a kezelő orvossal egyeztessen, s ha szükséges hematológiai konzilium javasolt. A férje által szedett készítmények és az interferon együttes adásáról nincs adatunk, így elképzelhető, hogy az interferon nem is fejti ki hatását, ami a melanoma kiújulását elősegítheti. Tisztelettel: dr. Baki Márta
        Tisztelt Nóra! A rendelkezésre álló adatok alapján állatkisérletekben méhpempő adásakor egyes daganatok fejlődése lassul. Ugyanakkor emberre vonatkozóan ellenőrzött adatokkal nem rendelkezünk. A méhpempőt alkotó összes vegyület pontosan nem ismert. Közöttük viszont találhatók un. szterán vázas vegyületek, amelyek a nemi hormonok alapját is képezik. A méhpempő forgalmazói szerint ezekből a vegyületekből ösztrogén (női nemi hormon) és tesztoszteron (férfi nemi hormon) is képződhet, de erre egyértelmű bizonyíték szintén nem áll rendelkezésre. Tekintettel, hogy az Ön betegsége során a női nemi hormonokat csökkenteni szeretnék a zitazonium adásával, ezért egy olyan készítményt, amelyből esetleg női nemi hormon képződhet, egyértelműen nem ajánljuk. Helyette friss gyümölcsök, zöldségek fogyasztása javasolt. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt N.Mária! A 2005-ben felismert és kezelt emlő daganat miatt a combokra lehet aromaterápiás tekercselést és vákuumos kezelést kapnia. Ez nem javasolt az emlő műtét és a hónalji nyirokcsomók eltávolításának oldalán a felső végtagon. A tervezett szépészeti beavatkozást módosíthatja a későbbi felismert lymphoma. Mikor diagnosztizálták, milyen kiterjedésű volt, kapott-e valahová ezért sugárkezelést ill. milyen kemoterápiában részesült? Ezek a tények erősen befolyásolják az Ön további ellátását. Valószínű, hogy az Ön kezelését végző orvos tájékoztatást tud adni efelől is, érdemes lenne felkeresni és megkérdezni a véleményét. Tisztelettel: dr.Baki Márta
        Tisztelt Levélíró! Édesanyjánál – az eljuttatott leletek alapján – első lépésben valóban a szegycsont mögötti terület – mediastinum – besugárzása az első lépés. Ennek indokoltsága, hogy a kimutatott elváltozás a szívből kiinduló ill. oda beszájadzó ereket nyomja, ami a szív és közvetetten a tüdő működését is csökkentheti. Az alkalmazott sugárkezelés dózisától és a terápiás eredményektől függ, hogy esetleg folytatják-e a sugárkezelést vagy sem. A genetikai vizsgálatokra azért van szükség, hogy a legalkalmasabb gyógyszert ki tudják választani, ami édesanyja betegségének kezeléséhez szükséges. A komplex terápia eredményét pontosan nem lehet előre megjósolni s ez függ attól is, hogy milyen mellékhatások jelentkeznek a kezelés során. Az irodalmi adatok néhány éves túlélésről számolnak be hasonló kiterjedésű és szövettanú betegek esetében. Tisztelettel: dr. Baki Márta