Kemoterápia - Tudnivalók

szerző: Dr. Horváth Balázs, általános orvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus frissítve:

A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek az osztódó sejteket elpusztítják.

A szervezetben azonban nemcsak a rosszindulatú daganatos sejtek szaporodhatnak gyorsan, hanem a normál szövetekben lévők is. Ilyen például a csontvelőben történő vérképzés és a száj-, gyomor-bél nyálkahártyája is. Emiatt az alkalmazott citosztatikumok nemcsak a gyorsan szaporodó daganatsejteket pusztítják, hanem sajnos az ép sejtekre is káros hatással lehetnek. A rosszindulatú daganatos sejtek egy része csak több nap alatt – például 30 napnál hosszabb időszakban – osztódik ketté, vagy olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely nem engedi be a daganatos sejtekbe a citosztatikumokat. Ezekben az esetekben a citosztatikumok kevésbé hatékonyak.

A sejtosztódás különböző folyamatait képesek gátolni vagy károsítani a citosztatikumok. A sejtciklus más-más területén fejtik ki hatásukat, így az egyes készítményeket kombináltan alkalmazzák, és így jobb eredmény érhető el. Általában a kemoterápiás kezelés kétfajta citosztatikummal történik, melyet esetleg más módon ható gyógyszerrel egészítenek ki: például érképződést gátló vagy egyéb növekedést gátló anyaggal (különböző EGFR-gátlók). Ma már számos, különböző módon ható kemoterápiás szer van forgalomban. A daganatellenes gyógyszerfejlesztés során több olyan készítményt hoztak forgalomba, amelyek elősegíthetik, hogy a citosztatikum leginkább csak a rosszindulatú sejtben fejtse ki hatását.

Mikor és hogyan alkalmazzák a kemoterápiát?

Önállóan vagy kombinációban

A kemoterápia egyes daganatok kezelése esetén alkalmazható önállóan is, így pl. a vérképzőszervi daganatok (leukémiák, lymphomák) esetében.

Több daganat kezelésekor viszont az alkalmazott citosztatikus kezelés a sebészi, illetve sugárterápiával kiegészítve vagy kombináltan a legoptimálisabb kezelési lehetőség.

Műtét előtt vagy után vagy sugárkezelés mellett

Citosztatikumok alkalmazhatók műtét előtt és azt követően is. A műtét előtti kemoterápia – neoadjuváns kezelésnek hívjuk célja a daganatos sejtek pusztítása révén a daganat nagyságának megkisebbítése, ezzel a műtét sikerességének fokozása. Esetleg így nem szükséges kiterjesztett műtétet végezni, így az egyes szervek működése kevésbé gátlódik. Például tüdőműtét előtt alkalmazott neoadjuváns citosztatikus kezelést követően a tüdő állományából kisebb mennyiséget kell eltávolítani.

Az operáció utáni sebgyógyulást követően lehet csak sejtosztódást gátló gyógyszert alkalmazni. Ezen időszak alatt viszont a szervezetben még előforduló daganatos sejtek tovább szóródhatnak. Ezt a folyamatot is lehet gátolni, csökkenteni a műtét előtt alkalmazott citosztatikus kezeléssel. A kemoterápia előtt és utána végzett szövettani vizsgálatok eltérhetnek egymástól. Mennyiségileg is megállapítható a különbségek alapján, hogy mennyire volt hatékony a műtét előtti terápia. Több alkalommal az ilyen jellegű kezelések után esetleg az eltávolított műtéti anyagban már daganatos sejteket nem találnak, csak azok elpusztult, hegesedett jelei észlelhetők. Ennek során megállapítható, hogy mennyire volt hatékony a kemoterápia.

A műtét után alkalmazott citosztatikumokkal – adjuváns kezelésnek hívjuk – a még a szervezetben maradt daganatos sejtek elpusztítása a cél. Szakmai ajánlások alapján a gyógyszerek mennyisége és azok beadásának időtartama meghatározott. Mindig figyelembe kell venni a beteg általános állapotát és a rosszindulatú daganatos betegség adatait, hogy meddig és milyen nagyságban adható a kemoterápia.

A sugárkezelés ideje alatt alkalmazott citosztatikumok a sugárterápia hatékonyságát növelik. Ilyenkor a gyógyszerek mennyisége eltér a sugárkezelés nélkül adottaktól. Általában a több hétig tartó sugárkezelés közben heti egy alkalommal kemoterápiát is kapnak a betegek, így a mellékhatások is növekedhetnek, de a kombinált kezelés is eredményesebb.

Milyen módon juttatható a szervezetbe a citosztatikum?

A citosztatikumok alkalmazhatók szájon keresztül (tabletta, kapszula), vénán keresztül (intravénásan) vagy a bőr alá adva (subcutan), illetve az izomzatba fecskendezve (intramusculárisan).

Ma már gyakori, hogy a bőr alá varrt kis tömlőn (Porth-A-Cath) keresztül juttatják be a gyógyszereket, mely formának célja a felső végtagon kialakult kemoterápia utáni bőrreakciók kivédése. Egy egyszerű érsebészeti beavatkozást követően a bőr alá varrt kis tömlőbe a kemoterápia lokális reakciók nélkül, biztonságosan és gyorsan több ezer alkalommal beadható.

Egy-egy jól körülhatárolt területen elhelyezkedő daganat esetén a daganatot ellátó érbe fecskendeznek be citosztatikumot, amit intraarteriális kemoterápiának nevezünk. Leginkább végtagokon előforduló daganatok kezelése során alkalmazzák.

A testüregekbe alkalmazott citosztatikumok helyileg fejtik ki hatásukat. Széles körben alkalmazzák a felületes húgyhólyagrák kezelése során.

A kemoterápia az egészséges sejteket sem kíméli - Milyen mllékhatásai lehetnek?

Az alábbiakban ismertetésre kerülő állapotok és tünetek nagy része megelőzhető és kialakulásuk esetén kezelhetők. Ezek során gyógyszeres és egyéb kezelési lehetőségek is rendelkezésre állnak. Állapotváltozás esetén mindenképpen kezelőorvosát tájékoztassa, hogy a megfelelő terápia megkezdése minél hamarabb elkezdődjön.

A citosztatikus kezelést követően leghamarabb hányinger, hányás alakulhat ki. A különböző készítmények eltérő gyakorisággal okozhatnak hányingert és hányást.

A fentiekben már említettük, hogy a citosztatikus szerek a gyorsan osztódó egészséges sejtekre is káros hatással vannak. Gyorsan osztódók pl. az emésztőrendszer sejtjei (száj-, gyomor- és bélnyálkahártya), a hámsejtek (bőr, hajhagymák), az ivarsejtek és a vért alkotó sejtek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék).

A leginkább károsított sejteknek megfelelően a leggyakoribb mellékhatások a következők:

  • Emésztéssel kapcsolatos zavarok: szájszáradás, étvágytalanság, hasmenés, ízérzészavar.
  • A hámsejtek pusztulása miatt bőrszárazság, napfényérzékenység, hajhullás alakulhat ki.
  • A vörösvérsejtek károsodása vérszegénységhez, fáradékonysághoz vezet.
  • A fehérvérsejtek pusztulása a védekezőképesség csökkenését okozza, így fertőzésveszély alakulhat ki.
  • A vérlemezkék károsodása vérzékenységhez vezethet. Ez megnyilvánulhat enyhe formában, mint pl. orr-, illetve ínyvérzés, bőr alatt kialakuló véraláfutások.

A citosztatikumok egy része a májon vagy vesén keresztül választódik ki, így csak megfelelő laboratóriumi értékek alapján lehet alkalmazni ezeket a készítményeket. Ezenkívül figyelembe kell venni a beteg általános állapotát a citosztatikus kezelés kezdetekor és ezt követően is folyamatosan figyelni kell a változást.

A mellékhatások kivédésének lehetőségei

A szájnyálkahártya-szárazság, -fertőzés kivédésére a kereskedelmi forgalomban lévő különféle szájfertőtlenítő szerek általában nem ajánlottak, mert alkoholtartalmuk miatt még kellemetlenebb tüneteket válthatnak ki, de kellő higítással alkalmazhatóak lehetnek. Helyettük hasznos lehet a mindenki által jól ismert kamillateás öblögetés, esetleg a langyos vízben feloldott szódabikarbóna. Emellett elengedhetetlen a gondos, lehetőleg minden étkezést követően végzett óvatos fogmosás.

A hányinger, hányás enyhítésére különféle módon ható, kombináltan is alkalmazható gyógyszerek állnak rendelkezésre. A gyógyszerek mellett számos olyan módszer van, mely segíthet a tünetek enyhítésében. Fontos a zsíros, nehéz, fűszeres ételek kerülése. A nagyobb volumenű étkezések helyett a gyakori, kis mennyiségű étkezés szintén hasznos lehet.

Hasmenés esetén a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő folyadékpótlás és a diéta betartása a legfontosabb. Kerülni kell a fűszeres ételek, a koffeintartalmú italok, édességek túlzott fogyasztását. A tünetek enyhülését követően néhány napig még könnyen emészthető ételek fogyasztása ajánlott: rizs, burgonyapüré, kétszersült, keksz, banán, alma.

Egyes kemoterápiás szerek nem hasmenést, hanem éppen ellenkezőleg: székrekedést okoznak. Ennek elkerülése érdekében magas rosttartalmú ételek (barna kenyér, zöldségek, gyümölcsök) fogyasztása, bőséges folyadékbevitel és amennyire az általános állapot engedi a szokásosnál több testmozgás végzése ajánlható. Ha mindez nem elég, csak a kezelőorvos által felírt hashajtók szedése javasolható még.

Hajhullás és bőrviszketés

A hajhullás sok beteg számára a kemoterápia rettegett mellékhatása. Hangsúlyozni kell, hogy nem minden kemoterápiás szer okoz hajhullást, de ha igen, az az esetek többségében nem végleges!

A hajhullás a kezelést követően 8-14 nap múlva alakul ki. A hajhullás mellett más testszőrzet átmeneti elvesztése is bekövetkezhet.

A hajhullás csökkentése érdekében a kezelés alatt és után kerülni kell a hajzat erős fésülését, és hajszárító, hajgöndörítő készülékek használatát. Hasznos a 4-5 naponta történő hajmosás magas fehérjetartalmú samponokkal. Védeni kell a kopasz fejbőrt a túlzott hidegtől, illetve a napfényártalomtól. A betegnek szakorvos által, receptre, kedvezményes áron paróka írható fel.

A hajhullás megelőzésére a kemoterápia beadása előtt, a kezelés közben és utána még egy kis ideig a hajas fejbőr hűtése is egy lehetőség. Magyarországon néhány onkológiai centrumban működik olyan készülék, amely biztosítja a fejbőr folyamatos hűtését a kezelések során.

A kemoterápia következményeként bőrviszketés, bőrszárazság is felléphet. A bőrviszketés enyhítésére vizes és nem olajos alapú testápolók használata ajánlott. Meleg víz helyett inkább a langyos vizes zuhanyozás a választandó. A fürdővízhez adott szódabikarbóna is hasznos lehet. Szükség esetén orvos által ajánlott krémek, esetleg antibiotikumok használatára kerül sor.

Öltözködés terén kerülni kell a műszálas, feszülő ruházatot. Ezek helyett inkább pamut, jól szellőző ruhák viselése a célszerű. Fontos az önfegyelmezés, a vakarás kerülése, mert az súlyos bőrfertőzésekhez vezethet.

Óvakodni kell a fertőzések kialakulásától!

A kemoterápia során a fehérvérsejtek is károsodnak, ez kedvez a fertőzések kialakulásának. A kezelésben részesülő betegeknek ismerniük kell, hogy hogyan lehet csökkenteni a fertőzések kockázatát.

Kerülni kell a nyilvánvalóan fertőző betegekkel, hozzátartozókkal való érintkezést. De emellett a nagyobb társaságban való tartózkodás sem ajánlott, hiszen tünetek nélkül is lehet valaki vírus- vagy baktériumhordozó. A mosatlan, hámozatlan gyümölcs, zöldség, a nyers tej- és tejtermékek, a felvágottak, nyers húsok is veszélyes fertőzésforrást jelentenek a betegek számára.

Háziállatok tartása, azok etetése-gondozása is veszélyes lehet, de az állatok rendszeres féregtelenítésével és a szükséges oltásaik beadatásával, megfelelő tartási körülmények biztosításával jelentősen csökkenthető a kockázat. A haszonállatok ellátását-gondozását feltétlenül bízza hozzátartozójára! Ha kutyát vagy macskát tart, az ő esetükben a közvetlen fertőzésveszéllyel járó ápolási feladatokat (pl. ürülék összeszedése, alomtálca takarítása) ne Ön, hanem hozzátartozója végezze!

Fontos a gyakori, gondos kézmosás, minden étkezés előtt és WC-használat után. Kerülni kell a nyálkahártya- és bőrsérüléseket fogmosás, borotválkozás, körömvágás során. Bármilyen fertőzésre utaló tünet: láz, torokfájás, köhögés, hányás-hasmenés, gyakori vizelés, bőrseb észlelése esetén minél előbb forduljon orvoshoz!

Vérzékenységet is okozhat

A kemoterápiás szerek hatására csökkenő vérlemezkeszám vérzékenységhez vezet. Minden olyan tevékenység kerülendő, mely fokozott erőlködéssel jár (nehéz fizikai munka, nagy terhek cipelése) vagy mechanikus károsodást okozhat. Fogmosáskor puha sörtéjű fogkefe használata segíthet az ínyvérzés kivédésében. Borotválkozáshoz inkább villanyborotva készülékek használata javasolható, hiszen az ritkábban okoz bőrsérülést.

A kemoterápiás kezelés a vörösvértestek képződését csökkentheti. Ennek következtében vérszegénység alakul ki. Tünetei a gyengeség, csökkent fizikai és szellemi terhelhetőség, sápadtság, légszomj. A kellemetlen tünetek enyhítésére nem megterhelő fizikai aktivitás, kezelőorvos által javasolt vitaminok és ásványi anyagok szedése, bő folyadékbevitel ajánlott.

A citosztatikumok és a fogamzóképesség

A kemoterápiás szerek a nemi szerveket és a fogamzást is károsíthatják.

A citosztatikumok férfiak esetén nemcsak az ivarsejtek számának csökkenését idézik elő, hanem károsíthatják is azokat. A kezelés előtt ezért feltétlen indokolt minden fogamzóképes korú férfi esetén tisztázni, hogy akar-e még gyermeket.

Amennyiben igen, úgy lehetőség van arra, hogy a kezelés megkezdése előtt ivarsejteket gyűjtsenek és azokat speciális helyen, úgynevezett spermabankban tárolják. Az így tárolt sejteket később mesterséges megtermékenyítés során felhasználhatják gyermeknemzésre.

A citoszatikumok spermiumokra kifejtett károsító hatása miatt a kemoterápiás kezelés alatt és azt követően két évig tanácsos a fogamzásgátlás.

Nők esetén a citosztatikumok károsíthatják a petefészkeket, csökkentve azok hormontermelését és a peteérést. Ez a menstruációs ciklus megváltozásában, illetve teljes elmaradásában nyilvánulhat meg. A kemoterápia megkezdése előtt többfajta lehetőség áll rendelkezésre: a petefészek részleges eltávolítása, petesejtek gyűjtése és azok konzerválása, stb. A rosszindulatú daganatos betegségektől, illetva azok kezelési fajtájától függően a későbbiek során akár gyermeket is vállalhatnak a nők.

Nőknél hüvelyszárazság és a külső nemi szerveket érintő bőrszárazság alakulhat ki. Ezek nemcsak a nemi vágyat csökkentik, hanem a közösülést is fájdalmassá teszik. A tünetek enyhítésére a gondos higiénia mellett hüvelykenőcsök és kúpok állnak rendelkezésre.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Horváth Balázs és Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus
Aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus

Cikkajánló

Nyár
Nyár

Óvintézkedések a napon.

Napallergia
Napallergia

Milyen tünetei lehetnek?

WEBBeteg - Dr. Cserháti Zoltán, szemész
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs, általános orvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.