• Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében

        Szerző: WEBBeteg összeállítás - Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.

        Számos olyan új onkológiai terápia létezik, amely speciálisan egy-egy daganattípus kezelésére lett kifejlesztve, azaz nem általában hat a daganatok ellen, hanem célzottan, bizonyos típusok ellen hatásosak. Ezek a - jelenleg rendkívül drága, esetenként több mint tízmillió forintos - készítmények ugyan nem alkalmasak valamennyi daganattípus gyógyítására, ám az adott elváltozást a korábbiaknál jóval eredményesebben gyógyítják.

        Ilyen célzott terápiák a vastagbélrák, a tüdőrák, a leukémia és a mellrák esetében állnak rendelkezésre napjainkban. A vastagbél daganatának kezelésében a KRAS és NRAS gén mutációjával összefüggésben választható célzott terápia. A vastagbélrákos betegek kb. felénél nincs meg a fenti génmutáció, 40 százalékuknál a KRAS, 10 százalékuknál a NRAS gén mutációja mutatható ki.

        Hirdetés

        Hogyan választják ki a megfelelő terápiát?

        A hagyományos kemoterápiás szerek nem tesznek különbséget szervezet daganatos és egészséges sejtjei között: a sejtekre mérgezően ható (citotoxikus) és a sejtosztódást gátló (citosztatikus) terápiák minden gyorsan osztódó sejtre egyaránt hatnak. A kemoterápia hatékony ugyan a rákos sejtek pusztításában, ám egészséges (nyálkahártya, máj, bőr, csontvelő) sejteket is károsítanak. Ez okozza a kemoterápiák mellékhatásait.

        A célzott biológiai terápiák ezzel szemben már nem hatnak valamennyi szövetre, sejtre, hanem célzottan a daganatok ellen fejtik ki hatásukat. Ezek egyik csoportja a daganatokat ellátó erek fejlődését gátolja (pl.: VEGF-gátló terápia), másik csoportjuk a rákos sejtek növekedési faktor receptorainak a működését akadályozza (EGFR-gátló terápia).

        Az EGFR-gátló kezelések azonban hatástalanok akkor, ha igazolható a KRAS vagy NRAS mutáció. Amennyiben a rákos sejtekben kimutatható az elváltozás, alapvetően befolyásolja az alkalmazott készítményt, és másfajta gyógyszeres kezelést választ az onkológus, mint a génmutáció nélküli daganatok esetében.

        Hogyan és kik végzik a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot?

        A vastagbélrák téma cikkei

        1. A vastagbélrák és tünetei
        2. A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása
        3. Táplálkozás és vastagbéldaganat
        4. A vastagbéldaganat szövettani típusai
        5. A vastagbélrák kezelése

        A KRAS-tesztet a szövettani minta alapján patológusok végzik el, és ennek az eredményeként indítható el a megfelelő terápia. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatot napjainkban már rutinszerűen elvégzik, ha az eredménynek van szerepe a terápiaválasztás szempontjából, azaz a vizsgálat eredménye hozzásegíti az orvost a gyógyulást elősegítő készítmény kiválasztásához.

        A leggyakrabban vizsgált KRAS mutáción túl a társadalombiztosítás finanszírozhat egy kiterjedtebb genetikai vizsgálatot is, ám erre csak egyedi méltányossági igénylés esetén kerülhet sor, szakmailag indokolt esetben. Az eredmények ugyanis nem minden esetben befolyásolják a választandó kezelést és a betegség várható kimenetelét.

        Olvasson tovább A molekuláris diagnosztikáról bővebben

        A vastagbélrák kezelése

        1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
        2. A vastagbél műtétről
        3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
        4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
        5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
        6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
        7. Tudnivalók az immunterápiáról
        8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        WEBBetegForrás: WEBBeteg összeállítás
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
        Felhasznált irodalom: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László) és Gesund.co.at - A molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében

        Legutóbb frissült: 2018.07.12 05:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Precíziós onkológia: elkerülhetőek a fölösleges kezelések?

        A daganat gyógyításának új ága azt térképezi fel, hogy a páciens számára a nála jelen lévő génhiba alapján mi a legoptimálisabb kezelési stratégia, ráadásul személyre szabottan. De mit érdemes tudni róla? A témában dr. Baki Márta onkológussal beszélgettünk.

        A vastag- és végbéldaganatok sugárterápiája

        A sugárterápia nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. Sokkal gyakrabban használják a végbélrák kezelésére, mint vastagbélrák estén. Egyes vastag- és végbélrákos megbetegedéseknél az egyidejűleg alkalmazott kemoterápia hatásosabbá teheti a sugárterápiát. A két kezelés együttesét kemoradioterápiának hívják.

        Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

        A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezi, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos kemoterápiás készítményekkel kombináltan kapják a vastagbélrákos betegek.

        Molekuláris diagnosztika - Hogyan zajlik a vizsgálat?

        A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok napjainkban egyre meghatározóbb tényezővé kezdenek válni. A nemzetközi irányelveknek megfelelően számos daganattípus kezelésénél elengedhetetlen ez a típusú vizsgálat, ugyanakkor molekuláris vizsgálatokat használunk nem daganatos megbetegedések esetén is.

        Új irány az epesav okozta megbetegedések kezelésében

        A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső és vastagbélrák terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban.

        A gyulladásos bélbetegség vastagbélrákhoz vezethet

        Kutatások szerint a Crohn-betegség fokozza a vastagbélrák kockázatát, bár a fokozott kockázat ellenére a gyulladásos bélbetegségben szenvedők 90 százalékánál sohasem alakul ki daganatos megbetegedés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.