Molekuláris diagnosztika téma

Mint sok más területen az orvostudományban, a daganatok diagnosztizálásában és kezelésében is új lehetőségek kezdenek megnyílni. Pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy személyre szabott terápiás kezelésben részesüljön egy daganatos beteg.

Az elmúlt években a molekuláris diagnosztika fejlődése és a célzott molekuláris terápiák megjelenése forradalmasította a daganatterápiát, és új szemléletet hozott az onkológia területén, így a személyre szabott tumorterápia már nem csupán a jövő, hanem a mai onkológiai terápiában is megjelent.

A világon percenként 20 ember hal meg daganatos megbetegedésben. A számítások szerint 2035-re az EU-ban a lakosság 40%-át érintheti életében valamilyen daganatos betegség. Az Oncompass Medicine idén a rák elleni harc világnapját - február 4. - egy nemrégiben Amerikában megjelent tudományos közleményével ünnepli, amely egy daganatos betegük sikeres célzott kezelésének történetét mutatja be.

Az onkológiai betegségek személyre szabott kezeléséről rengeteget hallunk, olvasunk. Nincs olyan hét, hogy ne jöjjenek ki a területen új tudományos eredmények, új gyógyszerek. De elmondhatjuk-e már, hogy a jövő elérkezett? Hozzáférnek a magyar betegek is a személyre szabott ellátáshoz?

A daganatos betegellátás az utóbbi időben rendkívüli mértékben alakult át. A klasszikus diagnosztizálási módszereket, kezelési lehetőségeket kezdi felváltani a személyre szabott daganatterápia, amit precíziós onkológiának is nevezünk. Miben változott a tudomány? Mit jelent ez a betegekre nézve? Dr. Pikó Béla, a Békés Megyei Központi Kórház centrumvezető főorvosa nyilatkozott.

Hogyan működik a mesterséges intelligencia a precíziós onkológiában? Kinek érhető el? Mikor válhat elterjedtté Magyarországon? Dr. Pajkos Gábor klinikai onkológust, címzetes egyetemi docenst, az Oncompass Medicine orvosigazgatóját kérdeztük.

A hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az onkológia területét érintő kérdésekben - a kutatás, gyógyítás ügyeiben - illetékes Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (American Society of Clinical Oncology, ASCO) nemrégiben új irányelveket adott ki.

A szervezetek működése dinamikusan szabályozott folyamat. Ha a vezénylésükben szerepet játszó szabályozó gén meghibásodik, akkor valamely sejt fékevesztett módon osztódni kezd. Ezt a sejtburjánzást kiváltó génhibát kapcsolják ki a legújabb célzott gyógyszerek, s ezzel új megközelítést hoznak az onkológiában. Dr. Peták István molekuláris farmakológussal beszélgettünk.

Az elmúlt években gyökeres változás ment végbe a daganatok diagnosztikájának és kezelésének tekintetében. Egyre nagyobb teret kapnak az úgynevezett célzott terápiás módszerek, melyek a daganatok molekuláris szintű diagnosztikáján alapuló személyre szabott daganatterápiát tesznek lehetővé.

A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.

A gyermekkori allergiák kivizsgálásakor gyakran derül fény a családon belüli halmozódásra. A statisztikák szerint 50-80 százalékban fordulhat elő azoknál a gyermekeknél a betegség, akiknél az egyik vagy mindkettő szülő szintén allergiás.

A molekuláris diagnosztika olyan eljárásokat foglal magába, melyek a génállománynak, illetve a gének által meghatározott fehérjéknek orvosi vizsgálatát jelenti. Mára egyre ismertebb a lakosság körében is, egyre többen ismerik a jelentőségét a daganatterápiákban.

Az allergia legújabb diagnosztikai módszere, amelyet a pontos okok kiderítéséért használunk ma már, a komponens alapú, vagy molekuláris allergiadiagnosztika.

A módszer a hagyományos vizsgálatoknál lényegesen eredményesebben képes meghatározni a tünetek kiváltó okát - legyen szó gyermekről vagy felnőttről. Ennek következtében célzottabbá válik az ételallergia vagy pollenallergia kezelése.

(Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)

A molekuláris diagnosztika egy kevesek által ismert, viszonylag költséges eljárás, mely segítségével feltérképezhetővé válik, hogy pontosan milyen gyógyszeres kezelés alkalmazható a daganatos betegek kezelése során.

Modern világunkban egyre nagyobb problémát jelent a krónikus betegségben szenvedők magas halálozási aránya, akik között a daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek.

A ráksejtek genetikai eltéréseinek pontos feltérképezésével egyre részletesebb képet kapunk az adott daganat biológiai tulajdonságairól, az áttét képzési hajlamáról, valamint a bizonyos gyógyszerekkel szembeni érzékenységéről.

Az Amerikai Onkológusok Társasága (ASCO) a napokban sürgősséggel hozott nyilvánosságra egy fontos kutatási eredményt, amelyet eredetileg csak a május végi kongresszusuk során terveztek bemutatni. A rendkívüli bejelentést az indokolta, hogy a kutatási eredmények közvetlenül, azonnal érinthetik a vastagbél-daganatos betegek ellátását.

A betegek rákgénjeinek molekuláris vizsgálatán alapuló, személyre szabott és célzott gyógyszeres kezelések elterjedésével csökkenthető a hatástalannak bizonyuló onkológiai terápiák száma.