Molekuláris diagnosztika téma

Mint sok más területen az orvostudományban, a daganatok diagnosztizálásában és kezelésében is új lehetőségek kezdenek megnyílni. Pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy személyre szabott terápiás kezelésben részesüljön egy daganatos beteg.

Az elmúlt években a molekuláris diagnosztika fejlődése és a célzott molekuláris terápiák megjelenése forradalmasította a daganatterápiát, és új szemléletet hozott az onkológia területén, így a személyre szabott tumorterápia már nem csupán a jövő, hanem a mai onkológiai terápiában is megjelent.

A világon percenként 20 ember hal meg daganatos megbetegedésben. A számítások szerint 2035-re az EU-ban a lakosság 40%-át érintheti életében valamilyen daganatos betegség. Az Oncompass Medicine idén a rák elleni harc világnapját - február 4. - egy nemrégiben Amerikában megjelent tudományos közleményével ünnepli, amely egy daganatos betegük sikeres célzott kezelésének történetét mutatja be.

Az onkológiai betegségek személyre szabott kezeléséről rengeteget hallunk, olvasunk. Nincs olyan hét, hogy ne jöjjenek ki a területen új tudományos eredmények, új gyógyszerek. De elmondhatjuk-e már, hogy a jövő elérkezett? Hozzáférnek a magyar betegek is a személyre szabott ellátáshoz?

A daganatos betegellátás az utóbbi időben rendkívüli mértékben alakult át. A klasszikus diagnosztizálási módszereket, kezelési lehetőségeket kezdi felváltani a személyre szabott daganatterápia, amit precíziós onkológiának is nevezünk. Miben változott a tudomány? Mit jelent ez a betegekre nézve? Dr. Pikó Béla, a Békés Megyei Központi Kórház centrumvezető főorvosa nyilatkozott.

Hogyan működik a mesterséges intelligencia a precíziós onkológiában? Kinek érhető el? Mikor válhat elterjedtté Magyarországon? Dr. Pajkos Gábor klinikai onkológust, címzetes egyetemi docenst, az Oncompass Medicine orvosigazgatóját kérdeztük.

A hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az onkológia területét érintő kérdésekben - a kutatás, gyógyítás ügyeiben - illetékes Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (American Society of Clinical Oncology, ASCO) nemrégiben új irányelveket adott ki. A világ egyik legnevesebb szakmai szervezete iránymutatásában azt vázolta fel, hogy a rákkutatásnak, illetve a rákbetegek klinikai kezelésének miként kellene működnie, mit kellene jelentenie az előttünk álló évtizedben.

A molekuláris diagnosztika fejlődésének köszönhetően évről évre több lehetőség nyílik a daganatok egyénre szabott, célzott kezelésére. Ez azt jelenti, hogy egy daganatot úgy kezelünk, hogy a kezelést egy-egy konkrét gén által kódolt fehérje gátlására célzottan fejlesztünk ki.

A szervezetek működése dinamikusan szabályozott folyamat. Ha a vezénylésükben szerepet játszó szabályozó gén meghibásodik, akkor valamely sejt fékevesztett módon osztódni kezd. Ezt a sejtburjánzást kiváltó génhibát kapcsolják ki a legújabb célzott gyógyszerek, s ezzel új megközelítést hoznak az onkológiában. Dr. Peták István molekuláris farmakológussal beszélgettünk.