• A leukémia típusai

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész szakorvos, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A leukémiáknak több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, továbbá más a betegség kórlefolyása, kezelési módja és a betegek gyógyulási esélyei, kilátásai.

         A téma cikkei

        6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
        6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
        6/3 A leukémia típusai
        6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei és az életkilátások
        6/5 Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?
        6/6 Túl az akut leukémián

        A betegség időbeli lefolyása szerint megkülönböztetjük az akut (heveny) és a krónikus (idült) formákat. Az akut leukémiák rendszerint jóval gyorsabban súlyosbodnak, és megfelelő terápia hiányában rövid időn belül a beteg halálát okozzák. A krónikus lefolyású megbetegedések ezzel szemben elhúzódnak, és kezelés nélkül is több évig tart a kórlefolyás, a betegek tünet- és panaszmentessé tehetőek, de az esetek döntő többségében nem gyógyíthatóak meg. 

        Egy másik szempont szerint a betegség kiinduló sejtjei szerint elkülöníthetjük a limfoid és mieloid leukémiákat. A limfoid típus a limfocitákat kialakító sejtekből  (keringő fehérvérsejtek, illetve nyirokcsomóban lévő fehérvérsejtek) alakul ki, ezzel szemben a mieloid leukémia a mieloid eredetű csontvelői fehérvérsejtek vonalából  alakul ki. 

        E négy fő csoport mellett természetesen léteznek még más alcsoportok is, melyeket leginkább a sejtek eredete szerint osztályozzák (pl. B-sejtek vagy a T-sejtek), de ezeken kívül ismertek ritkább leukémia típusok is.

        Hirdetés

        A leukémia típusai: fontos tudni a háttérben történő folyamatokat

        A vér sejtjeit alapvetően a csontvelő képzi, érésük itt, a keringő vérben és a nyirokcsomókban történik. Ezek a sejtek az oxigénszállításért felelős vörösvértestek, a fertőzésekkel szembeni védelemben szerepet játszó (többféle típusú) fehérvérsejtek és a véralvadásban nélkülözhetetlen vérlemezkék. A fehérvérsejtek további három fő típusra oszthatók: granulocitákra, monocitákra és limfocitákra.

        Granulociták, monociták és limfociták

        A granulociták apró, hólyagszerű részecskéket tartalmaznak, amelyekben elhelyezkedő speciális fehérjék (enzimek) képesek különböző kémiai anyagokat lebontani és baktériumokat elpusztítani.

        A monociták ugyancsak képesek kiválasztott, úgynevezett citokinekkel felvenni a harcot a fertőzést okozó kórokozókkal, illetve akár daganatsejtekkel, illetve számos kórokozó bekebelezése és direkt sejten belüli pusztítása révén is védik szervezetünket.

        A fehérvérsejtek harmadik csoportját képező limfociták további két fő típusra oszthatók: T- és B-limfocitákra, ezek az immunrendszeren belül különböző feladatokat töltenek be.

        A B-limfociták antitestek termelésével védik a szervezetet. Az antitestek olyan fehérjék, amelyek baktériumokat vagy vírusokat felismernek, és azok felszínén képesek megkötődni. Kötődésük más sejtek számára jelet ad arra, hogy elpusztítsák az antitestekkel fedett kórokozót.

        A T-limfociták egyrészt a vírusokkal szembeni védelmet biztosítják. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe, a fertőzött sejtet különböző sejtfelszíni fehérjék képzésére bírja. A T-limfociták azok, amelyek felismerik ezeket a fehérjéket és az általuk kibocsátott molekulákkal elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. A T-sejtek ezek mellett a daganatokkal szembeni védekezést is szolgálják.

        A leukémiák kialakulása

        A csontvelő egy közös őssejtet termel, amelyek különböző fázisokon túljutva alakulnak érett sejtekké (vörösvértest, fehérvérsejtek vagy vérlemezke).

        Akut leukémiák esetén a fehérvérsejtek érési folyamata szakad meg. Az éretlen és kóros sejtek (más néven blasztok) gyorsan osztódnak, és a szervezet bizonyos szerveiben vagy szöveteiben összegyűlve megzavarják annak működését (pl. máj, lép), illetve jelentős tömegük miatt kiszorítják az egészséges sejteket a csontvelőből. Az éretlen kóros sejtek szabályozás nélküli szaporodása révén alakul ki a leukémia, amely az egészséges sejtek termelődésének hiánya miatt súlyos fertőzésekkel (nincs ép fehérvérsejt), vérzésekkel (nincs vérlemezke) és vérszegénységgel (nincs elegendő vörösvértest) jár.

        Akut és krónikus leukémiák

        Akut leukémiák. Akut leukémiák esetén az elégtelen csontvelőműködés miatti tünetek mutathatók ki: sápadtság, fáradtság, gyengeség, vérzés (orrvérzés, könnyen szerzett véraláfutások), ismeretlen eredetű lázas állapot, fertőzések. Az akut leukémiák két fő típusa az akut limfoid leukémia (ALL), és az akut mieloid leukémia (AML). A kétféle leukémia kialakításában eltérő vérsejtek vesznek részt.

        • Akut limfoid leukémia (ALL) esetén a T- vagy a B-limfociták és előalakjaik válnak daganatossá - utóbbiak gyakrabban. A leukémia ezen típusa gyermekkorban gyakoribb.
        • Akut mieloid leukémia (AML) más néven akut non-limfocitás leukémia (ANLL) esetén a monociták és/vagy a granulociták előalakjai lesznek a daganatos sejtek.

        Krónikus leukémiák. Nem a blasztsejtek érésében támad zavar a krónikus leukémiák esetén, hiszen ilyenkor normális, érett kinézetű, de valójában kóros működésűek a sejtek. A krónikus leukémiák két fő csoportja, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) és a krónikus mieloid leukémia (CML). Mikroszkóp alatt vizsgálva a vér sejtjeit a kétféle krónikus leukémia egyszerűen elkülöníthető.

        • A krónikus limfocitás leukémia (CLL) a T- vagy B-limfocitákat érinti. A B-sejt gyakrabban érintett, mint a T-sejt (ez utóbbi csak 5 százalékban). A betegségben szenvedőknél érettnek tűnő limfociták terjednek a nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, de ezeknek a kóros sejteknek nincs meg az eredeti immunrendszert képző funkciója. Az első tünet a panaszt nem okozó nyirokcsomó-megnagyobbodás, vagy a tünet nélküli, laborvizsgálattal igazolt magas fehérvérsejtszám (azon belül limfocita szám) lehet.
        • Krónikus mieloid leukémia (CML) esetén a túlzott granulocita termelés jellemző. Ezeknek a sejteknek is hiányzik az eredeti funkciójuk, és az egészséges sejtek képződését elnyomják. Alattomosan jelentkező általános tünet a fáradtág, étvágytalanság, gyengeség, fogyás, láz, éjjeli izzadás, hasi teltségérzés, lépmegnagyobbodás.

        Ez a cikk is érdekelheti Egy ritkább leukémia típus: a hajas sejtes leukémia (HCL)

        Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
        Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

                

        Legutóbb frissült: 2018.02.24 18:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség és szív

        Cukorbetegség és szív

        WEBBeteg

        Minden cukorbetegnél fennáll a szívbetegség előfordulásának lehetősége.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        A krónikus limfocitás leukémia (CLL) tünetei, kezelése

        A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek idővel elszaporodva megjelennek a vérben és a nyirokszövetekben is. Leggyakrabban a nyirokcsomók, a máj és a lép érintett.

        Leukémia és gyermekvállalás

        Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét. Az életkortól és a társbetegségektől is függ a nemzőképesség, de leukémia esetén feltétlenül számolni kell a kemoterápiás kezelés vagy esetleges sugárterápia okozta késői hatásokkal.

        A krónikus myeloid leukémia (CML) tünetei és kezelése

        A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a csontvelőben és a vérben tumoros fehérvérsejtek alakulnak ki. A csontvelőt megtöltő daganatsejtek idővel a vérkeringésbe is bekerülnek, majd jellegzetesen a májban és a lépben halmozódnak fel. A betegség százezerből egy lakost érint évente.

        Leukémia - Nem csupán gyermekbetegség

        A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják, holott kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint fiatalkorú.

        Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

        A felnőttkori heveny leukémia a vérképző sejtek daganatos burjánzását jelenti a csontvelőben, vérben, esetleg a nyirokszervekben. Évente Magyarországon 300-400 ember betegszik meg heveny leukémiában. Mire számíthat egy beteg?

        Daganatos betegségek gyermekkorban - Tünetek és kezelés

        Sétáljon sokat gyermekünk, sportoljon, táplálkozzék, éljen a lehető legegészségesebben! Persze ezzel nem biztos, hogy a daganatos betegségeket elkerüljük, de tudnunk kell: mi mindent elkövetünk, hogy ne következzen be!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.