A vastagbélrák műtéti kezelése

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve: 2018.05.21.

Az operáció a leggyakoribb és legfontosabb kezelési módszernek számít a korai stádiumú vastagbélrák esetén. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől, a tumor elhelyezkedésétől és a műtét céljától függ.

Minden vastagbélműtétet tiszta és üres vastagbélen végeznek. Ennek érdekében a műtét előtt speciális diétát alkalmaznak, valamint hashajtó italok és beöntés alkalmazására is sor kerül, mely segíti, hogy az összes bélsár kiürüljön a belekből. Ezek a béltisztító eljárások azonban nem azonosak a kolonoszkópia előtt alkalmazottakkal.

Polipektómia és helyi kimetszés

Egyes korai vastagbélrákok (0 vagy korai I-es stádium) és a legtöbb polip eltávolítható a kolonoszkópia során. Ez egy olyan eljárás, mely során egy kisméretű videókamerával felszerelt, hosszú, hajlékony csövet vezetnek a végbélen át a vastagbélbe.

  • Polipektómia esetén a rákos elváltozást a bélpolip részeként, annak nyelénél, általában egy dróthurok és elektromos kés segítségével távolítják el a vastagbél faláról.
  • Helyi kimetszés esetén az eszközöket a kolonoszkóp segítségével használják arra, hogy a kisebb daganatokat eltávolítsák a vastagbél belső nyálkahártyájáról, a vastagbél falának kis mennyiségű egészséges szövetével együtt.

A fenti eljárások során a rák vagy a polipok eltávolításához az orvosnak nem kell a hasba vágnia.

Kolektómia, a bél egy szakaszának eltávolítása

A kolektómia olyan műtéti eljárás, mely során a teljes vastagbelet vagy annak egy részét, valamint a környező nyirokcsomókat eltávolítják.

  • Ha a vastagbélnek csak egy részét távolítják el, azt hemikolektómiának, részleges kolektómiának vagy szegmentális rezekciónak nevezik. A sebész kiveszi a vastagbél egy részét a daganattal együtt, és a normál vastagbél egy kis szegmensét is. Általában a tumor méretétől és helyzetétől függően a vastagbél kb. egyharmada vagy egynegyede kerül eltávolításra, majd a maradék vastagbélszakaszokat visszahelyezik, valamint legalább 12 közeli nyirokcsomót is kivesznek rákszűrés céljából.
  • Ha a teljes vastagbél eltávolításra kerül, azt teljes kolektómiának nevezik. Általában csak akkor kerül sor rá, ha a vastagbél daganatmentes részén más probléma is felmerül (pl. több száz polip, familiáris adenomatózus polipózis), vagy időnként gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél.

Hogyan történik a beavatkozás?

A kolektómia kétféle módon hajtható végre:

  • Nyitott kolektómia – A műtétet egyetlen, a hason ejtett hosszú metszésen át végzik. Ez a megszokott eljárás jelenleg.
  • Laparoszkópos kolektómia – A beavatkozás több apró bemetszésen át történik, speciális eszközök segítségével. A laparoszkóp egy hosszú, vékony, megvilágított cső, kisméretű kamerával a végén, amely lehetővé teszi a sebész számára, hogy belülről lássa a hasüreget. Az egyik bemetszésen át bevezetik, míg a többin keresztül a vékony műtéti eszközökkel eltávolítják a vastagbél egy részét és a nyirokcsomókat.

Mivel a bemetszés a laparoszkópos eljárásnál kisebb, mint a nyitott műtétnél, a beteg gyorsabban felépül, és hamarabb elhagyhatja a kórházat. Ez az eljárás azonban különleges szakértelmet igényel, és nem mindenki számára jelenti a legjobb megoldást, továbbá nem mindig alkalmas arra, hogy a sebész átnézze a hasüreget, maradék daganatszövet vagy áttét után kutatva.

A túlélési arányok és a rák kiújulásának kockázata nagyjából azonos a két műtéti eljárásnál.

Ha a vastagbél elzáródott a daganat miatt

A béldaganatok általában lassú folyamat eredményeként okoznak bélelzáródást. Ilyen esetekben a beteg jellemzően egyre rosszabb állapotba kerül. A bélelzáródást okozó daganatok esetében a műtéti beavatkozás előtt egy sztent beültetésére kerül sor, amely egy üreges fém vagy műanyag cső, amit az orvos kolonoszkóp segítségével a vastagbél belsejébe az elzáródáson keresztül helyez be. Ez a cső enyhíti az elzáródás okozta problémákat, csak átmeneti megoldást nyújt, de segít felkészülni a műtétre.

A sztóma kialakítása

Ha a blokkolt vastagbélbe nem helyezhető sztent, vagy ha a daganat a vastagbél átfúródásához vezet, azonnali műtétre van szükség. Ez általában ugyanaz a típusú kolektómia, melyet a rák eltávolítására használnak, azzal a különbséggel, hogy ekkor a vastagbél végeit nem kapcsolják újból össze, hanem sztómát alakítanak ki (a vastagbél felső végét a hasfalon keresztül kivezetik). A széklet ezt követően ezen a nyíláson át távozik. Ezt kolosztómiának nevezik, és előfordul, hogy csak átmenetileg van rá szükség. Néha a vékonybél vége (ileum) kapcsolódik a sztómához a vastagbél helyett – ilyenkor ileosztómiáról beszélünk. Mindkét esetben egy speciális zacskó tapad a bőrhöz a salakanyag felfogására.

Bővebben Amit a sztómaviselésről tudni érdemes

Ideiglenes sztóma kialakításánál a beteg felépülése, állapota határozza meg, mikor lehet a sztómát megszüntetni. Abban az esetben, ha a tumort nem lehet eltávolítani, vagy sztentet helyeztek be, a kolosztómia vagy ilesztómia állandó kell, hogy maradjon.

Vastagbélműtét után - Mire lehet számítani?

A beavatkozás lehetséges kockázatai és mellékhatásai számos tényezőtől függnek, beleértve a műtét hosszát és a beteg általános egészségi állapotát. A műtét alatt vagy azt követően jelentkező problémák közé tartozhat a vérzés, fertőzés és a vérrögképződés a lábakban.

A műtét után a beteg fájdalmat érezhet, amit néhány napig tartó gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelés enyhíthet. Az első napokban előfordulhat, hogy a beteg nem ehet, vagy korlátozott mennyiségű folyékony étrendet írnak elő neki, mivel a vastagbélnek időre van szüksége a gyógyuláshoz. A legtöbb esetben néhány nap múlva már lehet szilárd élelmiszert is fogyasztani.

Ritkán előfordulhat, hogy a vastagbél új kapcsolódási pontjainál szivárgás lép fel, ami súlyos hasi fájdalommal, lázzal és a has nagyon kemény érzetével, hashártyagyulladással jár. Kisebb szivárgás esetén a betegnek nincs széklete és étvágya, nem érzi jól magát és nem gyógyul. A szivárgás fertőzéshez vezethet, és további műtétekre lehet szükség a helyreállításhoz.

További komplikáció lehet, ha a hasi seb vagy a bemetszés helye szétnyílik, nyílt sebbé válik, melynek ellátása speciális kezelést igényel.

A műtét után a hasban hegszövet alakulhat ki, ami a szervek vagy szövetek összenövését okozhatja. Normális esetben a belek szabadon mozognak a hasüregben, ritka esetben az összenövés miatt bélcsavarodás és bélelzáródás alakulhat ki. Ez a has fájdalmas puffadásával jár, mely étkezés után súlyosbodik. Ilyenkor a hegszövet eltávolítása céljából újabb műtétre van szükség.

Kolosztómia és ilesztómia

Egyes esetekben átmeneti vagy állandó kolosztómiára vagy ilesztómiára van szükség, ami bizonyos életmódbeli változtatásokat igényel. Emellett a betegnek azt is meg kell tanulnia, hogyan kezelje az új helyzetet. Még a műtét előtt érdemes megbeszélni, mire kell majd figyelnie, illetve, hogy hol legyen a nyílás. Keressen olyan sztómás csoportokat, ahol első kézből tanulhat sorstársaitól, és ahol Ön is megoszthatja tapasztalatait.

A vastagbélrák kezelése részletesen

  1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
  2. A vastagbél műtétről
  3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
  4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
  5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
  6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
  7. Tudnivalók az immunterápiáról
  8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése
  9. A sztóma

Olvasson tovább! Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító,
www.cancer.org
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrbetegségek a lábon Bőrbetegségek a lábon

Atlétaláb, lábgomba, körömgomba, tyúkszem mitől alakul ki?

Prosztatamegnagyobbodás Prosztatamegnagyobbodás

Mikor jelentkezhet? Milyen tünetek esetén keresse fel orvosát?

Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

Daganatos betegek esetén mindenképpen sor kerül fájdalomcsillapításra. Szükséges az életminőség javításához, de arra is gondolni kell, hogy a...

A vastagbélrák kezelésével járó lehetséges mellékhatások

Maga a vastagbéldaganat és a kezelés is számos panasszal, mellékhatással járhat. Áttekintjük, melyek jelentenek problémát leggyakrabban, milyen...

A vastagbélrák kezelésének lehetséges eredményei

A vastagbéldaganat kezelési módjának meghatározása és a kezelés várható eredménye függ a daganat kiterjedésétől, altípusától, genetikai...

Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezi, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos...

A vastagbélrák kezelése

A vastagbélrák terápiájának megválasztása minden esetben a daganat helyi kiterjedtségének, valamint a nyirokcsomókban, vagy más szervekben lévő...

Élet a bélrák diagnózisa után

A vastagbélrák diagnózisa a legtöbb beteg mindennapi életét alapjaiban változtatja meg. Ez a daganattípus drasztikus változást okozhat a testképben...

Az ileosztóma: Mikor van rá szükség, hogyan működik?

Az ileosztóma egy operációval kialakított nyílás a hasfalon, melyen keresztül a vékonybél (ileum) egy kis szakaszát kivezetik a testfelszínre.

A sztóma - A legfontosabb tudnivalók

A sztóma egy olyan mesterségesen, sebészek által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud, és egy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.