A gyulladásos bélbetegség vastagbélrákhoz vezethet

A Crohn-betegség fennállása növeli a vastagbélrák kockázatát, bár a fokozott rizikó ellenére a gyulladásos bélbetegségben szenvedők 90 százalékánál sohasem alakul ki daganatos megbetegedés.

A vastagbél rosszindulatú daganatának akkor a legnagyobb a kockázata, ha legalább tíz éve fennáll már a gyulladásos bélbetegség, és a teljes vastagbél érintett. Kevésbé valószínű a vastagbélrák kialakulása, ha a vastagbélnek csak kis szakasza érintett. Minél régebb óta áll fenn a betegség, és minél nagyobb terület érintett, annál nagyobb tehát a vastagbélrák (CRC) kockázata is.

Annak, aki már nyolc vagy több éve szenved kiterjedt Crohn-betegségben, legalább évente egyszer érdemes felkeresnie orvosát, és kezdeményeznie a vastagbélrák szűrését. A gyulladásos bélbetegségek másik típusa, a colitis ulcerosa esetében is megfigyelhető némi kockázatemelkedés, ám elsősorban a Crohn-betegségben fokozott.

Tovább növeli a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásával valószínűségét, ha a Crohn-betegséggel egyidejűleg a vastagbélrákra hajlamosító más betegségek is fennállnak. Ilyen például az elsőfokú rokonnál előforduló béldaganat (genetikai hajlam), egyes vastagbélelváltozások (diszplázia, szűkület, polipok), vagy egyes egyéb emésztőrendszeri betegségek (primer sclerotizáló cholangitis - PSC). Ezen állapotok jelenléte esetén a szűrésre korábban és nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.

A Crohn-betegségben szenvedőknél magasabb lehet más bélrendszeri daganat kockázata is. Gyakoribb többek között a végbélnyílás daganatos megbetegedése. Bár a vékonybélrák kockázata is emelkedett Crohn-betegség esetén, azonban a teljes kockázat így is alacsony marad.

Gyógyszeres kezelés és a daganat kockázata

A Crohn-betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek egy része immunrendszert elnyomó hatásuk miatt enyhén fokozhatják a daganatok kialakulásának kockázatát. Ilyen gyógyszerek az azathioprin, a mercaptopurin, a methotrexat és az infliximab. A daganatok rizikóját a csökkent működésű immunrendszer növeli.

Ugyanakkor kedvező gyulladásszabályozó hatásuk miatt a korszerű gyógyszerek alkalmazása hatékonyan csökkentheti az aktív gyulladást, ezzel pedig mérsékli a gyulladásos állapot jelentette vastagbélrák-kockázatot is. A fennálló gyulladás önmagában jelentős szerepet játszik a daganatok kialakulásában, ezért törekedni kell a mellékhatások ellenére is a gyulladás csökkentésére.

A különböző gyógyszerek kombinálása gyakran több kockázatot rejt, mint azok önálló alkalmazása. Ettől függetlenül lehet, hogy használatuk elkerülhetetlen a Crohn-betegség kezelésében, mert segítségükkel az életminőség javítható, a műtétek, illetve a kórházi ápolás elkerülhető. A gyógyszerek komoly lehetséges mellékhatásai miatt orvosával szoros együttműködésben, több szempontot szem előtt tartva kell a megfelelő kezelést kialakítani.

Kontrollvizsgálatok gyakorisága

Alacsony kockázatú betegeknél 3-4 évente szükséges kolonoszkópia (vastagbéltükrözés). Alacsony kockázatúnak számít a Crohn-beteg, amennyiben nincs más rizikófaktor és a gyulladás jól kontrollált.

Magas, illetve közepes kockázatú betegeknél 1-2 évente javasolt a kolonoszkópia elvégzése. A vizsgálat idejét érdemes remisszió (alacsony aktivitás) állapotban végezni, ha lehetséges, hogy a gyulladás ne zavarja a képalkotást és mintavételt. Magas kockázatúnak számít a Crohn-beteg, ha a gyulladás kiterjedése nagy, a vastagbélrákra hajlamosító genetikai hajlam vagy betegség áll fenn.

A kolonoszkópia során a megtekintés mellett szövettani mintákat vesznek (biopszia) a gyanús elváltozásokból. Sor kerülhet általános mintavételre (pl. ~10 cm-enként) a nyálkahártya egészének területéről, tehát a gyanús elváltozásokat nem mutató területekről is. A mintákat szövettani vizsgálattal értékelik.

Ha a diszpláziás elváltozás (rosszindulatú elfajulásra hajlamos rendellenes szövettani elváltozás, ami ugyanakkor még nem tumor) endoszkóposan eltávolítható, azt a tükrözés keretében elvégzik. Enyhe fokú diszplázia esetén kontroll vizsgálat 3-6 hónapon belül indokolt.

Ha a szövettan súlyos diszpláziát vagy már daganatot mutat, mérlegelendő a teljes vastagbél műtéti eltávolítása (teljes kolektómia).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász