• Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus főorvos

        A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot (áttétet) képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato(ka)t pedig szekunder daganat(ok)nak.

        A diagnózis felállításakor a vastagbéldaganatos betegeknek (beleértve a vastagbél különböző szakaszait és a végbél területét is) kb. az egynegyedénél már kialakultak metasztázisok más szervekben. A leggyakrabban (az esetek 75%-ában) a vastagbélrák távoli áttéteti a májban képződnek. A második szerv gyakoriság tekintetében, amelyben a vastagbéldaganatból származó rákos sejtek metasztázist képeznek, a tüdő (az esetek 15%-ában). Ritkábban a vesékben, az agyban vagy a csontvelőben is kialakulhatnak a vastagbélráknak áttétei.

        A metasztázisokat terjedésük útja alapján (nyirok- és/vagy vérkeringésen keresztül vagy a testüregekbe terjedés (pl. has- vagy medenceüreg), illetve kialakulásuk helye szerint csoportosítják. Utóbbi alapján lehetnek:

        • helyi áttétek: az elsődleges (primer) tumor környezetében, közelében helyezkednek el,
        • regionális metasztázisok: azokban a nyirokcsomókban keletkeznek, amelyek a tumor környezetében lévő nyirokfolyadékot gyűjtik össze,
        • távoli áttétek: más, a primer daganattól távol eső szervekben vagy szövetekben ismerhetők fel, vastagbélrák esetében elsősorban a májban és a tüdőben.
        Hirdetés

        A vastagbélrák előrehaladottabb stádiumát jelenti, ha áttétek jelennek meg, és így a betegség nehezebben kezelhető, mint abban az esetben, amikor még nincsenek metasztázisok. Azonban ilyenkor is van esély a gyógyulásra, az áttétképződés mértékétől függően.

        Olvasson tovább A vastagbélrák stádiumai és szövettani típusai

        Semmiképpen sem szabad tehát feladni, ha valakinél metasztázist találnak. Abban az esetben, ha a vastag- és végbéldaganatok kezelésében tapasztalt orvosok kezelik a beteget és modern kezelési módszereket alkalmaznak, jók a gyógyulás esélyei és a betegek élettartama meghosszabbítható. A magyarországi onkológiai centrumok felkészültek a metasztatikus vastagbéldaganatos betegek ellátására, így mindenképpen javasolt ilyen intézményt felkeresni.

        A máj- és tüdőáttétek több esetben eltávolíthatóak műtéti úton

        A páciensek 20%-ánál az operáció után hosszabb ideig nem alakul ki több metasztázis. Az is döntő jelentőségű, hogy a metasztázisok eltávolítása előtt a primer béldaganatot is eltávolítsák.  Amennyiben csak néhány áttét található a májban, akkor sem rossz a prognózis.

        Metasztázisok hónapokkal vagy évekkel egy sikeresnek vélt műtét után is kialakulhatnak. Ezért nagyon fontos a II-es és az annál előrehaladottabb stádiumú vastagbéldaganat esetén az  utókezelés és a rendszeres utógondozás, a kontrollok, és a metasztázisok keresése, illetve  ellenőrzése sikeres operáció után is. Természetesen az I-es stádiumú betegeknek is elengedhetetlen a kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétel!

        Abban az esetben, ha a metasztázisok műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor (kemoterápiával  a tünetek enyhíthetők, az életminőség javítható, és az élettartam meghosszabbítható (ezt nevezik palliatív kemoterápiának).

        Kezelések a vastagbélrák és végbélrák különféle stádiumaiban

        A vastag- és végbélrák I-es stádiuma a daganat kisméretű, korai formája. A gyógyulási esélyek nagyon jók. A tumor a kialakulási helyre korlátozódik, csak a bélnyálkahártyát, esetleg az alatta lévő izomréteget érinti. A nyirokcsomók nem érintettek és nem mutathatók ki távoli   metasztázisok. A kezelést vastag- és végbélrák esetén is mindig az operáció jelenti, a daganat teljes eltávolítása után általában egyéb terápiára nincs szükség. Rendszeres kontroll vizsgálatok végzése javasolt.

        A vastagbélrák és végbélrák II-es stádiumában a tumor már nagyobb, ám még mindig a kiindulási helyére korlátozódik. A daganat a bélfal valamennyi rétegébe behatol és a szomszédos szervekre, struktúrákra is átterjed, de a nyirokcsomók nem érintettek, metasztázisok még nincsenek. Vastagbélrák estében a terápia mindig műtéti, melynek kemoterápiával történő kiegészítésére is szükség lehet (adjuváns terápia), főleg ha nagy a visszaesés kockázata. Végbélrák fennálltakor a műtét előtt sugárterápiát vagy sugár- és kemoterápia együttes adását végzik (neoadjuváns kezelés). Abban az esetben, ha a beteg a műtét előtt nem kapott sugárkezelést, akkor a szövettani eredménytől függően a műtét után szükségessé válhat a sugár- és kemoterápia (adjuváns kezelés).

        Esetleg részt lehet venni olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új készítményeket vagy új kombinációkat próbálnak ki.

        A vastag- és végbéldaganatos betegek rendszeres utógondozása szükséges.

        III. stádiumú vastag –és végbélrák esetén a betegség már előrehaladott állapotban van. A tumorból származó rákos sejtek (már) szétszóródtak a környező nyirokcsomókba. Távoli metasztázisok  nem mutathatók ki más szervekben.

        A kezelés vastagbélrák esetében mindig műtétet jelent, kiegészítve kemoterápiával. Végbélrák esetén is műtétre van szükség, melyet ki kell egészíteni vagy az operáció előtt sugárterápiával vagy sugár- és kemoterápia kombinációjával, vagy a műtét után sugár- és kemoterápia kombinációjával. A II-es stádiumú betegekhez hasonlóan mind a vastag-, mind a végbéldaganatos betegeknek részt lehet venni  klinikai vizsgálatokban. Rendszeres utógondozás szükséges.

        IV-es stádiumban lévő betegeknél a vastag- vagy végbélben lévő tumor mellett távoli metasztázisok is  kimutathatóak, többnyire a májban vagy a tüdőben. A IV-es stádium fennállta esetén különféle terápiás stratégiák alkalmazhatók: a béldaganat és a  metasztázisok műtéti eltávolítása, kiegészítve az operáció előtt vagy  után gyógyszeres kezeléssel. A gyógyszeres terápia célja az áttétek méretének vagy a visszaesés kockázatának csökkentése. Másik lehetőség a kizárólag gyógyszerekkel történő kezelés az élettartam meghosszabbítása és a tünetek enyhítése érdekében (palliatív terápia), melyre akkor kerül sor, ha a tumor műtéti eltávolítása nem lehetséges. A betegek esetleg részt vehetnek olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új terápiákat próbálhatnak ki, például klinikai kísérleti fázisban lévő  anyagokat, kezeléseket. A végbélrák kezelése elviekben megegyezik a vastagbélrákéval, annyi kiegészítéssel, hogy bizonyos esetekben a kemoterápiát sugárterápiával kombinálják.

        A vastagbélrák és végbélrák áttéteinek kezelése

        Esetenként a metasztázisok eltávolításával teljes gyógyulás érhető el. Amennyiben ez már nem lehetséges, a májáttétek eltávolításával vagy a rákos sejtek elpusztításával meghosszabbítható az élettartam. Ilyen esetekben inkább (a) kemoterápiát szokták alkalmazni.

        Minden esetben személyre szabottan határozzák meg, hogy melyik kezelést vagy terápiás kombinációt választják.

        A máj- és tüdőáttétek műtéti eltávolításának akkor van értelme, ha a béldaganat is eltávolításra került vagy fog kerülni. A máj- és tüdőáttétek eltávolításának feltétele, hogy más szervekben ne legyenek  kimutatható metasztázisok és hogy az operációt követően elegendő működőképes máj-, illetve tüdőszövet maradjon. Csak abban az esetben javasolt az áttét(ek) eltávolítása, ha a műtét előtti kivizsgálás alapján feltételezhetően a metasztázist teljes terjedelmében el tudják távolítani.  A beteg általános egészségi állapotának is fontos szerepe van abban, hogy az orvos az operáció mellett vagy ellen dönt-e.

        Sajnos sokszor előfordul, hogy a műtét után új máj- és/vagy tüdőáttétek, ún. recidívák képződnek. Ilyenkor lehetőség van egy második műtétre.

        A visszaesés kockázatának csökkentése érdekében megfontolandó a kemoterápia alkalmazása (is) a műtét előtt és/vagy után. A műtét előtti kemoterápia azt a célt is szolgálja, hogy a nem operálható májáttétek méretét olyan kicsire csökkentsék, hogy sebészileg mégis eltávolíthatóak legyenek, ill. újabb áttétek ne képződjenek.

        A májáttétek kezelése

        Minél több májáttét képződött, annál nehézkesebbé válik a műtéti eltávolításuk. Nagyszámú vagy a műtét során nehezen hozzáférhető (májáttétek) metasztázisok sebészi eltávolítására nincs lehetőség. Ilyenkor a (páciens) beteg először szisztémás kemoterápiát kap, amennyiben ez nem jár eredménnyel, akkor helyi (regionális) kemoterápiára kerül sor. A szisztémás kemoterápia keretében a beteg rákellenes gyógyszereket  kap injekció formájában kari vénán vagy  nagy vénába beültetett katéteren (port-a-cath) keresztül. A regionális kemoterápia azt jelenti, hogy a máj területén a  beteg bőre alá érzéstelenítés mellett sebészi beavatkozás keretében máj-pumpa-rendszert ültetnek be, így az orvos a daganat ellenes gyógyszert egy katéteren és a májartérián keresztül közvetlenül a májba tudja bejuttatni. Szisztémás és/vagy helyi (regionális) kemoterápiával a daganatok okozta panaszok enyhíthetők és megvan az esély arra is, hogy a metasztázisok visszafejlődjenek.

        Arra is lehetőség van, hogy a tervezett metasztázist eltávolító operáció előtt kemoterápiát alkalmazzanak (neoadjuváns kemoterápia). Úgy tűnik, hogy ezzel a műtét utáni kilátások is javíthatóak.

        Helyileg alkalmazható módszerek a daganatos sejtek elpusztítására:

        • lézerterápia,
        • szelektív belső radioterápia (SIRT),
        • radiofrekvenciás abláció (RFA),
        • krioterápia,
        • alkoholablációs terápia.

        A tüdőáttétek kezelése

        A tüdőben lehet egy vagy több metasztázis, melyek nagy száma sem szól a műtét ellen. Ritkán a (z operáció) műtét során a tüdő nagyobb részét el kell távolítani, ami ugyan korlátozza a teljesítőképességet, de a  beteg közel ugyanúgy élhet tovább, ahogy korábban. Ha később újabb metasztázisok képződnek, bizonyos feltételek mellett lehetőség van még egy operációra.

        A műtétet megelőzően szükség van különféle vizsgálatok elvégzésére, mint például a légzésfunkció  meghatározása és vérgázanalízis, hogy felbecsülhessék az operációval járó kockázatot és azt  megítélhessék, hogy a műtét utáni tüdőfunkció megfelelő lesz-e.

        Abban az esetben, ha (Ha) a daganat műtétileg nem távolítható el, akkor kemoterápiát alkalmaznak.

        Ma már lehetőség van a korábban nem operálható tüdőmetasztázisok lézerrel vagy radiofrekvencia alkalmazásával történő  ellátására is. Néhány esetben pontosan tervezett sugárterápia is csökkentheti a tüdőáttétek nagyságát.

        Az agyi áttétek kezelése

        Közvetlenül az agyi áttétek felfedezése után a beteg  kortikoszteroid terápiában részesül. Az áttétes daganatokat körülvevő agyszövetek megduzzadnak. A kortikoszteroid lelohasztja ezeket a duzzanatokat, így csökkenti az általuk okozott idegrendszeri panaszokat, ám maguknak a metasztázisoknak a mérete ezzel nem csökken. Amennyiben lehetőség van rá, az agyi áttéteket műtétileg eltávolítják, ha erre nincs mód, akkor az agyi metasztázisok besugárzására kerül sor. Olykor a műtét és sugárkezelés kombinációja is szóba jöhet.

        A csontvelői áttétek kezelése

        Vérképben észlelt eltérések esetén felmerül, hogy a csontvelőben is metasztázis alakult ki. Helyi érzéstelenítésben mintát vesznek  a csontvelőből. Képalkotó eljárásokkal keresik meg az áttéteket. Abban az esetben, ha a csontvelőben  áttétek képződtek, az azt jelenti, hogy a betegség már nagyon előrehaladott stádiumban van, azaz már nagy valószínűséggel más szervekben is vannak áttétek.

        A csontvelői áttétek kemoterápiával kezelhetők.

        A csontfájdalmak  enyhítésére izotóp terápia is alkalmazható, ami a tumorsejtek számát is csökkenti. Egyes csontáttétek, amelyek fájdalmat okoznak, helyi sugárterápiával is kezelhetőek. A csontok leépülése ellen biszfoszfonátokat is adhatnak a betegeknek. Ha fennáll a csonttörés vagy gerincvelői harántlézió (a daganat szintje alatt az idegrendszeri funkciók kiesése, mely többek között a végtagok részleges vagy teljes bénulásával jár) veszélye, akkor műtétre van szükség.

        A vastagbélrák kezelése

        1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
        2. A vastagbél műtétről
        3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
        4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
        5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
        6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
        7. Tudnivalók az immunterápiáról
        8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         darmkrebs.de
        Lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus főorvos

        Legutóbb frissült: 2017.11.07 16:04
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mellhártyagyulladás

        Mellhártyagyulladás

        Dr. Brugós László

        A betegség tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül lehet a láz.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A méhtestrák tünetei, kezelése

        A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az ún. policisztás ovárium szindróma, de gyakori a változókort megelőző időszakban is.

        A vastag- és végbéldaganatok sugárterápiája

        A sugárterápia nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. Sokkal gyakrabban használják a végbélrák kezelésére, mint vastagbélrák estén. Egyes vastag- és végbélrákos megbetegedéseknél az egyidejűleg alkalmazott kemoterápia hatásosabbá teheti a sugárterápiát. A két kezelés együttesét kemoradioterápiának hívják.

        Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

        A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezi, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos kemoterápiás készítményekkel kombináltan kapják a vastagbélrákos betegek.

        Új irány az epesav okozta megbetegedések kezelésében

        A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső és vastagbélrák terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban.

        Melanoma a szemen - Tünetek és kezelés

        A szem daganatai sok esetben szabad szemmel is jól láthatók: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. A melanoma malignumot egyszerű szemészeti rutinvizsgálat során könnyen felismerik.

        Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében

        A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.