Az aszpirin rákmegelőző hatása

Több évtizedes megfigyelés és számos kutatás szerint az elsősorban fájdalomcsillapítóként ismert acetilszalicilsav (aszpirin) szignifikánsan csökkentheti több daganatos betegség előfordulását. Alkalmazásának ugyanakkor megvannak a korlátai és kockázatai is, ezért a bíztató eredmények ellenére az aszpirin rendszeres szedése rákmegelőzési céllal jelenleg nem ajánlott.

Az aszpirin (szakmai elnevezéssel az acetilszalicilsav hatóanyag) az egyik leggyakrabban használt fájdalom- és lázcsillapítóként régóta vizsgálatok tárgya, hatásáról több, nagyszámú beteg adatain alapuló és a betegeket évtizedekig nyomon követő elemzés született.

Az eddigi kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az aszpirin komoly befolyással lehet egyes daganattípusok kialakulására és fejlődésére is. Ennek magyarázata az lehet, hogy az aszpirin csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és gátolja a vérlemezkék összetapadását, ami lassíthatja bizonyos daganatok növekedését és áttétképzését.

A tudományosan megalapozott eredmények ellenére az acetilszalicilsav hatásai kapcsán még sok a megválaszolatlan kérdés, némely területen ellentmondásos eredmények születtek, továbbá a hatóanyagnak - mint minden gyógyszernek - megvannak a kockázatot jelentő mellékhatásai is, ezért tartós szedésük különös körültekintést igényel. Csak akkor válhat rákmegelőzési céllal is ajánlott készítménnyé, ha egyértelműen igazolódik, hogy szedésének előnyei meghaladják a kockázatokat.

Az aszpirin valószínűsíthető hatásai a daganatos betegségekre

• Az eddigi vizsgálati eredmények szerint az acetilszalicilsav több daganattípus előfordulását is csökkenti. A leginkább egyértelmű összefüggés egyes gyomor-bélrendszeri daganatok (vastagbélrák, végbélrák, hasnyálmirigyrák) megelőzésében mutatkozik, a különböző vizsgálatok 20-50%-os kockázatcsökkenést mértek. Ezen kívül egyes vizsgálatok szerint a prosztatarák, a limfómák, a gyomorrák, a petefészekrák és a mellrák esetében is előnyös hatás mutatkozhat.
• A szakértők kezdetben úgy gondolták, az aszpirin megelőző hatása csak nagy dózis esetén érvényesül, az újabb kutatások fényében azonban úgy tűnik, a hosszabb ideig kis dózisban (75-150 mg/nap) szedett aszpirin is képes csökkenteni egyes daganatok kialakulásának kockázatát.
• A kedvező hatás kimutatható a korai kezdetű, azaz az 50 éves kor előtt kialakuló vastagbéldaganatok megelőzésében is.
• A vastagbéldaganat előfordulásának csökkenése mellett a tumor okozta halálozások száma is kedvezőbb a rendszeres aszpirinszedést folytató önkéntesek körében. Ebből kutatók arra következtetnek, hogy kialakult tumor esetén is előnyösen befolyásolja annak növekedését és az áttétképződést.
• A kedvező hatás mindenképp csak rendszeres szedés esetén kimutatható, több kutatás pl. 5 éven keresztül történő alkalmazást követően vizsgálata az adatokat. Az alkalmi - pl. fejfájás, megfázás - esetén alkalmazott aszpirintől nem várható rizikócsökkenés.

A korlátok és megválaszolatlan kérdések

• Az aszpirinnek nincs egyértelmű hatása minden daganatra. A vizsgálatok eddig nem, vagy nem kellően szignifikáns hatást mutattak ki leukémia, tüdőrák, húgyhólyagrák, nyelőcsőrák esetén. Valószínűleg a vastagbéldaganatok esetében is egy szövettani típus, az adenoma esetén érvényesül a megelőző hatás. Egyes daganattípusoknál a betegminta alacsony száma miatt nem lehet megalapozott eredményt közölni.
• Nem tisztázott, hogy pontosan milyen dózis mellett érvényesül a hatás. Valószínű, hogy napi 100 mg acetilszalicilsav tartós szedése is csökkenti a rizikót, de további vizsgálatokat igényel annak megállapítása, hogy mi az a legkisebb hatóanyagmennyiség, amivel a legnagyobb megelőző hatás jelentkezik.
• Felmerült, hogy a kedvező hatás nem mindenkinél érvényesül, csak bizonyos genetikai mutációk fennállása esetén. A vastagbélrák megelőző hatását elsősorban a Lynch-szindrómában tartják valószínűnek. Más esetben az emberek jelentős részénél egyáltalán nem várható előny az aszpirin szedésétől.
• Módszertani bizonytalanságok is felmerülnek a vizsgálatok kapcsán. Mivel az eredmények megállapításához a vizsgálati alanyok hosszú, akár több évtizedes nyomon követése szükséges, rendkívül sok lehet a kiküszöbölendő változó. Nem biztos, hogy az acetilszalicilsavat szedők kedvezőbb eredményei tényleg ok-okozati összefüggésben állnak egymással, és nem valamely más tényezőre vezethető vissza a statisztikai összefüggés.
• Egyes vizsgálatok ellentmondásos eredménnyel jártak, sőt időseknél néhol magasabb tumoros halálozás is látszott.
• Hatásmechanizmusuk (COX-2 gátlás) miatt hasonló hatás valószínű más nemszteroid gyulladáscsökkentők, pl. az ibuprofen szedésétől is, az eddigi eredmények szerint ugyanakkor az aszpirin esetében kedvezőbbek az eredmények, és már kisebb adagban is jelentősebb a preventív hatása.

Az acetilszalicilsav tartós szedésének kockázatai

• Az acetilszalicilsav vény nélkül kapható gyógyszer és eseti szedése biztonságos. Tartós szedése esetén azonban komoly mellékhatásokkal kell számolni, már alacsony dózisban is. A nyálkahártyák védelmének gyengülését és a vér alvadékonyságának csökkenését okozza, ami sok betegnél gyomor- és nyombélfekélyt, és gyomorvérzést, bélrendszeri vérzést okozhat. Tartós szedés mellett 2–3 szorosára nőhet a gastrointestinalis vérzés esélye
• A gyomornyálkahártya-irritáció gyomorégést, émelygést, étvágytalanságot okozhat, már kis dózisban is.
• A véralvadásgátló hatás miatt egyéb vérzések is felléphetnek, pl. véraláfutások, orrvérzés, ritkán akár agyvérzés. Bizonyos gyógyszerekkel együtt szedve a vérzékenység drasztikusan megnő.
• A vesefunkció romlása is előfordulhat tartós szedés esetén, főleg idősebbeknél.
• Nem szedhetnek aszpirint gyermekek, fekélybetegek, vérzékenységben szenvedők, de terhesség alatt is csak orvosi javallatra.

A fentiek mérlegelése alapján az acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszerek jelenleg nem tartoznak a daganatos betegségek javasolt megelőzési módszerei közé, rutinszerű szedése rákmegelőzés céljából a kockázat-haszon mérlegelés alapján nem ajánlott. A hatások pontos feltárása nélkül előfordulhat, hogy az orvosi ajánlás nélkül tartósan szedett gyógyszerrel egy személy úgy teszi ki magát a mellékhatások kockázatának, hogy nem egyértelmű a szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában.

Lásd még Az aszpirin - Amit tudnunk kell róla

Egyéb hatások

Azt már régóta tudjuk, hogy az aszpirin vérlemezkék összecsapzódását gátló hatása miatt segíthet a szívroham és a stroke megelőzésében. Mellékhatásai miatt azonban ilyen célból történő alkalmazása is körültekintést igényel, a szakmai irányelvek szerint fokozott rizikóval élőknek ajánlott, orvosi ajánlásra.

WEBBeteg hírösszeállítás - PubMed, Jama, MTI, Medipress; Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna