Meghűlés, megfázás, nátha - Mit is jelent?

A nátha közönséges esetben néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnik, ám hajlamosító tényezők esetén súlyosabb szövődmények léphetnek fel. Ezért ha a tünetek kifejezetten rosszabbodnak, 5–7 nap után sem javulnak, vagy ha magas láz (38,5 °C felett) is jelentkezik, akkor különösen gyermekek, idősek vagy valamilyen alapbetegségben szenvedők esetében orvoshoz kell fordulni!

A meghűlés elnevezés köznyelvi kifejezés, maga a hideg önmagában nem okoz fertőzést, de az immunvédekezés átmeneti gyengítésén keresztül elősegítheti a vírusok elszaporodását. A nátha a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepszenek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek.

A megfázás rizikófaktorai

Legfontosabb rizikófaktornak az immunrendszer legyengült állapotát tekintjük. Ezért is gyakori a meghűlés, megfázás a téli hónapokban, amikor szervezetünk kevesebb vitaminhoz, napsütéshez, mozgáshoz jut.

Hidegben gyakrabban alakul ki felsőlégúti fertőzés, mivel ilyenkor az immunrendszer gyengülésével a hidegnek kitett területek vérellátása romlik. Hideg levegőn tartózkodás során az orrnyálkahártya vérellátása is romlik, hőmérséklete is csökken, ami kedvez a vírusok szaporodásának.

A hideg levegő hatására az orrnyálkahártya csillószőrös hámjának működése is lassulhat, ami rontja a kórokozók mechanikus eltávolítását, vagyis a csillószőrök „tisztogató” működését, a mukociliáris clearance-t.

A vírusok elsősorban cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel terjednek, de nem elhanyagolható a kontakt úton való terjedés sem. Tenyerünkbe köhögve, tüsszentve egy kézfogás vagy a közös számítógép-használat által, főként a higiénés szabályok betartásának figyelmen kívül hagyása esetén átadhatjuk a fertőzést. Ezért fontos a kézmosás, a számítógép munkafelületeinek tisztítása, és nem utolsósorban az, hogy zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk.

Milyen vírusok okozzák a náthát?

A leggyakoribb meghűlést, megfázást okozó vírusok a rhinovírusok, az RSV (respiratory syncytial vírus), parainfluenzavírusok, enterovírusok, adenovírusok. Látható, hogy milyen széles a paletta, ezért nem meglepő, hogy évente több alkalommal is ágynak dönthet a megfázás.

Felnőttekben leggyakrabban a rhinovírusok felelősek a megfázásért, míg csecsemő- és kisgyermekkorban az RSV kiemelt jelentőségű lehet, különösen alsó légúti szövődmények szempontjából. Utóbbi ellen már oltás is rendelkezésre áll.

A kórokozók sokfélesége miatt nem meglepő, hogy évente több alkalommal is áteshetünk megfázáson.

A megfázás tünetei

Ezeket a tüneteket mindannyian jól ismerjük:

• gyengeség, elesettség,
• hőemelkedés, ritkábban láz;
• helyi tünetként pedig orrváladékozást, orrdugulást,
• könnyezést,
• tüsszögést,
• torokkaparást, torokfájást, köhögést,
• fejfájást, esetleg szemfájdalmat figyelhetünk meg magunkon.

A megfázás tünetei hasonlítanak más felső légúti betegségekéhez, de a megfázással szemben az influenzára a hirtelen kezdődő magas láz és az izomfájdalom jellemző, a COVID-19-re pedig nem annyira jellemző a tüsszögés, orrfolyás, ellenben gyakran jár a szaglás és ízérzékelés romlásával.

Megfázáskor a láz megjelenése inkább gyermekeknél jellemző, felnőttekben többnyire hőemelkedés vagy láztalan lefolyás figyelhető meg.

Közönséges esetben néhány nap, esetleg egy hét alatt a panaszok mérséklődnek, majd kezelés nélkül is megszűnnek. Jelentősége leginkább abban rejlik, hogy arra a néhány napra az életminőséget jelentősen rontja, illetve hajlamosító tényezők esetén szövődmények léphetnek fel. Kisebb közösségben járványok kialakulhatnak, mivel a náthát okozó vírusok cseppfertőzéssel terjednek.

Hogyan kezelhető a megfázás?

Ha tünetei 3 napon belül nem enyhülnek, súlyosbodnak, vagy évente több alkalommal (több, mint négyszer) jelentkezik Önnél megfázás, javasolt orvosi vizsgálat. A gyerekek esetében érdemes mielőbb a házi gyermekorvossal konzultálni, ha a megfázás tüneteit észleli náluk, akár már enyhébb tüneteknél is.

Megfázás esetén a nyugalom, megfelelő folyadékbevitel, egyenletes hőmérsékletű környezet és szükség esetén ágynyugalom segíti a gyógyulást.

Tüneti kezelésként alkalmazhatók: orrspray-k (rövid ideig!), torokfertőtlenítő készítmények, fájdalom- és lázcsillapítók, köptetők, vitaminpótlás.

Az orrcseppek tartós (5–7 napot meghaladó) használata orrcseppfüggőséget, úgynevezett rebound (visszacsapásos) orrdugulást okozhat.

Az egyszerű megfázás esetén antibiotikum szedése felesleges, hiszen az esetek döntő hányadát vírusok okozzák, amelyekre nincsenek hatással az antibiotikumok.

Megfelelő kezelés híján a megfázás szövődményekhez vezethet

Jelentősebb a megfázás kockázata legyengült állapotú, idős, más alapbetegségben szenvedő egyéneknél, illetve kisgyermekek esetében. Ilyenkor a megfázás gyakrabban fordul elő, és több szövődménnyel kell számolni.

A meghűlés következtében az arra hajlamos betegeknél nem ritkán arcüreggyulladás, középfülgyulladás, tüdőgyulladás alakulhat ki, továbbá fellángolhatnak az idült légzőszervi betegségek, pl. az asthma. Ritkán szívburok- és szívizomgyulladás is előfordul a szövődmények között, így az elhúzódó meghűlést mindenképpen ki kell vizsgáltatni.

Mikor forduljunk orvoshoz? – Figyelmeztető (alarm) tünetek

Az alábbi esetekben orvosi vizsgálat javasolt, illetve bizonyos esetekben haladéktalanul szükséges is.

• Ha a tünetek 5–7 nap után sem javulnak, vagy kifejezetten rosszabbodnak,
• ha magas láz (38,5 °C felett) jelentkezik, különösen ha több napig fennáll,
• ha erős arcfájdalom, féloldali arcfeszülés, fogfájás, gennyes orrváladék lép fel (arcüreggyulladás gyanúja),
• ha fülfájás, halláscsökkenés, fülfolyás jelentkezik,
• ha nehézlégzés, mellkasi fájdalom, elhúzódó köhögés vagy véres köpet alakul ki,
• ha a beteg legyengült immunrendszerű, idős, krónikus betegségben szenved, várandós, vagy csecsemő/kisgyermek,
• ha a megfázás után szívtáji panaszok, szokatlan fáradékonyság, szívdobogásérzés jelentkezik (ritka, de súlyos szövődmény lehetősége miatt).

Tovább Így juthat túl jóval hamarabb a megfázásos panaszokon

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit családorvos, Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos