Az RSV-fertőzés veszélyei, tünetei és kezelése

Az RSV (respiratory syncytial virus, légúti óriássejtes vírus) a légúti fertőzések egy részéért felelős elterjedt vírus. Felnőtt életkorban és a gyerekek nagy részénél a fertőzés egyszerű náthaként jelentkezik, ám csecsemőknél és 2 év alatti kisgyermekeknél - különös tekintettel a koraszülöttekre - a fertőzés komoly veszélyekkel járhat.

RSV-járványok, a vírus terjedése

Az RSV-fertőzés szezonja a téli hónapokra esik, amikor nagyobb járványok is kialakulhatnak. Az influanzaszerű tünetekkel járó, megfázásos, náthás fertőzések jelentős részéért minden szezonban az RSV felelős. Az RSV-nek két altípusa különíthető el. A B típus tünetmentes vagy enyhe fertőzést, náthát okoz, míg az A típushoz köthetők a légzőrendszer komolyabb megbetegedései.

Az RSV, azaz a Respiratory Syncytial Virus (magyaros írásmóddal respiratorikus szinciciális vírus, vagy fordításban légúti órássejtes vírus néven is ismert) nagyon virulens kórokozó. Cseppfertőzéssel terjed, és az élettelen felszíneken (például ajtókilincs vagy más használati tárgyak) sem veszít virulenciájából.

A fertőzés gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, a megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig átlagosan 4-5 nap telik el. A már megfertőződött személy ezen idő alatt is fertőzőképes, így láthatatlanul adja át a kórokozót a környezetében lévőknek. A fertőzés igen gyorsan terjed, lokális járványokat hozva létre a közösségeken belül (bölcsődék, óvodák, iskolák).

Az RSV-fertőzés tünetei

A gyermekek csaknem 100%-a 2-3 éves korára fertőződik RSV-vel. Többségüknél a megbetegedés enyhe lefolyású, ám 2-3%-ban súlyos szövődmények következnek be, valamint kórházi ellátás válik szükségesség.

Enyhe RSV-fertőzés esetén a tünetek megegyeznek az átlagos nátha, meghűlés tüneteivel:

• orrfolyás
• tüsszögés
• köhögés (esetleg)
• enyhe hőemelkedés léphet fel

Súlyos RSV-fertőzés esetében a bronchiolitis (a hörgőcskék gyulladása), és a gyulladás alapján kialakuló átmeneti szűkülete okozza a tüneteket:

• elesettség, gyengeség
• általános nehézlégzés - a percenkénti légvételek száma fokozódik, a légzési segédizmok használata szemmel láthatóvá válik
• asztmatikus légzés - a kilégzés nehezített, a levegőt a beteg nehezen képes a tüdejéből kipréselni
• köhögés - a fertőzést követően hónapokig megmaradhat
• hőemelkedés
• apnoés epizódok (átmeneti légzésszünetelés)

Az RSV-fertőzés szövődményeként vírusos tüdőgyulladás - esetleg bakteriális felülfertőződéssel - is kialakulhat, ebben az esetben a panaszok fokozódhatnak, magasabb láz jellemző.

Mi lehet még?

• A köhögés további lehetséges okai gyermekkorban
• A nehézlégzés, légszomj további lehetséges okai

Az RSV-fertőzés veszélyei

Az RSV a légzőrendszer nyálkahártyájának sejtjeit támadja meg, közvetlen szövődményként leggyakrabban bronchiolitis (a hörgőcskék gyulladása) vagy pneumonia (tüdőgyulladás) alakul ki.

A lezajlott fertőzést követően maradványtünetekkel, későbbi következményekkel is számolni kell. A vírus képes a későbbiekben krónikus légúti irritációt, és a tüdőfunkció romlását előidézni még olyan gyermekeknél is, akiknél a fertőzés tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlott le.

Az RSV-infekcióra a későbbiekben kialakuló alábbi légzészavarok vezethetők vissza:

• visszatérő náthás időszakok - fogékonyság a felső légúti fertőzésekre
• tartós köhögés,
• asztma,
• a tüdő változatos funkcionális zavarai,
• bronchusreaktivitás,
• ARDS (akut respirációs distressz szindróma),
• obstrukciós panaszok (a légutak szűkületéből adódó problémák, pl. COPD).

Egyértelműnek tűnik, hogy a kórházi kezelést indokolttá tevő súlyosságú csecsemőkori RSV-bronchiolitis a kora serdülőkori allergiás asztma kockázati tényezője. Számos kutatás bizonyította, hogy akik életük első évében átestek az RSV-betegségen, azok között később nagyobb arányban fordult elő asztma.

Veszélyeztetett csoportok

Koraszülött gyermekeknél kiemelten fontos védekezni az RSV ellen, a vírus főként a terhesség 28/32. hete előtt, kis súllyal világra jött csecsemőket veszélyezteti. A terhesség alatt elkapott anyai RSV-fertőzés nem jár fokozott rizikóval a magzatra nézve, ám a koraszülött csecsemők fertőzése esetén gyakoriak a súlyos szövődmények, melyek akár a csecsemők halálát is okozhatják.

Számos olyan tényező ismert a koraszülöttség mellett, amely hajlamosít az RSV-fertőzés következtében kialakuló, súlyos kórállapotokra. Súlyosabb kórképek kifejlődését okozhatják: rossz szociális körülmények, passzív dohányzás, hat hetesnél fiatalabb életkor, szoptatás hiánya, szívfejlődési rendellenességek és azok műtéti megoldása, tüdőfejlődési zavarok, cisztás fibrózis, HIV-fertőzés, rosszindulatú daganatos megbetegedés, transzplantáció.

A veszélyeztetett babák esetében rendelkezésre állnak a megelőzéshez aktív és passzív immunizációt biztosító oltások (lásd lentebb).

Kivizsgálás

Az esetek többségében, enyhe lefolyás és náthás panaszok esetén nincs szükség célzott kivizsgálásra, így az RSV-fertőzött felnőttek és gyermekek többségénél nem derül ki a felső légúti panaszokat okozó vírus mibenléte. A beteg tüneti kezelés mellett is gyorsan javul, nincs szükség a kórokozó pontos mikrobiológiai kimutatására.

Az RSV-fertőzés gyanúját klinikai tünetek alapján általában a súlyosabb légzési nehezítettséggel járó elzáródásos hörgőgyulladás veti fel. A gyermek számára nehezítetté vált légzés jellegzetes gyanújelei, továbbá a sípolással-búgással járó típusos hallgatózási lelet tapasztalható a fizikális vizsgálat során.

Az RSV jelenlétét indokolt esetben a légúti váladékokból vett minta PCR-vizsgálatával van lehetőség kimutatni. Az általános laboratóriumi (vérkép, gyulladásos paraméterek) tesztek segítenek differenciálni a lehetséges kórokozók között, továbbá iránymutatást adnak a bakteriális fertőzés kizárásához.

Kezelés enyhe RSV-fertőzés esetén

Az RSV okozta enyhe esetek a náthához haonlóan tüneti kezelést igényelnek, néhány napon belül javulnak a panaszok.

• Az orrváladék gondos eltávolíítása, hátracsorgásának megakadályozása segít megelőzni a köhögés súlyosbodását.
• Az orrcseppek nagyon jó hatásúak a légúti váladék pangása ellen, ezáltal hozzájárul az orrmelléküreg-gyulladás megelőzéséhez.
• Köhögés esetén váladékoldók, belélegezve alkalmazható hörgőtágítók jönnek szóba, melyek csökkentik a légvételekhez társuló erőlködést, a légzési segédizmok használatából eredő megterhelést, összességében könnyítik a légzést.
• Az esetleges magas lázat csillapítani kell, kisebb láz esetén nem kötelező a lázcsillapítás.
• Vírusos fertőzés lévén az antibiotikum alkalmazása felesleges.
• Mellékesnek tűnik, ám a gyógyulást nagyban segíti a bőséges folyadékbevitel.

RSV elleni védőoltások

A veszélyeztetett betegcsoportokban elengedhetetlen az RSV elleni megelőző védekezés, mely ellen rendelkezésre áll két készítmény hazánkban is.

Monoklonális antitest injekció

A passzív immunizációt biztosító speciális ellenanyagot (palivizumab) a járvány várható jelentkezésének időszakában havonta egy alkalommal szükséges beadni a veszélyeztetett 2 év alatti gyermeknek. Az injekciót csak kórházi körülmények között lehet alkalmazni. Ha mód van rá, az első dózist a járványos esetek megjelenése előtt, a szezon várható kezdetén kell alkalmazni, az izomba beadva, majd ezt követően az RSV-idény végéig, havonta kell ismételni. Egy dózis rövid időre biztosít védettséget, ezért szükséges a havi ismétlő oltás. A hosszabb időre védelmet nyújtó antitestkészítmény fejlesztése folymatban van.

A nem veszélyeztetett babáknál nem szükséges a készítmény alkalmazása, az egészségbiztosítás alábbi esetekben finanszírozza az oltást:

• a 32. gesztációs héten vagy korábban született csecsemőknek, akik 6 hónapos kornál fiatalabbak a prevenciós kezelés megkezdése előtt,
• 2 éves kor alatt olyan gyermekek esetében, akik az utóbbi hat hónapon belül bronchopulmonális dysplasia miatt kezelést igényeltek,
• 2 éves kor alatt, nem korrigált, kongenitális szívelégtelenségben szenvedő gyermekek részére.

RSV elleni vakcina

Az aktív immunizációt biztosító, hosszabb időre védelmet nyújtó védőoltás újabban forgalomba került készítmény. A vakcina a szervezet természetes védekezőrendszerét készteti az RSV elleni antitestek előállítására. Gyermekeknél nem alkalmazható a készítmény, hanem a várandós nőt kell beoltani a terhesség 24-36. hetében, ami a csecsemőt is védi annak születésétől 6 hónapos koráig.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
Hivatkozások: JACI Online