• Az RSV-fertőzés veszélyei

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        Kisgyermekek körében a légúti fertőzések egy részéért a respiratory syncitial vírus (RSV) tehető felelőssé. Felnőtt életkorban és a gyerekek egy részénél a fertőzés egy egyszerű nátha lezajlásához hasonló, ám csecsemőknél és kisgyermekeknél - különös tekintettel a koraszülött kisdedekre - a fertőzés komoly következményekkel járhat.

        Az RSV-fertőzés szezonja a téli hónapokra esik, amikor nagyobb járványok is kialakulhatnak. A fertőzés gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely a megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. A már megfertőződött személy ezen idő alatt is fertőzőképes, így láthatatlanul adja át a kórokozót a környezetében lévőknek.

        Az RSV nagyon virulens kórokozó. Cseppfertőzéssel terjed, és az élettelen felszíneken (például ajtókilincs vagy más használati tárgyak) sem veszít virulenciájából. Ennek köszönhetően a fertőzés igen gyorsan terjed, lokális járványokat hozva létre a közösségeken belül (bölcsődék, óvodák, iskolák).

        Az RSV-fertőzés tünetei

        Az RSV-nek két altípusa különíthető el. A B típus tünetmentes vagy enyhe fertőzést okoz, míg az A típushoz köthetők a légzőrendszer komolyabb megbetegedései.

        Az enyhe fertőzés tünetei megegyeznek az átlagos nátha, meghűlés tüneteivel. Orrfolyás, tüsszögés, esetleg köhögés tapasztalható, emellett felléphet enyhe hőemelkedés is.

        Súlyosabb esetben a kis légutak gyulladása (bronchiolitis), és a gyulladás alapján kialakuló átmeneti szűkülete okozza a tüneteket: elesettség, gyengeség, köhögés, asztmatikus légzés (a kilégzés nehezített, a levegőt a beteg nehezen képes a tüdejéből kipréselni), általános nehézlégzés, hőemelkedés. Ilyen esetekben a percenkénti légvételek száma fokozódik, a légzési segédizmok használata szemmel láthatóvá válik. Előfordulhatnak apnoés epizódok (a légzés átmeneti szünetelése).

        A köhögés a fertőzést követően hónapokig megmaradhat, az RSV-fertőzés súlyos szövődményeként pedig tüdőgyulladás is kialakulhat. A gyermekek csaknem 100%-a fertőződik RSV vírussal 2-3 éves korára, köztük 2-3%-os arányú a kis hörgők gyulladásának előfordulása valamint a kórházi ellátás szükségessége.

        Hirdetés

        Az RSV fertőzés gyanúját klinikai tünetek alapján általában a súlyosabb légzési nehezítettséggel járó elzáródásos hörgőgyulladás veti fel. Fizikális vizsgálattal a gyermek számára nehezítetté vált légzés jellegzetes gyanújelei, továbbá a sípolással-búgással járó típusos hallgatózási lelet tapasztalható.

        A fertőzés oki, mikrobiológiai diagnózisára igen ritkán kerül sor, hiszen az enyhébb esetek jelentős részében a beteg tüneti kezelés mellett is gyorsan javul, és nincs szükség a kórokozó pontos kimutatására. A fertőzés zajlását, a vírus jelenlétét indokolt esetben a légúti váladékokból vett minta PCR vizsgálatával van lehetőség kimutatni.

        Az általános laboratóriumi (vérkép, gyulladásos paraméterek) tesztek segítenek differenciálni a lehetséges kórokozók között, továbbá iránymutatást adnak a bakteriális fertőzés kizárásához.

        A fertőzés következményei

        Rettegett szövődmények koraszülött babák esetében

        Koraszülött gyermekeknél kiemelten fontos védekezni az RSV ellen, hiszen főként a terhesség 28. hete előtt, kis súllyal világra jött csecsemőket veszélyezteti. Magyarországon már védőoltással lehet ez ellen védekezni, a vakcinát csak kórházi körülmények között lehet beadni.

        Az Egészségügyi Minisztérium az alábbi esetekben finanszírozza az oltást:

        • a 32. gesztációs héten vagy korábban született csecsemőknek, akik 6 hónapos kornál fiatalabbak a prevenciós kezelés megkezdése előtt,

        • 2 éves kor alatt olyan gyermekek esetében, akik az utóbbi hat hónapon belül bronchopulmonális dysplasia miatt kezelést igényeltek,

        • 2 éves kor alatt, nem korrigált, kongenitális szívelégtelenségben szenvedő gyermekek részére.

        Az RSV vírus a légzőrendszer nyálkahártyájának sejtjeit támadja meg.

        Számos olyan tényező ismert, mely az RSV-fertőzés következtében kialakuló, súlyos kórállapotok kialakulására hajlamosít. Rossz szociális és életkörülmények, passzív dohányzás, koraszülöttség, hat hetesnél fiatalabb életkor, szoptatás hiánya, szívfejlődési rendellenességek és azok műtéti megoldása, tüdőfejlődési zavarok, cysticus fibrosis, HIV-fertőzés, rosszindulatú daganatos megbetegedés, transzplantáció a súlyosabb kórképek kifejlődését okozhatják. Ilyen esetekben leggyakrabban bronchiolitis (a hörgőcskék gyulladása) vagy pneumonia (tüdőgyulladás) alakul ki.

        A lezajlott fertőzést követően maradványtünetekkel, későbbi következményekkel is számolni kell. A vírus képes a későbbiekben krónikus légúti irritációt, és a tüdőfunkció deficitjét létrehozni még olyan gyermekeknél is, akiknél a fertőzés tünetmentesen zajlott le. Az RSV infekcióra a későbbiekben kialakuló alábbi légzészavarok vezethetők vissza (egy elmélet szerint az immunrendszer befolyásolása révén):

        • visszatérő náthás epizódok,
        • köhögés,
        • asztma,
        • a tüdő változatos funkcionális zavarai,
        • bronchusreaktivitás,
        • ARDS,
        • obstrukciós panaszok (a légutak szűkületéből adódó problémák), COPD.

        Számos kutatás bizonyította (1, 2, 3, 4, 5), hogy akik életük első évében átestek az RSV-betegségen, azok között később nagyobb arányban fordult elő súlyos ziháló légzés és asztma. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a kórházi kezelést indokolttá tevő súlyosságú csecsemőkori RSV-bronchiolitis a kora serdülőkori allergiás asztma kockázati tényezője.

        Terápia RSV-fertőzés esetén

        Az enyhe esetek tüneti kezelést igényelnek. Az esetleges lázat csillapítani kell, az orrcseppek nagyon jó hatásúak a légúti váladék pangásának megelőzéséhez. Az orrváladék gondos eltávolíítása, hátracsorgásának megakadályozása segít megelőzni a köhögés súlyosbodását.

        Köhögés esetén váladékoldók, belélegezve alkalmazható hörgőtágítók jönnek szóba, melyek csökkentik a légvételekhez társuló erőlködést, a légzési segédizmok használatából eredő megterhelést, összességében könnyítik a légzést.

        Mellékesnek tűnik, ám a gyógyulást nagyban segíti a bőséges folyadékbevitel!

        Az alábbiak esetén indokolt a kórházi elhelyezés

        Magas, nehezen csillapítható láz, hosszan tartó, a gyermek számára megterhelő köhögés, elszíneződötten produktív köhögés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, az ajkak, a bőr vagy a körmök szürkés elszíneződése, szapora légzés, nagyfokú elesettség. Mivel a láz és a szapora légzés fokozza a kiszáradás veszélyét, infúziós terápiára lehet szükség. Nagyon súlyos esetben intenzív osztályos elhelyezés is szóba jön.

        Megelőzés

        A veszélyeztetett betegcsoportokban elengedhetetlen az RSV elleni megfelelő védekezés, melynek eszköze hazánban is rendelkezésre áll. Az úgynevezett “rekombináns” technológiával előállított speciális ellenanyagot (palivizumab) a járvány várható jelentkezésének időszakában havonta egy alkalommal szükséges beadni a veszélyeztetett gyermeknek. Ha mód van rá, az első dózist a járványos esetek megjelenése előtt, a szezon várható kezdetén kell alkalmazni, majd ezt követően az RSV-idény végéig, havonta kell ismételni. Az oltás alkalmazását a gyermek gondozó orvosa koordinálja.

        Dr. Kónya Judit, családorvos

        Dr. Sarkadi AdrienForrás: WEBBeteg
        Szerzők: Dr. Kónya Judit családorvos; Dr. Sarkadi Adrien infektológus

         

        Bővebben A köhögés lehetséges okai és köhögéscsillapítás gyermekkorban

        Bővebben A nehézlégzés, légszomj lehetséges okai

        Módosítva: 2018.01.24 16:04, Megjelenés: 2018.01.24 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Meseolvasás

        Meseolvasás

        Szponzorált tartalom

        Számos jótékony hatása van, ha rendszeresen olvasunk gyermekünknek! (x)

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        A tüdőfibrózis és tünetei

        A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak tudható be.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        A vírusos tüdőgyulladás tünetei

        Hogyan lehet eldönteni, hogy valaki vírusos tüdőgyulladásban szenved? Milyen tünetek utalnak a betegségre? Máshogyan kezelhető a vírusos eredetű tüdőgyulladás, mint a bakteriális? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Atípusos tüdőgyulladás

        Az ősztől tavaszig terjedő időszakban közismerten megnövekszik a légúti fertőzések száma. Ezen belül is (akár szövődményként) jóval többször fordulnak elő tüdőgyulladásos esetek. Azt azonban lehet, hogy kevesebben tudják, hogy a közösségbe járó gyermekek körében az úgynevezett atípusos tüdőgyulladás az egyik legjellemzőbb tüdőgyulladási forma.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.