• A szívizomgyulladás okozói, tünetei és kezelése

        Dr. Molnár Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        A szívizomgyulladás (myocarditis) bármely életkorban előfordulhat, de alapvetően ritka betegség: körülbelül 1-10 főt érinthet évente 100 000 ember közül.

        Mi okozza a szívizomgyulladást?

        Többnyire vírusfertőzés okozza, de baktérium és autoimmun eredet, valamint gyógyszer vagy más toxikus hatás is állhat a háttérben. Sokféle vírus okozhat szívizomgyulladást: például légúti tüneteket vagy hasmenést okozó ágensek egyaránt megbetegíthetik a szív izomzatát is.

        A baktériumok között meg kell említeni a TBC, a Lyme-kór és torokgyík kórokozóját is. Ritkábban bizonyos élősködők és gombák is okoznak szívizomgyulladást. A gyulladás következtében károsodhat a szív összehúzódását biztosító izomzat és az elektromos szabályozó rendszer is - írja Dr. Molnár Dóra.

        Hirdetés

        Tünetek enyhétől a súlyosig

        Néha csak egyszerű fáradékonyság, hőemelkedés, bizonytalan mellkasi fájdalom miatt fordul a beteg orvoshoz, de a szívizomzat elégtelen működésének következtében súlyos légszomj, testszerte kialakult ödéma, ritmuszavar vagy akár hirtelen szívhalál is lehet az első tünete a betegségnek.

        Ezt olvasta már? Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?

        A meggyengült pumpafunkció következtében a szívüregben kialakult áramlási eltérések és gyulladásos folyamatok hatásaként véralvadási zavar alakulhat ki, amely vérrögképződéshez vezethet, az bekerülve a keringésbe, az érpálya bármely részén elzáródást okozhat.

        A betegség lefolyása is lehet tünetszegény, de súlyos szívelégtelenség is kialakulhat a szívizomzat csökkent funkciója következtében. Időnként a szívizomgyulladáshoz társuló szívburok gyulladás következtében fokozódik a folyadékképződés a szívburok lemezei között, amely a szív elernyedését akadályozhatja, súlyos gyengeséget, fulladásérzést okozva.

        Legtöbbször maradéktalanul gyógyul, de néha, sajnos tartós ritmuszavar vagy úgynevezett dilatatív szívizomgyengeség alakul ki szövődményként.

        A diagnózis felállítása

        A kivizsgálás során az alapos fizikális vizsgálat után az EKG, szívultrahang és laboratóriumi vizsgálat segíti a diagnózis felállítását. Szív-MRI-vizsgálat pontos képet adhat az érintett területről. A kórokozó azonosítására bizonyos esetekben szívkatéterezésre és szívizom-mintavételre (biopsziára) lehet szükség.

        A szívizomgyulladás kezelése és megelőzése

        Kezelésére gyakran elegendő 2-3 hét pihenés, és egyszerű gyulladáscsökkentő terápia, intenzív fizikai aktivitás azonban 1-3 hónapon át kerülendő még enyhe lefolyású betegség esetén is. A kezelőorvos által megadott időközökben rendszeresen kontroll vizsgálatra kell járni az esetleges szövődmények korai felismerése és kezelése érdekében.

        Súlyosabb esetben kórházi ellátásra is szükség lehet, immunrendszert befolyásoló terápia mellett a következményes szívelégtelenséget vagy ritmuszavart is kezelni kell a szakmai irányelveknek megfelelően.

        Bizonyos esetekben speciális pacemaker-re, keringéstámogató eszközre, esetleg szívátültetésre is szükség lehet.

        Megelőzésére sajnos speciális lehetőség nincs, de a vírusfertőzések elkerülésére érvényes általános szabályok alkalmazhatóak: a rendszeres alapos kézmosás mindenképpen hasznos.

        Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Módosítva: 2020.09.24 17:05, Megjelenés: 2017.08.17 09:41
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Magasvérnyomás-betegségem van?

        A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság 30-45%-át érinti, előfordulása az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Magas morbiditása és mortalitási kockázata miatt a korai felismerés és megfelelő kezelés kiemelten fontos a betegek számára.

        Agyi érelmeszesedés

        Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.