Visszérbetegség: a férfiakat is érintheti

Sokan gondolják, hogy kizárólag nőknél alakulhat ki a visszeresség, ez azonban nem így van. A vénák falának meggyengülése ugyanis nemcsak a nők problémája: nagyjából minden negyedik férfit érint a visszérbetegség, csak a férfiak hajlamosabbak későn orvoshoz fordulni problémáikkal.

A visszérbetegség mindkét nemnél közös rizikófaktorai

Bár a nőknél valamivel gyakoribb a visszérbetegség előfordulása - a női nemi hormonok szerepe és a terhesség mint rizikófaktor következtében -, de vannak mindkét nemre jellemző kockázati tényezők is, a férfiak tehát ugyanúgy veszélyeztetettek a betegség kialakulását tekintve.

A közös, férfiakra is jellemző rizikófaktorok:

• öröklött tényezők, genetikai hajlam
• mozgásszegény életmód,
• túlsúly vagy elhízás,
• ülőmunka, egy helyben álló foglalkozás (különösen 12/24 órában),
• hosszú, gyakori utazás/autóvezetés,
• dohányzás.

Mivel a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, illetve a nehéz fizikai munka fokozott terhelést jelent az alsó végtagok érhálózatára, több kockázati tényező nagyobb mértékben érinti a férfiakat, mint a nőket.

Honnan tudhatja, hogy visszeressége van?

A visszérbetegség sokáig panaszmentes, de a kezdeti tünetek megjelenésekor sem biztos, hogy erre a betegségre gondolunk. Visszérbetegség állhat fenn, ha lábfájdalmat, zsibbadást, lábdagadást, lábikragörcsöt, nehézláb-érzést vagy viszketést tapasztal. Ezek a panaszok más betegségre is utalhatnak, ugyanakkor bármi is lesz az ok, jelentkezésükkor érdemes felkeresnie orvosát kivizsgálás céljából.

A seprű- és pókhálóvénák előfordulása közel olyan gyakori a férfiak, mint a nők körében. Ezek önmagukban nem jeleznek visszérbetegséget, de a fenti panaszokkal társulva már utalhatnak a visszerességre.

Ha nagyobb erek is láthatóvá válnak a boka környékén, a lábszáron vagy a combon, az erek tágultak, ki is domborodnak, akkor mindenképp fontos az orvoshoz fordulás. Egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálatokkal kideríthető, hogy vannak-e olyan elváltozások, melyeknek alapján a visszérbetegség diagnózisa felállítható.

Sajnos sok férfi nem, vagy későn fordul orvoshoz, ezért már előrehaladott stádiumban kezdődik meg a kezelés, gyakoriak a súlyos szövődmények.

Miért és hogyan kell kezelni a visszerességet?

A visszértágulatnak még az enyhébb formái sem kizárólag esztétikai problémát jelentenek. A betegség súlyosbodhat, és olyan szövődményeket okozhat, mint a felületes visszérgyulladás, a trombózis és a lábszárfekély, ezért is érdemes mielőbb kezelni. A visszeresség szövődményeként férfiaknál gyakrabban jelentkezik viszketés és a legsúlyosabb komplikáció, a lábszárfekély, míg a nők körében a nehézláb-érzés, a feszülés és a lábdagadás a gyakoribb komplikáció. A lábszárfekély kétszer olyan gyakori szövődmény férfiaknál.

Nemtől függetlenül a megfelelő életmód, a könnyű testmozgás, a visszértorna, a rugalmas harisnya viselése elengedhetetlen a visszeresség tüneteinek enyhítéséhez és az értágulat fokozódásának megállításához. A visszérkenőcsök a már meglévő tünetek kezelésére alkalmazhatók; a készítményekben lévő hatóanyagok közül az egyik leggyakoribb a természetes eredetű heparin, amely gyulladásgátló hatású, és gátolja az érfalon keresztül történő folyadékkiszivárgást, vagyis a lábduzzanatot, fájdalmas lábfeszülést. A tablettás készítmények érfalerősítő hatásúak és javítják a vénás keringést, jellemző hatóanyaguk a diozmin. Ezek a módszerek nem alkalmasak a már kialakult visszértágulatok eltüntetésére, de lassítják az állapotromlást, enyhítik a panaszokat és hozzájárulnak a szövődmények megelőzéséhez.

A már kialakult értágulatok megszüntetésére több érsebészeti beavatkozás is létezik, beleértve a szkleroterápiát, ragasztásos visszérműtétet, a lézeres vagy rádiófrekvenciás eljárásokat.

Mire érdemes odafigyelnie az életmód terén?

1. Adja le a fölösleges kilóit! A túlsúllyal rendelkező betegek nehezebben és általában kevesebbet is mozognak, ezért az erek munkáját segítő izompumpa is kevésbé működik, ami a visszerek tágulatához, lábdagadáshoz, lábszárvizenyőhöz vezethet.

2. Mozogjon rendszeresen! A visszérbetegeknek ajánlott a rendszeres, nem megerőltető testmozgás (pl. kerékpározás, úszás), mely javítja a vérkeringést.

3. Végezzen rendszeresen visszértornát! Nemcsak a rendszeres sportolásra fontos időt szakítania, hanem a visszértorna végzésére is. Minden olyan gyakorlat, ami az alsó végtagok izmait megmozgatja, jó hatással van a visszerekre: segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek és a bőr vérellátását. Bizonyos tornagyakorlatok megerőltetőek lehetnek vagy egyes társbetegségek fennállása esetén nem ajánlottak, ezért előbb kérje ki kezelőorvosa tanácsát.

4. Figyeljen az étrendjére! Visszérbetegség esetén figyelnie kell arra, hogy nap mint nap biztosítsa szervezetének azokat a tápanyagokat, amelyek segítik az erek állapotának megőrzését. A legfontosabb, amire oda kell figyelnie az, hogy igyon minél több folyadékot, étkezzen változatosan, és fogyasszon antioxidánsokban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket.

5. Vegyen részt rendszeresen kontrollvizsgálaton! Az erek állapotát rendszeres időközönként akkor is ellenőriztesse, ha bevált Önnél egy vagy több kezelési módszer.

Forduljon időben orvoshoz!

Sok férfi vonakodik a visszereket érintő panaszaival orvoshoz fordulni, mivel alábecsüli az azzal járó veszélyeket. Sokszor előfordul, hogy férfiak a feleségük, partnerük hosszas rábeszélése után szánják csak rá magukat, hogy felkeressenek egy orvost. Statisztikák szerint minden második rendelésen megjelenő férfi páciens a felesége biztatására érkezik. Pedig fontos lenne, hogy a férfiak maguk is tudatosabban figyeljenek oda a betegség korai jeleire, önszántukból is mielőbb orvoshoz forduljanak, mert így a panaszok hamarabb és eredményesebben enyhíthetők, és elsősorban azért, hogy a fenyegető, súlyos szövődmények elkerülhetőek legyenek.

Első lépésben a háziorvoshoz kell fordulni, aki a vizsgálatot követően vagy kezelést rendel el (gyakran kompressziós harisnya és gyógyszeres kezelés), vagy ha szükségesnek ítéli, angiológiai szakrendelésre ad beutalót. Magánorvosi ellátás keretében angiológiai szakrendelés beutaló nélkül is felkereshető.

Részletesen Hogyan kezelhető a visszeres láb?

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus és Bak Marianna, biológus szakfordító
Felhasznált forrás: Krampfadern und Besenreiser machen auch vor Männern nicht halt (Besenreiser-Krampfader)