Az arcüreggyulladás kialakulása, tünetei és kezelése

Dr. Árki Ildikó
szerző: Dr. Árki Ildikó, háziorvos - WEBBeteg
frissítve:

A felső légúti fertőzés rendszerint bő orrváladék-képződéssel és nyálkahártya-duzzanattal jár, ami miatt a nyák nem tud távozni, akadályozottá válik az orrmelléküregek szellőzése. Az egyre szaporodó mikroorganizmusok megrekednek az arc- és orrmelléküregek nyílásaiban, kialakul az arcüreggyulladás.

Az arckoponyát alkotó csontok közül az arccsont része az orrmelléküregek legnagyobbika, az arcüreg. Az orrmelléküregek légtartalmú terek az agy- és arckoponyát alkotó csontokon belül, amelyek összeköttetésben állnak az orrüreggel. Ezek közül a legfontosabbak az arcüreg, a rostasejtek, a homloküreg és az ékcsonti üreg, iköböl. Az előbbi kettő orrmelléküreg gyulladása a leggyakoribb mind gyermekeknél, mind felnőtteknél. Gyermekek esetében az utóbbi két üreg gyulladására hat éves kor alatt - fejlődéstani okokból - nem is igen kell számítani.

Mi okozhat arcüreggyulladást?

Az arcüreggyulladás az esetek nagy részében felső légúti fertőzéshez (náthához, megfázáshoz) társul. Más orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) is kialakulhat, de a leggyakoribb az arcüreggyulladás. Ritkábban más is állhat a betegség háttérben, mint például trauma, fürdésnél bekerült szennyezett víz, vagy fogászati okok.

A felső légúti infekciókhoz társult arcüreggyulladást létrehozhatja több kórokozó, vírusok, baktériumok (ezek közül leggyakrabban Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Moraxella catarrhalis, ritkábban Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus és anaerob baktériumok), vagy gombák.

Nagyobb valószínűséggel jön létre a betegség azoknál, akiknél valamilyen hajlamosító tényező van jelen.

  • Ilyen tényezők lehetnek például anatómiai okok, amelyek gátolják az orrlégzést: felnőttek esetében az orrsövényferdülés vagy orrpolip, gyermekeknél pedig a megnagyobbodott orrmandula.
  • Az immunrendszer nem megfelelő működése (veleszületett vagy szerzett immundefektusok) esetén is gyakoribb az arcüreggyulladás, amelyet náluk sok esetben gombás fertőzés is okozhat.
  • Az asztmás és allergiás betegek esetén is könnyebben kialakul a szinuszitisz, valamint azoknál, akik gyakran szenvednek felső légúti fertőzésekben.
  • Jóval ritkább hajlamosító tényező a felső légutakat borító csillószőrök mozgásának elégtelensége, amely normális esetben fontos szerepet játszik a kórokozók eltávolításában.

A fog eredetű melléküreg-gyulladás leggyakrabban a nagyőrlők, ritkábban a kisőrlők gyökereinek megbetegedése kapcsán jön létre az anatómiai közelség miatt. A gyulladás betörhet az arcüregbe, de gyakoribb, hogy foghúzáskor megnyílik az orrmelléküreg, ami sok esetben gyulladást von maga után, kiváltképp akkor, ha foggyökér-maradványok kerülnek az arcüregbe.

Kapcsolódó Náthából könnyen lehet arcüreggyulladás

Az arcüreggyulladás tünetei

Kórlefolyás szempontjából az arcüreggyulladás két fő formáját különböztetjük meg: az akut (heveny) és krónikus (idült) sinusitis maxillarist.

Az akut gyulladás főbb tünetei a fájdalom, az orrfolyás, orrdugulás, bűzös lehelet, köhögés. A láz nem tipikus tünet, de súlyosabb esetben kialakulhat. Jellegzetes a lehajláskor, lépéskor jelentkező vagy fokozódó fájdalom. A fájdalom gyakran a fogakban jelentkezik, mivel a fogakat ellátó idegek az arcüreget borító nyálkahártya alatt futnak. Jellemző a nyomási fájdalom lokálisan az arccsontnak azon részén, amely mögött a gyulladt arcüreg helyezkedik el. A bőséges orrváladék gennyes, olykor bűzös. Az orrváladékcsorgás a hátsó garatfalon akár látható torokvizsgálat alkalmával, ez okozza a köhögést.

A krónikus forma tünetei enyhébbek, de hasonlóak: tompa fejfájás, levertség, fokozott orrváladékozás.

Meddig nátha, mikortól szövődmény?
Az arcüreggyulladás jele lehet, ha az addig vizes, áttetsző orrváladék sűrűvé, sárgászölddé, esetleg bűzössé válik, fejfájás és szemfájdalom alakul ki, az előrehajláskor, emeléskor, köhögéskor lüktető arcüregi fájdalom, vagy érintésre jelentkező arccsonti fájdalom jelentkezik. Ez a lüktető, szúró, kellemetlen érzés arra utal, hogy az arcüregek váladékkal telítődtek.

Milyen szövődményekkel járhat a szinuszitisz?

Mucocele: ha a melléküreg nyílása elzáródik krónikus melléküreg-gyulladás következtében, az üregben termelődő váladék nem tud ürülni. A felhalmozódott váladék elvékonyíthatja az üreg falát és könnyen befertőződik.

Környező struktúrák fertőződése: a gyulladás ráterjedhet a melléküreg környezetére (csont, agyállomány, erek stb.), ami az arcüreggyulladás esetében szerencsére nem túl gyakori, de annál veszélyesebb szövődmény.

Arcüreggyulladás

Hogyan állapítható meg az arcüreggyulladás?

Súlyos, vagy napokig fennálló arcüreggyulladásos tünetek esetén, illetve akkor, ha a panaszokhoz láz is társul, ajánlott orvoshoz fordulni.

Az arcüreggyulladás diagnózisának felállításához fontos az anamnézis (kórisme) felvétele, a fizikális vizsgálat, olykor biozonyos képalkotó vizsgálatok is.

Sok esetben az orrtükrözést magába foglaló fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához, ám ha a betegség súlyos és szövődményes - vagy fennáll a szövődmények kialakulásának veszélye -, képalkotó vizsgálatra van szükség. A múltban gyakran alkalmazott röntgenvizsgálatok értékelhetősége mára már vitatott, a CT (computertomographia) ellenben megbízható információt ad.

Invazív mintavételre ritkán kerül sor. Ha az arcüreggyulladás antibiotikumterápia ellenére is fennáll, helyi érzéstelenítés mellett tűvel átszúrják az üreg falát, így nyerve mintát a váladékból. Az ebből kitenyésző baktériumok antibiotikum-érzékenysége alapján célzott terápiára kerül sor.

Az arcüreggyulladás kezelése

Heveny arcüreggyulladás esetén az első lépésben sokszor orrnyálkahártya-lohasztó szereket alkalmaznak orrcsepp vagy orrspray formában, ami a duzzanat megszüntetésével segít az orrváladék távozását. Ezeket a gyógyszertartalmú készítményeket nem ajánlatos túl sokáig használni, mert 5-7 napos használat után orrnyálkahártya-gyulladást okozhatnak (rhinitis medicamentosa), így éppen az eredeti hatásukkal ellentétes állapot jöhet létre.

Kiegészítő terápiaként ajánlható az otthon is elvégezhető sós vizes orröblítés.

Ha súlyos, bakteriális fertőzés áll a háttérben, vagy ha a tünetek a fent említett terápia ellenére továbbra is fennmaradnak, 10-14 napos, de akár több hetes antibiotikumkúrára kerülhet sor.

Ha ezek ellenére sem gyógyul a beteg, arcüregöblítés indokolt. Amennyiben az öblítések sem hozzák meg a várt eredményt, műtéti beavatkozás lehet a következő lépés. A műtéti eljárások közül leggyakrabban az endoszkópos, úgynevezett FESS (Functional Endoscopic Sinus Surgery) műtétet alkalmazzák.

Tovább Az infralámpa, az inhalálás és a párásítás jótékony hatásai

Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

Autós gyerekülés
Autós gyerekülés

A biztonságon ne alkudjunk!

Nephropathia
Nephropathia

Hogyan kezeljük a diabéteszes nephropathiát?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.