Szív- és érrendszeri megbetegedések: kockázati tényezők

Szerző: WEBBeteg

A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos tényezőjéről bebizonyosodott: igenis szorosan összefüggnek a betegségek kialakulásával, hajlamosak vagyunk legyinteni ezekre – mondván: ez minket úgysem érint.

Pedig igenis érint. Magyarországon ugyanis évente körülbelül 60-70 ezer ember haláláért tehető felelőssé a keringési rendszer megbetegedése, ebből mintegy 25-30 ezer esetben pedig konkrétan a szívinfarktus. Ez bizony igen nagy szám, tekintve, hogy a tőlünk kissé nyugatabbra fekvő országokban ennél jobb az arány.

A kialakulás mechanizmusa

A szív- és érrendszeri betegségre jellemző, hogy alattomosan, sokáig teljesen tünetmentesen fejlődnek, panaszt leggyakrabban már csak jelentős mértékű károsodás esetén okoznak.

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának oka, hogy a meszes lerakódások az erek átmérőjét folyamatosan szűkítik. Emiatt az erek rugalmassága is jelentősen csökken, és magasvérnyomás alakulhat ki; egy bizonyos fokú szűkület elérése után pedig a mögöttes terület vér-, s ezáltal oxigénellátottsága zavart szenved. Ha ez a szűkület a szív saját vérellátásáért felelős úgynevezett szívkoszorúerekben alakul ki, a folyamat anginához, majd végül szívinfarktushoz vezet.

A szívinfarktus tünetei


A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. A szívinfarktus tünetei>>

Angina esetén az adott érszakaszon még „csordogál” át némi vér, így nyugalomban nem jelentkezik tünet. Amikor azonban nagyobb fizikai terhelésnek van kitéve a szervezet, oxigénigénye megnő, ám ez az igény a szűkület miatt már nem tud teljesülni, így zavar lép fel a működésben. A terhelés megszűntekor csökken az oxigénigény, így megszűnnek a panaszok.

Infarktus akkor történik, ha az érszakasz teljesen elzáródik, a mögöttes területen pedig azonnali oxigénhiány lép fel. Ez produkálja a jól ismert infarktusos tüneteket: hirtelen erős mellkasi fájdalom, mely pl. a bal karba sugárzik, verejtékezés, halálfélelem.

Kik érintettek?

Leggyakrabban az 50-60 év körüli korosztály tagjainál jelentkezik, de egyre gyakrabban fordul elő fiatalabb korban, 40 éves kor alatt is. Egyes tanulmányok szerint az erek falában már akár 20 éves kor körül megjelenhetnek azok a kezdődő lerakódások, melyek viszonylag hamar érszűkülethez vagy elzáródáshoz vezethetnek.

A hölgyek szervezetét ugyan a menopauza előtt az ösztrogén „védi”, de annak bekövetkezése után közel ugyanannyi nőt érintenek a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint férfit.

Leggyakoribb okok

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos öröklött tényezők, emellett azonban számos rossz szokás is komoly rizikófaktornak számít. Ilyen a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a stressz, a magas koleszterinszint, a sós és zsíros ételek gyakori fogyasztása. Ezen kockázati tényezők egy részének hatására tovább szűkülnek a már amúgy is szűk erek; míg mások az érelmeszesedés folyamatát segítik elő. Nem véletlen, hogy számos cég elvégezteti munkatársaival az ún. menedzserszűrést: ennek lényege többek közt a szív- és érrendszeri betegségek korai stádiumban történő felismerése.

Megelőzés lehetőségei

Sajnos genetikai „örökségünk” megváltoztatására nincs lehetőségünk, de az életmódunk megváltozatásával a kockázati tényezők csökkenthetők, akár meg is megszüntethetők. Az egészségünk érdekében mozogjunk rendszeresen; diétánkban ügyeljünk a só- és zsírszegény étrendre, és inkább telítetlen zsírsavakat használjunk (növényi olajok, halak). Védő hatású lehet még a fokhagyma, az articsóka és a galagonya fogyasztása. A stresszmentes életmód és a lelki egészségünk pedig minden másnál előrébb való.

(WEBBeteg)

A Bayer Hungária Kft. által támogatott tartalom.

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Terhesség Terhesség

Hüvelyfolyás és hüvelyfertőzés terhesség idején? Vegyük komolyan! (x)

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

A szív- és érrendszeri betegségek...

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

A szívelégtelenség típusai

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel. A szív teljesítménye nem...

Hideg lábak: mi az oka és mit tehet...

Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a...

A szív és érrendszeri betegségek...

A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz...

A délutáni alvás csökkenti a...

A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi...

Szívbetegségek és diéta

A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.