A leggyakoribb kérdések a pollenallergiával kapcsolatban

A kora tavasztól őszig tartó pollenszezonban az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. A gyakori kérdések megválaszolásához dr. Balogh Katalin allergológus segítségét kértük.

Mi az allergia? Betegség vagy állapot?

Az allergia a szervezet túlzott reakciója olyan - egyébként veszélytelen - anyaggal szemben, mely egészséges szervezetben semmilyen reakciót nem indít el. Allergiásak több mindenre lehetünk. Ételallergia esetében az allergén, a tüneteket kiváltó anyag az ételben/italban fordul elő, így az érintett szervek a száj, a gyomor, a bélrendszer. Pollenallergia esetében az allergén a levegőben található, az allergiás reakciók a szemen, az orrban és a tüdőben jelentkeznek.

Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a szénanáthás tüneteket az emberek hajlamosak egy egyszerű náthához hasonlítani és elbagatellizálni a kezelés jelentőségét. A szakszerű terápia nemcsak a mindennapokat teszi könnyebbé, de a megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség súlyosbodása is. Kezeletlen esetben a betegeknél gyakran újabb allergiák jelennek meg, de súlyosabb szövődménye lehet az asztma is.

Miért emelkedik folyamatosan az allergiás betegek száma?

Korunk népbetegségeként emlegetik az allergiát. Kialakulásának és gyakoribbá válásának pontos oka ma sem tisztázott: több lehetséges magyarázat létezik, és lehet, hogy ezek összessége okozza azt, hogy sokak immunrendszere túlérzékenységgel reagál bizonyos anyagokra. Az öröklött tényezők szerepe mindenképp meghatározó, de a környezeti hatások változásának jelentősége is megkerülhetetlen.

Bár számos allergén növény őshonos, az is igaz, hogy nagyszüleink szervezete jóval kevesebb idegen anyaggal találkozott, a parlagfű sem volt még elterjedt Magyarországon, így a lehetséges allergének száma is alacsonyabb volt.

Egyes magyarázatok szerint a légszennyezettség is hozzájárul az allergiások számának növekedéséhez, a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok ugyanis a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így ezen elmélet szerint a megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak, mint korábban.

Az elmúlt évtizedekben nemcsak környezetünk, de életmódunk is jelentősen megváltozott. A technika fejlődésével számos eszköz került birtokunkba, mely jelentősen behatárolja napközbeni fizikai aktivitásunkat. A számítógép mellett végzett ülőmunka, az esti tévézések, az autó használat mellett folyamatosan nőtt és életünk részévé vált a mindennapi stressz, mely szintén növeli az allergiás tünetek kialakulásának kockázatát.

A higiénia hipotézis szerint a túlzott tisztaság miatt nem tanulja meg immunrendszerünk megfelelően kezelni a környezetből származó anyagokat. Az immunrendszer érési folyamatának jelentőségét támaszthatja alá az, hogy koraszülöttek és császármetszéssel született babák körében gyakrabban fordul elő allergia és asztma.

Miért fontos a szakszerű kezelés?

Sajnos az allergiás betegek többsége már csak szezonban, vagy a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor fordul orvoshoz. Az allergiás tünetek kezelését azonban már az allergén növény megjelenésekor, még a tünetek jelentkezése előtt meg kell kezdeni.

A kezelési módok tekintetében jelentősen bővültek lehetőségeink az elmúlt egy-két évtizedben. Idejében megkezdve a hagyományos gyógyszerek (újabb generációs antihisztaminok, szemcsepp, orrspray) a korábbinál kevesebb mellékhatással jelentősen képes javítani az életminőséget allergiaszezonban is.

Gyógyszeres kezelést igénylő betegeknek az öngyógyítás helyett tanácsos allergológushoz fordulniuk a szakszerű kezelés érdekében. Allergiavizsgálat után van lehetőségünk személyre szabott kezelést összeállítani, amivel valódi javulást érhető el. A nem megfelelően használt orrsray például az orrnyálkahártyát is könnyen tönkreteheti, kezeletlen esetben pedig a tartós orrdugulás nem ritkán vezet idült arcüreggyulladáshoz, amit esetleg operálni kell.

Az allergia a tudomány mai álláspontja szerint végérvényesen és teljes mértékben nem gyógyítható, ugyanakkor az allergénspecifikus immunterápia alkalmazásával akár 10-12 év panaszmentes állapot érhető el tüneti gyógyszerek nélkül is.

Miért kell gyakran évente módosítani a gyógyszereket?

Az allergiás beteg kezelése valóban szezononként eltérő lehet. Mivel léteznek vényköteles készítmények is, érdemes szakorvos segítségét kérni a megfelelő gyógyszer kiválasztásában. A gyógykezelés módosítása indokolt például, ha a korábban használt készítményekkel nem érhető el megfelelő életminőség. Várandósság esetén különösen fontos, hogy kerüljük a gyógyszerek szedését, ekkor szintén módosítanunk kell a korábbi kezelést.

Elég, ha gyógyszereket szedek?

A gyógykezelés mellett néhány praktikus tanács betartásával valóban csökkenthetjük a tüneteket. Van, aki a gyakoribb hajmosására és ruhacserére esküszik, van, akinél étrendi változtatások hozták meg a tünetek csökkenését. A parlagfű virágzásának időszakában, ha a szabadban teregetünk, a nedves ruhákon könnyen megtapadnak a pollenszemek, s így nemcsak a lakásba visszük be, de utána naphosszat a ruhánkról belélegezve súlyosbíthatják a tüneteket.

Az autóban, lakásban tartsuk zárva az ablakokat, vagy legalábbis ne hajnalban, vagy reggel 5-10 óra között szellőztessünk, mert ilyenkor a legmagasabb a pollenszám. A szabadtéri edzések helyett válasszuk inkább az edzőtermet. Minimális változtatások, egy kis odafigyelés és az allergiaszezont mi magunk is könnyebbé tehetjük.

Egyben biztosak lehetünk: az allergia magától nem múlik el. Elképzelhető, hogy évente más erősségben tapasztaljuk a tüneteket, ez részben az időjárás függvénye is, de mindenképpen készüljünk fel az allergén növény virágzásának időszakára.

Ha allergiás vagyok, a gyermekem is az lesz?

Az allergia terjedésében nagy szerepet játszik a betegségre való hajlam öröklődése. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, a mik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.

A megelőzés érdekében fontos, hogy kisgyermekkorban lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk csökkenteni az őket érő allergéneket. Például a parlagfű irtásával máris sokat tehetünk gyermekeink egészsége érdekében. Érdemes illatanyag-mentes babafürdetőt, krémet használnunk, s kerüljük a tartósítószert, színezéket tartalmazó ételeket.

Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanakkor már az egészen pici babának is szüksége van bizonyos számú mikrofertőzésekre, így a túlzott tisztaság többet árt, mint használ.

A gyermek számára a legideálisabb táplálék az anyatej. A szoptatással biztosíthatjuk az immunrendszer kialakulásához nélkülözhetetlen egészséges mikrobiom kialakulását, a normál, „jó” bélbaktériumok megtelepedését a kisbaba bélrendszerében. Számos kutatási igazolta, hogy az anyatejes táplálás késleltetheti, de meg is előzheti az allergia kialakulását a magas kockázatú gyermekeknél.

Szakértő: Dr. Balogh Katalin, allergológus - Allergiaközpont