Hogyan előzhető meg a második szívinfarktus?
aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus frissítve:
Átélni egy szívinfarktust az egyik legmegrázóbb élmény, és sokan, akik túlélik, félnek attól, hogy egyszer újra bekövetkezik. A jó hír az, hogy a korszerű gyógyszeres kezelések, a szívkatéteres beavatkozások, az életmódváltás és a szívrehabilitáció együtt akár 40%-kal csökkenthetik egy újabb infarktus kockázatát.
A cél tehát kettős: kezelni az érelmeszesedés alapbetegségét és minimalizálni az újabb események esélyét.
Miért fordulhat elő újra infarktus?
A szívinfarktus hátterében legtöbbször érelmeszesedés áll: a koszorúerek falában plakkok rakódnak le, amelyek beszűkítik vagy elzárják a vér útját. Bár a katéteres tágítás és a stent-beültetés helyreállítja az ér átjárhatóságát, az érelmeszesedés folyamata továbbra is fennmarad, és gyakran több koszorúér is érintett. Ráadásul a kockázati tényezők – magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, mozgáshiány – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újabb plakkok képződjenek.
Figyeljünk a figyelmeztető jelekre
A már infarktuson átesett betegeknek különösen fontos, hogy figyeljenek a tünetekre: mellkasi nyomás, szorítás, légszomj, hirtelen fáradtság, izzadás, hányinger mind figyelmeztető jel lehet. Az új irányelvek kiemelik, hogy gyanú esetén azonnal mentőt kell hívni, mert a beavatkozás hatékonysága 120 percen belül a legnagyobb.
A másodlagos megelőzés alappillérei
1. Korszerű gyógyszeres kezelés
- Vérlemezke-gátlók: az Európai Kardiológus Társaság 2023-as ajánlása szerint az első 12 hónapban kettős kezelés javasolt (pl. aspirin + ticagrelor vagy prasugrel), majd tartósan egy szer.
- Koleszterincsökkentők: sztatin alapkezelés, szükség esetén ezetimib vagy PCSK9-gátló hozzáadása. Az új célérték infarktus után LDL <1,4 mmol/l, nagyon nagy kockázat esetén <1,0 mmol/l.
- Vérnyomáscsökkentők: ACE-gátlók, ARB-k, béta-blokkolók.
- Vércukorcsökkentők: cukorbetegek esetén az SGLT2-gátlók és GLP-1-analógok előnyben részesítendők, mert szívvédő hatással is bírnak.
- Gyulladáscsökkentő stratégia: újdonság, hogy magas kardiovaszkuláris kockázat esetén egyes gyulladáscsökkentő terápiák is szóba kerülhetnek, kardiológus döntése alapján.
2. Életmódváltás
- Dohányzás teljes abbahagyása – nincs biztonságos mennyiség.
- Mediterrán étrend – sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hal, olívaolaj.
- Rendszeres testmozgás – az új ajánlások heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást javasolnak, orvosi kontroll mellett.
- Testsúly optimalizálása – már 5–10% fogyás is érdemben csökkenti a kockázatot.
- Stresszkezelés és alvás – pszichológiai támogatás, relaxáció, megfelelő pihenés.
- Alkoholfogyasztás – az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelvei szerint nincs biztonságos alkoholszint, ezért ajánlott minimalizálni vagy elhagyni.
3. Szívrehabilitáció
A kardiológiai rehabilitációs programokban a betegek biztonságosan mozoghatnak, dietetikai és pszichológiai segítséget kapnak, valamint megtanulják a helyes gyógyszerszedést és életmódot. Vizsgálatok szerint a szívrehabilitáció akár 30-40%-kal is csökkentheti az ismételt infarktus kockázatát. A program keretében stresszkezelő tréning, dohányzásról leszokást segítő tanácsadás és dietetikai konzultáció is elérhető.
4. Rendszeres kontrollvizsgálatok
Az infarktuson átesett betegeknek élethosszig tartó gondozásra van szükségük. A kontrollvizsgálatok során a vérnyomás, vércukor, vérzsírok, vesefunkció és a gyógyszerek hatásossága rendszeresen ellenőrzendő. Az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelve kiemeli a kardiológiai utánkövetés szerepét, különösen magas rizikójú betegek esetében.
Összegzés
A második infarktus kockázata magas, de a korszerű gyógyszeres terápia, a mediterrán étrend, a rendszeres mozgás, a szívrehabilitáció és a folyamatos orvosi ellenőrzés együtt akár felére csökkenthetik az ismételt események esélyét. A legfontosabb a beteg aktív részvétele: a gyógyszerek pontos szedése, a kontrollvizsgálatok és a tudatos életmódváltás együtt jelentik a hosszú távú siker kulcsát.
Szerző: WEBBeteg
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus