Szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, szövődményei és megelőzése

A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak. Bár sokan úgy gondolják, hogy ezek a problémák csak az idősebbeket érintik, valójában az érelmeszesedés folyamata már fiatal korban elkezdődhet, és évtizedeken át, alattomosan zajlik a szervezetben.

A rossz hír: gyakran hosszú ideig tünetmentes. A jó hír viszont az, hogy tudatos életmóddal és rendszeres orvosi kontrollal nagyrészt megelőzhetőek.

Hogyan alakulnak ki a szív- és érrendszeri betegségek?

A leggyakoribb ok az érelmeszesedés (atherosclerosis). Ez egy lassú, gyulladásos folyamat, amelynek során a verőerek belső felszínén – az úgynevezett érbelhártyán – zsírok, koleszterin, gyulladásos sejtek és kötőszövet rakódnak le. Ezek a plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket, rontják azok rugalmasságát és gátolják a véráramlást.

Kockázati tényezők, amelyek gyorsítják a folyamatot:

• magas vérnyomás,
• magas koleszterinszint, különösen az LDL („rossz”) koleszterin,
• magas vércukorszint, cukorbetegség,
• dohányzás,
• túlsúly, mozgáshiány, egészségtelen étrend,
• tartós stressz, alváshiány.

Új kutatások szerint a krónikus stressz, a depresszió és az izoláció is önálló rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Mi történik magas koleszterinszint esetén?

Ha a vér koleszterinszintje tartósan magas, a felesleg lerakódik az érfalban, és plakkokat képez. Ezek nemcsak beszűkítik az ereket, hanem gyulladásban tartják az érfalat, így azok sérülékennyé válnak.

A legveszélyesebb pillanat, amikor a plakk megreped. Ekkor a vérlemezkék odatapadnak, és vérrög képződik, amely hirtelen elzárhatja az eret. Ez vezet szívinfarktushoz vagy stroke-hoz.

Hogyan záródhat el egy ér?

Stressz, fizikai megterhelés vagy hirtelen vérnyomás-emelkedés hatására a plakk felszíne megrepedhet. A szervezet ezt sérülésnek érzékeli, és vérrögképződéssel reagál. A vérrög lehet kicsi – ekkor „csak” rontja a véráramlást –, de lehet nagy is, amely teljesen elzárja az eret, és súlyos, életveszélyes állapotot idéz elő.

A plakk sérülékenységét befolyásolja annak zsírtartalma, összetétele, elhelyezkedése és az ér falára ható nyomás. Ezért fordulhat elő, hogy egy mérsékelt szűkület is hirtelen életveszélyes lehet.

Az érszűkület következményei szervek szerint

• Koszorúerek: a szívizom vérellátási zavara anginát (mellkasi fájdalmat) vagy szívinfarktust okoz. Hosszabb távon szívelégtelenség alakulhat ki.
• Agyi erek: az agy vérellátási zavara átmeneti keringészavart (TIA) vagy stroke-ot okozhat, amely bénulással, beszédzavarral, tudatzavarral járhat.
• Veseerek: szűkületük tartós magas vérnyomáshoz és veseelégtelenséghez vezethet.
• Alsó végtagi erek: eleinte csak terhelésre jelentkezik lábikragörcs, később nyugalmi fájdalom, hűvösebb végtag, súlyos esetben fekély vagy szövetelhalás is kialakulhat.

Újdonság, hogy ma már az érszűkületet nemcsak tünetek alapján, hanem modern képalkotó és ultrahangos vizsgálatokkal is korán ki lehet mutatni, így a kezelés időben elkezdhető.

Milyen szövődményeket okozhatnak a szív- és érrendszeri betegségek?

• Szívinfarktus
• Stroke
• Szívelégtelenség
• Ritmuszavarok (pl. pitvarfibrilláció)
• Veseelégtelenség
• Végtagi érszűkület, amputáció veszélye

Ma már tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a halálozás, hanem a rokkantság vezető okai is.

Hogyan előzhetjük meg?

A megelőzés két pillére az életmód és szükség esetén a gyógyszeres kezelés.

1. Életmódbeli változtatások

• Egészséges étrend: sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hal, viszont kevés só, cukor és telített zsír.
• Rendszeres mozgás: heti legalább 150 perc közepes intenzitású aktivitás.
• Testsúly rendezése: már 5–10% testsúlycsökkenés is jelentősen javítja a vérnyomást és a vércukrot.
• Dohányzás teljes kerülése.
• Stresszkezelés, elegendő alvás, társas kapcsolatok ápolása.

2. Gyógyszeres megelőzés

• Magas koleszterinszint esetén statinok, illetve újabb készítmények (pl. PCSK9-gátlók) is rendelkezésre állnak.
• Cukorbetegség esetén modern antidiabetikumok (SGLT2-gátlók, GLP-1-analógok) szív- és érvédő hatással is bírnak.
• Magas vérnyomás esetén vérnyomáscsökkentők rendszeres szedése szükséges.
• Vérlemezkegátlás (pl. kis dózisú acetilszalicilsav) csak bizonyos esetekben javasolt, ma már nem mindenkinél alkalmazzuk megelőzésként. A döntést mindig orvos hozza meg.

Összegzés

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása hosszú folyamat, amely sokáig tünetmentes maradhat. A rizikófaktorok felismerése és kezelése, a tudatos életmód és szükség esetén a korszerű gyógyszerek alkalmazása jelentősen csökkenti a tragikus következmények kockázatát.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében mindenki aktívan tehet a saját egészségéért: az egészséges életmód ma a leghatékonyabb „gyógyszer”.

Szerző: WEBBeteg
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus