Dohányzás és szívinfarktus: Miért életveszélyes és hogyan csökkenthetjük a kockázatot?
aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus frissítve:
A szív- és érrendszeri betegségek egyik legismertebb, ugyanakkor legveszélyesebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányosok körében a szívinfarktus kockázata akár 2-3-szorosára nő, és már napi 1-5 szál cigaretta is jelentősen emeli a szív- és érrendszeri események kockázatát az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelvei szerint.
Hogyan okoz infarktust a dohányzás?
A cigarettafüstben található több ezer kémiai anyag közül számos bizonyítottan károsítja az érfalakat. A belélegzett részecskék a tüdő hajszálerein keresztül bekerülnek a vérkeringésbe, ahol:
- gyulladást idéznek elő,
- gyorsítják az érelmeszesedést,
- fokozzák a vér alvadékonyságát,
- szűkítik a koszorúereket.
Új kutatások szerint a dohányzás már rövid távon is jelentősen növeli a trombózisrizikót, mivel aktiválja a vérlemezkéket, ezáltal elősegíti a vérrögképződést. A passzív dohányzás sem ártalmatlan: az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelvei szerint a rendszeres passzív dohányfüst-expozíció akár 25%-kal növeli a szívinfarktus kockázatát.
A szívinfarktus és előszobája: az angina
A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor egy koszorúér hirtelen teljesen elzáródik. Ezt a folyamatot általában hosszú ideje fennálló érelmeszesedés készíti elő. Sokszor előtte már jelentkezik az úgynevezett angina pectoris, azaz terhelésre jelentkező mellkasi nyomás, szorítás. Fontos, hogy ilyen tünetek esetén mielőbb orvosi vizsgálat szükséges, hiszen ilyenkor még megelőzhető lehet a teljes érelzáródás.
Mi történik az infarktus alatt?
Az ér elzáródása után az adott koszorúér által ellátott szívizomrész nem kap elég oxigént, és a sejtek pusztulni kezdenek. Az időablak kritikus: a tünetek kezdetétől számított első 120 percben végzett szívkatéterezés jelentősen javítja a túlélési esélyeket és a szívizom megmentését.
Bővebben Mi történik pontosan, amikor szívinfarktusa van valakinek?
Miért jó leszokni?
- Már a leszokás után 20 perccel csökken a pulzus és a vérnyomás.
- 12 órán belül normalizálódik a vér oxigénszintje.
- 1 év dohányzásmentesség után felére csökken a szívinfarktus kockázata.
- 10 év elteltével a volt dohányosok szív-érrendszeri kockázata közel azonos a soha nem dohányzókéval.
Az Európai Kardiológus Társaság 2023-as ajánlásai kiemelik, hogy nincs biztonságos dohányzási szint: még az alkalmi cigarettázás is károsítja a szív- és érrendszert.
Dohányzásról való leszokás – korszerű módszerek
- Nikotinpótló terápiák: tapaszok, rágógumik, spray-k.
- Gyógyszeres támogatás: vareniklin vagy bupropion.
- Viselkedésterápia és pszichés támogatás: segít a függőség leküzdésében.
- Újdonság 2023-as ajánlás szerint: digitális alkalmazások és online programok bevonása jelentősen növelheti a leszokási esélyeket.
Fontos tudni, hogy a dohányzásról leszokott betegek 30-50%-kal ritkábban kerülnek ismét kórházba szívinfarktus miatt.
Passzív dohányzás – a láthatatlan veszély
Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is komoly rizikót jelent:
- Gyermekeknél fokozza az asztma, a légúti fertőzések és a hirtelen szívmegállás kockázatát.
- Felnőtteknél növeli a koszorúér-betegség, az infarktus és a stroke esélyét. Az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelvei szerint a zárt közösségi terek teljes füstmentessége 20-30%-kal csökkentheti a szív-érrendszeri események előfordulását.
Magyarországi helyzetkép
Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 27%-a dohányzik, ami meghaladja az EU-átlagot. Évente több mint 25 000 haláleset hozható összefüggésbe a dohányzással, ebből közel 7000 a szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be. A prevenció, a leszokást támogató programok és a nyilvános dohányzási tilalmak jelentősen csökkenthetik ezt a számot.
Összegzés
A dohányzás a szívinfarktus egyik legerősebb rizikófaktora. Nincs biztonságos mennyiség, nincs biztonságos alkalom. A leszokás a leghatékonyabb módja a kockázat csökkentésének, és minden egyes nap dohányzásmentesen, javítja a szív és az érrendszer állapotát. A modern, leszokást támogató módszerek és a korszerű szív-érrendszeri ellátás együttesen jelentősen csökkentik a hirtelen szívhalál és az újabb infarktus kockázatát.
Szerző: WEBBeteg
Aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus