A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

Dr. Bodócsi Réka
szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus - WEBBeteg
megjelent:

A szív- és érrendszeri betegségek (kardiovaszkuláris betegségek) napjainkban világszerte a vezető halálozási okok közé tartoznak. Magyarországon is kiemelten magas a szívinfarktus, a szív- és érrendszeri eredetű hirtelen halál, valamint a stroke előfordulása. A megelőzés kulcsa a kockázati tényezők időbeni felismerése és kezelése.

Miért fontos a kockázati tényezők ismerete?

A kardiovaszkuláris betegségek gyakran évek alatt, alattomosan alakulnak ki. A kockázati tényezők jelenléte fokozatosan károsítja az ereket, gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását és növeli a szív- és érrendszeri események rizikóját. Minél több kockázati tényező van jelen egy személynél, annál nagyobb az esélye egy súlyos szív- és érrendszeri esemény bekövetkezésének.

Nem módosítható kockázati tényezők

A kardiovaszkuláris betegségek kockázatának egy részét genetikai és életkori tényezők határozzák meg, amelyeket sajnos nem tudunk befolyásolni. Ezek ismerete azonban fontos, mert segít meghatározni, kik tartoznak fokozott rizikócsoportba.

Életkor

Az életkor előrehaladtával nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Férfiaknál általában 45 év felett, nőknél pedig 55 év felett emelkedik meredeken a rizikó. A menopauza után a női hormonok védő hatásának csökkenése miatt a nők rizikója is felzárkózik a férfiakéhoz.

Nem

Férfiaknál fiatalabb korban gyakoribb a szívinfarktus és a koszorúér-betegség, míg nőknél ez inkább később jelentkezik. A menopauza utáni időszakban azonban a nemek közötti különbség kiegyenlítődik.

Örökletes tényezők, családi halmozódás

Ha a családban előfordult korai szívinfarktus vagy stoke (férfi rokon 55 év alatt, női rokon 65 év alatt), akkor az egyén rizikója is magasabb. Az örökletes hiperkoleszterinémia vagy hipertónia szintén jelentős rizikót növel.

Módosítható kockázati tényezők

A befolyásolható rizikófaktorok felismerése és kezelése lehetőséget ad a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, késleltetésére vagy súlyosságuk csökkentésére.

Magas vérnyomás (hipertónia)

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb rizikófaktor. Sokáig tünetmentes marad, de folyamatosan terheli az ereket és a szívet. Kezeletlenül jelentősen növelheti a szívinfarktus és a sztrók kockázatát.

Emelkedett vérzsírszintek (hiperlipidémiák)

A magas össz- vagy LDL-koleszterinszint gyorsítja az érelmeszesedést. Az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és öröklődés is szerepet játszhat benne. Gyógyszeresen és életmódváltással jól kezelhető.

Cukorbetegség

A cukorbetegség – különösen a 2-es típusú forma – szoros összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek fokozott rizikójával. A magas vércukorszint károsítja az ereket és gyorsítja az érelmeszesedést.

Dohányzás

A dohányzás több úton is károsítja a szív- és érrendszert: emeli a vérnyomást, rontja az érfalak állapotát és gyorsítja a plakk-képződést. A leszokás minden életkorban csökkenti a rizikót.

Mozgáshiány

A fizikai inaktivitás önálló kockázati tényező, és hozzájárul az elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulásához is. Már napi 30 perc mérsékelt testmozgás is érezhető javulást hozhat.

Elhízás

Különösen a haskörfogat-növekedéssel járó (úgynevezett centrális típusú) elhízás veszélyes. Szoros összefüggést mutat a metabolikus szindrómával, inzulinrezisztenciával és a szív-érrendszeri eseményekkel.

Egészségtelen táplálkozás

A sok telített zsírt, transzzsírt, hozzáadott cukrot és sót tartalmazó étrend hozzájárul a kockázati tényezők kialakulásához. Az egészséges, zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend védő hatású lehet.

Túlzott alkoholfogyasztás

A nagy mennyiségű alkohol emeli a vérnyomást, serkenti a szívritmuszavarok kialakulását és hizlal. A mértéktartó alkoholfogyasztás is egyéni elbírálást igényel.

Stressz

A hosszan tartó vagy nem megfelelően kezelt stressz emelheti a vérnyomást, rontja az anyagcsere-paramétereket, és kedvezőtlen életmódbeli változásokat (pl. dohányzás, túlevés) is okozhat.

A megelőzés lehetőségei

A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne megfelelő életmóddal és időben megkezdett kezeléssel. A legfontosabb lépések a következők:

  • Rendszeres szűrővizsgálatok: Vérnyomás, vércukor, vérzsír szintjének ellenőrzése évente legalább egyszer.
  • Egészséges táplálkozás: Zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend, só- és zsírszegényen.
  • Mozgás: Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás.
  • Testsúlykontroll: Elhízás esetén fokozatos testsúlycsökkentés.
  • Dohányzásról való leszokás: Minden életkorban előnyös.
  • Alkoholfogyasztás mérséklése: Lehetőleg minimalizálva vagy teljesen elhagyva.
  • Stresszkezelés: Relaxáció, pihenés, lelki támogatás igénybevétele.

Záró gondolatok

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése nem lehetetlen feladat. Bár bizonyos kockázati tényezőket – mint az életkor vagy az öröklött hajlam – nem tudunk megváltoztatni, az életmódunkkal jelentős hatást gyakorolhatunk a szívünk egészségére. A rendszeres szűrés, a tudatos táplálkozás, a mozgás és a káros szokások elhagyása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy megelőzzük a súlyos szív- és érrendszeri eseményeket.

Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológusForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kardiológiai leletértelmezés 24h

Kardiológiai leletértelmezés 24h

Dr. Bodócsi Réka belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest

Cikkajánló