• A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

        Dr. Tóth Kálmán
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

        A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

        Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37%-ra fog emelkedni, mely elsősorban a fejlődő országokban bekövetkező rohamosan növekvő megbetegedéseknek és halálozásnak köszönhető. Sajnálatos, hogy míg a fenti mutatók a gazdaságilag fejlett országokban már mintegy 3 évtizede fokozatosan javulnak, addig hazánkban csak az utóbbi évtized hozott igazi fordulatot, s mindezek következtében országunk ma az EU tagországok között a legrosszabb helyzetű nemzetek sorába tartozik.

        Hirdetés

        Klasszikus és újabb rizikófaktorok

        A jól ismert „klasszikus” kockázati tényezők közé tartozik

        • a férfi nem,
        • a magas életkor,
        • a dohányzás,
        • a magas vérzsír szintek,
        • a magas vérnyomás,
        • a cukorbetegség,
        • az elhízás,
        • a mozgásszegény életmód,
        • a stressz
        • és a családi halmozódás (genetika).

        Az újabb rizikófaktorok közé sorolódnak bizonyos kóros vérfolyási paraméterek, a magas húgysav- és homociszteinszint, a krónikus vesebetegségek, a fokozott oxidatív stressz és a légszennyeződés, illetve a magasabb nyugalmi szívfrekvencia.

        Miért fontos a rizikóbecslés?

        A különböző rizikófaktorok felderítésének és a rizikóbecslésnek a jelentősége az egyén szempontjából azért fontos, mert ennek ismeretében nyílik lehetőség a rizikófaktorok kiiktatására, a megfelelő célértékek meghatározására, és ezek alapján az ideális kezelési stratégia kiválasztására.

        Dr. Tóth Kálmán, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

        Módosítva: 2019.07.06 17:03, Megjelenés: 2017.06.15 14:55
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Hideg lábak: mi az oka és mit tehet ellene?

        Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a légzőszerveknek, hanem a keringési rendszernek is. Főleg a nőkre jellemző, hogy jéghidegre is le tud hűlni a lábuk.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        A szívelégtelenség típusai

        Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel. A szív teljesítménye nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a szervezet igényeit.

        A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei

        A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

        A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát

        A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja.

        Szív- és érrendszeri megbetegedések: kockázati tényezők

        A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos tényezőjéről bebizonyosodott: igenis szorosan összefüggnek a betegségek kialakulásával, hajlamosak vagyunk legyinteni ezekre – mondván: ez minket úgysem érint.

        Szívbetegségek és diéta

        A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy részét érinthetik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.