A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

Dr. Tóth Kálmán
Szerző: WEBBeteg - Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37%-ra fog emelkedni, mely elsősorban a fejlődő országokban bekövetkező rohamosan növekvő megbetegedéseknek és halálozásnak köszönhető. Sajnálatos, hogy míg a fenti mutatók a gazdaságilag fejlett országokban már mintegy 3 évtizede fokozatosan javulnak, addig hazánkban csak az utóbbi évtized hozott igazi fordulatot, s mindezek következtében országunk ma az EU tagországok között a legrosszabb helyzetű nemzetek sorába tartozik.

Klasszikus és újabb rizikófaktorok

A jól ismert „klasszikus” kockázati tényezők közé tartozik

  • a férfi nem,
  • a magas életkor,
  • a dohányzás,
  • a magas vérzsír szintek,
  • a magas vérnyomás,
  • a cukorbetegség,
  • az elhízás,
  • a mozgásszegény életmód,
  • a stressz
  • és a családi halmozódás (genetika).

Az újabb rizikófaktorok közé sorolódnak bizonyos kóros vérfolyási paraméterek, a magas húgysav- és homociszteinszint, a krónikus vesebetegségek, a fokozott oxidatív stressz és a légszennyeződés, illetve a magasabb nyugalmi szívfrekvencia.

Miért fontos a rizikóbecslés?

A különböző rizikófaktorok felderítésének és a rizikóbecslésnek a jelentősége az egyén szempontjából azért fontos, mert ennek ismeretében nyílik lehetőség a rizikófaktorok kiiktatására, a megfelelő célértékek meghatározására, és ezek alapján az ideális kezelési stratégia kiválasztására.

Dr. Tóth Kálmán, kardiológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Hererák Hererák

Mitől alakulhat ki? Mik lehetnek a tünetei? Hogyan történik a kezelése?

Forradalmasíthatja a szív- és...

Forradalmasíthatja a szív- és érgyógyászatot, valamint az onkológiai diagnosztikát az az új CT-készülék, melyet a világon elsők között...

Mi történjen, amikor a szívbeteg...

A gyermekkori szívbetegségek egyik része veleszületett, másik részük szerzett. A veleszületett szívbetegségek még magzati korban alakulnak ki. A...

A szívelégtelenség típusai

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel, a szív teljesítménye nem...

A szív és érrendszeri betegségek...

A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz...

A délutáni alvás csökkenti a...

A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi...

Szív- és érrendszeri...

A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos...

Szívbetegségek és diéta

A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy...

Szív- és érrendszeri betegségek...

A szív-és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok. De miért és hogyan alakulnak ki ezek a betegségek és mit tehetünk, hogy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.