• A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

        Dr. Tóth Kálmán
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

        A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

        Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37%-ra fog emelkedni, mely elsősorban a fejlődő országokban bekövetkező rohamosan növekvő megbetegedéseknek és halálozásnak köszönhető. Sajnálatos, hogy míg a fenti mutatók a gazdaságilag fejlett országokban már mintegy 3 évtizede fokozatosan javulnak, addig hazánkban csak az utóbbi évtized hozott igazi fordulatot, s mindezek következtében országunk ma az EU tagországok között a legrosszabb helyzetű nemzetek sorába tartozik.

        Hirdetés

        Klasszikus és újabb rizikófaktorok

        A jól ismert „klasszikus” kockázati tényezők közé tartozik

        • a férfi nem,
        • a magas életkor,
        • a dohányzás,
        • a magas vérzsír szintek,
        • a magas vérnyomás,
        • a cukorbetegség,
        • az elhízás,
        • a mozgásszegény életmód,
        • a stressz
        • és a családi halmozódás (genetika).

        Az újabb rizikófaktorok közé sorolódnak bizonyos kóros vérfolyási paraméterek, a magas húgysav- és homociszteinszint, a krónikus vesebetegségek, a fokozott oxidatív stressz és a légszennyeződés, illetve a magasabb nyugalmi szívfrekvencia.

        Miért fontos a rizikóbecslés?

        A különböző rizikófaktorok felderítésének és a rizikóbecslésnek a jelentősége az egyén szempontjából azért fontos, mert ennek ismeretében nyílik lehetőség a rizikófaktorok kiiktatására, a megfelelő célértékek meghatározására, és ezek alapján az ideális kezelési stratégia kiválasztására.

        Dr. Tóth Kálmán, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Kálmán, kardiológus

        Módosítva: 2019.07.06 17:03, Megjelenés: 2017.06.15 14:55
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        Dr. Sarkadi Adrien

        Továbbra sincs magyar érintettje a Kínából kiinduló koronavírusnak.

        Tetvesség

        Tetvesség

        Dr. Gál Mónika

        Hogyan kezelhető a tetvesség? Hogy lehet elejét venni a fertőzésnek?

        A szívelégtelenség típusai

        Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel. A szív teljesítménye nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a szervezet igényeit.

        Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján

        Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?

        Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli szmog veszélyes

        Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

        Hideg lábak: mi az oka és mit tehet ellene?

        Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a légzőszerveknek, hanem a keringési rendszernek is. Főleg a nőkre jellemző, hogy jéghidegre is le tud hűlni a lábuk.

        A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei

        A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

        A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát

        A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja.

        Szív- és érrendszeri megbetegedések: kockázati tényezők

        A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos tényezőjéről bebizonyosodott: igenis szorosan összefüggnek a betegségek kialakulásával, hajlamosak vagyunk legyinteni ezekre – mondván: ez minket úgysem érint.

        Szívbetegségek és diéta

        A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy részét érinthetik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.