A vérképzés

A csontvelőben zajló vérképzés az ember egész életén keresztül biztosítja a vér valamennyi alakos elemét. Naponta trilliós nagyságrendű vérsejt képződik, sőt szükséges esetben ez a hat-nyolcszorosára is növekedhet.

Az újszülött megszületését követően a vérképzés kizárólagos helye az úgynevezett vörös csontvelő. Számos csöves csont, a medence, valamint a szegycsont területén található nagyobb csontvelői terület, ahol külön, de mégis összehangoltak történik a vérsejtek termelése. Emellett a csontvelő raktárként is funkciónál, adott esetben gyors ütemben érett sejtek kibocsájtását is végzi.

A csontvelő strukturálisan és funkcionálisan egyaránt magasan szervezett szövet. A csont ürege folyamatosan átépül (bomlik és épül).

Itt található az úgynevezett csontvelői vérképző őssejt, amely a vér valamennyi alakos elemének képzésére képes. Ez az őssejt a belőle képződő utódsejtek által folyamatos önmegújulásra is képes, ezáltal biztosítja a vérképző rendszer folyamatos, életen át tartó utánpótlását. Bármilyen sejtté képes alakulni a környezet és egyéb molekulák, növekedési faktorok hatására, ám ha a differenciálódás megindult, már csak adott sejt jöhet létre. A csontvelőben lévő sejtek viszonylag alacsony százaléka őssejt, de nélkülük nem lehetne fenntartani az emberi szervezet működését.

Az egyes utódsejtek differenciálódás és érés útján érett vérsejtekké válnak, így alakulnak ki a keringő vérben jelen lévő a vörösvérsejtek (vvs), a különböző fehérvérsejtek /neutrofil (Ne), eozinofil (Eo), bazofil (Ba) granulociták, monociták (Mo) valamint T- és B-limfociták (Ly)/ és a trombociták (Thr).

• A vörösvérjestek oxigént szállítanak a tüdőből a test minden sejtjének, illetve a felszabaduló széndiogxidot a tüdő felé továbbítják. A vörösvérsejtek képzésének legfontosabb szabályozója az erithropoietin nevű hormonok, mely legnagyobb mennyiségben a vesében termelődik. Elsősorban vérszegénység, vagy hipoxiás állapot hatására fokozza a vörösvérsejtek képzését.
• A fehérvérsejtek az immunrendszer alapelemei, részt vesznek mind a baktériumok, vírusok, gombák, egyéb paraziták, de akár daganatok elleni védekezésben is. (Számos limfocita típusú immunsejt kialakulása a csontvelőben megy végbe, de ezek egy részének érérse inkább a nyirokszövetekben zajlik.) A fehérvérsejtek is stimuláló faktorok hatására képződnek és differenciálódnak. Vészhelyzetben (pl. fertőzés esetén) egy már meglévő készletből is szabadulnak fel fehérvérsejtek, de a képződésük üteme is gyorsul.
• A vérlemezkék, vagy trombociták a véralvadás és sebgyógyulás bonyolult egységének sejtes elemei. A vérlemezkék is tárolódhatnak a csontvelőben, de inkább a lépben, Vészhelyzetben rövid idő kell a pótlásukhoz, nem korrigálódik azonnal.

A vér összetétele – normális esetben – egyensúlyt tükröz. A képződés és a lebontás, pusztulás egyensúlyát számos tényező, betegség tudja - külön-külön, vagy akár mindkét állapotot egyszerre - megváltoztatni.

Amennyiben bármilyen oknál fogva zavart szenved a csontvelő működése, először a fehérvérsejtek száma csökken a keringésben, majd a vérlemezkéké, utolsósorban a vörösvértesteké. A megjelenő tünetek is ennek megfelelően észlelhetőek: 1. fertőzések, 2. vérzékenység, 3. vérszegénység.

Tovább Hematológiai betegségek aloldalunk

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Anna
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus