A vérképzés

Dr. Molnár Anna
szerző: Dr. Molnár Anna - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

Hol és hogyan zajlik a vérképzés? Miből áll a vér? Milyen szerepet tölt be szervezetünkben a vér? Cikkünkből kiderül.

Hol képződik a vér?

A csontvelőben zajló vérképzés az ember egész életén keresztül biztosítja a vér valamennyi alakos elemét. Naponta trilliós nagyságrendű vérsejt képződik, sőt szükséges esetben ez a hat-nyolcszorosára is növekedhet.

Az újszülött megszületését követően a vérképzés kizárólagos helye az úgynevezett vörös csontvelő. Számos csöves csont, a medence, valamint a szegycsont területén található nagyobb csontvelői terület, ahol külön, de mégis összehangoltak történik a vérsejtek termelése. Emellett a csontvelő raktárként is funkciónál, adott esetben gyors ütemben érett sejtek kibocsájtását is végzi.

A csontvelő strukturálisan és funkcionálisan egyaránt magasan szervezett szövet. A csont ürege folyamatosan átépül (bomlik és épül).

Itt található az úgynevezett csontvelői vérképző őssejt, amely a vér valamennyi alakos elemének képzésére képes. Ez az őssejt a belőle képződő utódsejtek által folyamatos önmegújulásra is képes, ezáltal biztosítja a vérképző rendszer folyamatos, életen át tartó utánpótlását. Bármilyen sejtté képes alakulni a környezet és egyéb molekulák, növekedési faktorok hatására, ám ha a differenciálódás megindult, már csak adott sejt jöhet létre. A csontvelőben lévő sejtek viszonylag alacsony százaléka őssejt, de nélkülük nem lehetne fenntartani az emberi szervezet működését.

A vérünk összetételéről

Az egyes utódsejtek differenciálódás és érés útján érett vérsejtekké válnak, így alakulnak ki a keringő vérben jelen lévő a vörösvérsejtek (vvs), a különböző fehérvérsejtek /neutrofil (Ne), eozinofil (Eo), bazofil (Ba) granulociták, monociták (Mo) valamint T- és B-limfociták (Ly)/ és a trombociták (Thr).

  • A vörösvérjestek oxigént szállítanak a tüdőből a test minden sejtjének, illetve a felszabaduló széndiogxidot a tüdő felé továbbítják. A vörösvérsejtek képzésének legfontosabb szabályozója az erithropoietin nevű hormonok, mely legnagyobb mennyiségben a vesében termelődik. Elsősorban vérszegénység, vagy hipoxiás állapot hatására fokozza a vörösvérsejtek képzését.
  • A fehérvérsejtek az immunrendszer alapelemei, részt vesznek mind a baktériumok, vírusok, gombák, egyéb paraziták, de akár daganatok elleni védekezésben is. (Számos limfocita típusú immunsejt kialakulása a csontvelőben megy végbe, de ezek egy részének érérse inkább a nyirokszövetekben zajlik.) A fehérvérsejtek is stimuláló faktorok hatására képződnek és differenciálódnak. Vészhelyzetben (pl. fertőzés esetén) egy már meglévő készletből is szabadulnak fel fehérvérsejtek, de a képződésük üteme is gyorsul.
  • A vérlemezkék, vagy trombociták a véralvadás és sebgyógyulás bonyolult egységének sejtes elemei. A vérlemezkék is tárolódhatnak a csontvelőben, de inkább a lépben, Vészhelyzetben rövid idő kell a pótlásukhoz, nem korrigálódik azonnal.
REFERENCIATARTOMÁNYOK (FELNŐTT)
Fehérvérsejtszám 4,8-10,8 G/L
Vörösvértestszám nő: 4,2-5,4 T/L ; férfi: 4,7-6,1 T/L
Hemoglobin nő: 120-160 g/L ; férfi: 135-170 g/L
Hematokrit nő: 0,36-0,48; férfi: 0,40-0,52
Thrombocytaszám 150-400 G/L
Neutrophil% 40-74%
Lymphocita% 19-41%
Monocyta% 3,4-9%
Eosinophil% 0,1-5%
Basophil% 0,1-1,5%

A vér összetétele – normális esetben – egyensúlyt tükröz. A képződés és a lebontás, pusztulás egyensúlyát számos tényező, betegség tudja - külön-külön, vagy akár mindkét állapotot egyszerre - megváltoztatni.

Amennyiben bármilyen oknál fogva zavart szenved a csontvelő működése, először a fehérvérsejtek száma csökken a keringésben, majd a vérlemezkéké, utolsósorban a vörösvértesteké. A megjelenő tünetek is ennek megfelelően észlelhetőek: 1. fertőzések, 2. vérzékenység, 3. vérszegénység.

Tovább Hematológiai betegségek aloldalunk

Laborvizsgálatoknál előforuló gyakori kifejezések
AP, ALP (alkalikus foszfatáz) Bi (bilirubin)
Bazofil granulocita CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB)
cTnI (kardiális Troponin I) CRP (C-reaktív fehérje)
Eozinofil granulocita FVS (fehérvérsejt)
GOT, GPT Glükóz (vércukor)
Hgb (hemoglobin) Htc (hematokrit)
Húgysav Kalcium
Kreatinin Káliumion
Kloridion Limfocita
Monocita Neutrofil granulocita
THR (trombocita) Urea (karbamid)
VVT (vörösvértest) We (vörösvértest-süllyedés)
Gamma-GT (GGT, gamma-glutamil transzferáz) Nátrium
Koleszterin GOT- glutamát-oxálacetát transzamináz
FSH – A folliculus-stimuláló hormon MPV
GPT - glutamát-piruvát-transzamináz Retikulocitaszám
RDW TSH – Thyreoidea stimuláló hormon
Triglicerid

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Anna
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Multivitamin szedése
Multivitamin szedése

Mi határozza meg a vitaminszükségletet?

Pókcsípés
Pókcsípés

Íme, a legfontosabb tudnivalók.

WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária és Dr. Tomonkó Magdolna
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.