• A gyakori fertőzések immunhiányos betegséget jelezhetnek

        Szerző: Immunközpont - Dr. Kádár János, immunológus

        Immunhiányos betegség esetén az immunrendszer egy része nem látja el tökéletesen feladatát. Ha a hiányzó működés, vagy a nem megfelelő funkció oka öröklött - a születéskor már meglevő - elsődleges vagy veleszületett immunhiányról beszélünk. A tünetek már csecsemőkorban jelentkezhetnek, de olyan is előfordul, hogy akár évtizedekig lappanganak.

        Az immunhiány típusai

        Immunrendszerünk működése és zavarai

        A szervezet legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a roppantul bonyolult és rendkívül komplex védekezőrendszer felelős a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok elleni küzdelemért, és a megfelelő védekezés kiépítéséért. Immunrendszerünk működése és zavarai

        Az immunrendszer elégtelen működését okozhatja a rendszer éretlensége, bizonyos hiányállapotok, genetikai hibák, vagy külső ártalmak is. Az immunológiai érés folyamata átlagosan 10-12 éves korra befejeződik, addig átmeneti immunhiányos állapotok is előfordulnak. Az elsődleges, vagy primer immunhiány születéstől fogva jelen van a beteg életében, míg a másodlagos immunhiány esetén egyéb szervek vagy szervrendszerek betegségei, működési zavarainak, vagy bizonyos környezeti faktorok következtében lép fel  károsodás a szervezet védekező mechanizmusában.

        Immunrendszer és fehérvérsejtek

        Az immunrendszer jelentős részét fehérvérsejtek alkotják. A fehérvérsejtek döntően a csontvelőben képződnek, és az egész szervezetben megtalálhatóak, a vérben és a nyirokrendszerben is. Feladatuk, hogy megvédjék a szervezetünket a fertőzésektől és az idegen anyagoktól – foglalja össze röviden a fehérvérsejtek szerepét dr. Kádár János, immunológus főorvos. A veleszületett immunbetegségeknek 150-nél is több formáját ismerjük.

        Hirdetés

        Szerteágazó tünetek    

        A betegségre a gyakori, súlyos, és a kezelésre rosszul reagáló fertőzések hívhatják fel a figyelmet, melyek érinthetik a légutak, az agy, a gerincvelő, a húgyutak, a bőr és a gyomor- és bélrendszer területét is. Gyermekkorban intő jel lehet a fizikai fejlődés, a növekedés és súlygyarapodás elmaradása. Emellett ismétlődő tüdő-, orrmelléküreg- és fülgyulladás, visszatérő tályogok, a nyirokcsomók, lép megnagyobbodása és autoimmun betegségek jelezhetik a betegséget.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Kivizsgálás és kezelés

        Ha a családban előfordult már primer immunhiány, a felsorolt tünetek esetén mindenképp gondolni kell az öröklődés lehetőségére, de a betegség akkor is megjelenhet, ha a családtagoknál nem áll fenn immunrendszerrel kapcsolatos probléma. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának, lefolyásának, típusának gondos elemzése, az ismételten elvégzett fizikális és rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek.

        A szerzett immunhiány gyakoribb

        Amennyiben a külső ártalom - senyvesztő betegség, májelégtelenség, alultápláltság, vesebetegségek, sugárártalom, gyógyszerek-kémiai szerek, daganatok, fertőzések - a szervezetet születés után érik, akkor az immunhiány szerzett, vagy másodlagos. Felnőtt korra elsősorban a szerzett immunbetegségekkel lehet találkozni. Ilyen esetekben a tünetegyüttes mögött az alapbetegség megkeresése a lényeges: ennek első lépése a belgyógyászati kivizsgálás. Sokszor meghatározóak az alapbetegség tünetei, mely többnyire a szervezet egészét károsító folyamat: pl. vérképzőrendszeri daganat, leromlás, súlyos anyagcserezavar vagy valamely szerv kifejezett és tartós károsodása.

        (Immunközpont - Dr. Kádár János, immunológus)

        Legutóbb frissült: 2018.02.04 19:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gyermeknefrológia

        Gyermeknefrológia

        Prof. dr. Reusz György

        Milyen tünetek esetén kell vesebetegségre gyanakodnunk gyermeknél?

        A migrén okai

        A migrén okai

        B. M., szakfordító

        Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.

        A Wiskott-Aldrich-szindróma és tünetei

        A Wiskott-Aldrich-szindróma egy összetett immunhiányos betegség, mely X-kromoszómához kötötten öröklődik. A genetikai hiba lényege, hogy egy bizonyos protein, amit a felfedezőik után Wiskott-Aldrich-szindróma-proteinnek neveztek el, nem, vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen az ún. hematopoetikus, vagyis vérképző sejtekben.

        Immunhiány állapotok

        Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, melynek feladata a szervezet élettani egyensúlyának biztosítása, a szövetek integritásának védelme az idegennek felismert struktúrákkal, azaz a testidegen antigénekkel szemben.

        5 jel, ami immunhiányra utalhat

        Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.