Kellemetlen szájszag - Lehetséges okok és kezelésük

A kellemetlen szájszag (orvosi nevén halitózis) hátterében általában életmód-eredetű és könnyen kiküszöbölhető dolgok állnak. Olykor azonban súlyos betegségek, például máj- vagy veseelégtelenség tünete is lehet a szájszag.

A természetes szájszag

A kellemetlen szagokért általában kéntartalmú kémiai molekulák a felelősek, amik akkor keletkeznek, amikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket. Bizonyos fokig tehát a szájszag hátterében élettani folyamatok állnak, és nem kell komolyabb okot feltételezni a hátterében.

Természetesnek tekinthető a kellemetlen szag az alábbi esetekben:

• elsősorban reggeli ébredéskor tapasztalható, vagy akkor, ha valaki hosszabb ideig nem evett, ivott, illetve beszélt
• átmenetileg jelentkezik és rövid ideig tart
• fogmosást követően megszűnik
• megfelelő szájápolási szokások mellett a környezet számára nem zavaró
• nem látható más elváltozás a szájüregben (lepedék, vérzés stb.)

Aki bizonytalan, az kérdezze meg egy bizalmas barátját vagy közeli rokonát, hogy van-e alapja a félelmeinek.

Tanácsok a szagok csökkentéséért: szájhigiénia

• alapos és megfelelő technikával végzett fogmosás, fogköztisztítás, fogselyem használata - az étkezés után szájban maradt ételmaradékok és baktériumok rossz leheletet okoznak
• a szájápolás terjedjen ki a nyelvtisztításra is - az itt megtelepedő baktériumok is felelősek lehetnek a rossz leheletért

Életmód és rossz szokások a szájszag hátterében

Ételek

Hogyan jelentkezik a hatása? Mindenki előtt ismeretes tény, hogy a hagyma és a fokhagyma rossz leheletet okoz, de más erős fűszereknek és egyes gyógynövényeknek is lehet ilyen hatásuk. Mikor eszünk, az étel bejut a vérkeringésbe, onnan a tüdőnkbe. Így kerül sor arra, hogy kilégzésnél rossz a leheletünk.

Mit tehetünk ellene? A szájszagot okozó hatás addig tart, amíg testünk fel nem dolgozza az élelmiszert. Ezen idő alatt csak a gyakoribb fogmosás, szájöblítés (ha szájvíz nem érhető el, ivóvízzel is), rágógumi segíthet, illetve kiváló természetes szájfrissítő, szagsemlegesítő hatású a friss petrezselyem.

Dohányzás és alkoholfogyasztás

Hogyan jelentkezik a hatása? A dohányzás közvetlenül is kellemetlen és sokakat zavaró szaggal jár, de ennél nagyobb probléma, hogy ínybetegséghez vezethet, így akkor is fokozódhat a szájszag, ha a dohányos nem gyújtott rá egy ideje. Ráadásul csökkenti a nyáltermelést, ami kedvez a baktériumok elszaporodásának. Az alkohol kipárolgása és a dehidratáció miatt kialakuló csökkent nyáltermelés okoz rossz leheletet rövid távon. Krónikus alkoholfogyasztás esetén jellemző az alkoholos ketoacidózis, acetonos szájszaggal.

Mit tehetünk ellene? Átmenetileg elnyomhatóak a szagok a jól ismert módszerekkel, a rágógumi fokozza a nyáltermelést, de ezen tüneti megoldásokkal a probléma oka tartósan fennmaradhat. Aki csak teheti, hagyjon fel ezekkel a káros szenvedélyekkel.

Folyadékhiány

Hogyan jelentkezik a hatása? Csökkent folyadékbevitel esetén egyrészt elmarad a szájüreg gyakori átöblítése, másrészt csökkenhet a nyáltermelés. A nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, illetve megelőzni a fogszuvasodást.

Mit tehetünk ellene? Közismert, hogy átlagosan napi legalább 2-2,5 liter folyadék fogyasztása szükséges, a környezeti tényezők és a fizikai aktivitás függvényében több is. A legtöbben nem tudják, hogy mennyi folyadékot isznak, ezért érdemes számolni és rögzíteni a folyadékbevitelt.

Drasztikus diéta

Hogyan jelentkezik a hatása? A ketózis, azaz az alacsony szénhidrátbevitel esetén természetes élettani reakció, hogy a zsírsejtek lebontása során aceton keletkezik és távozik a tüdőn keresztül. A fehérjelebomlás során, amennyiben az izomtömeg elkezd leépülni, ammónia szabadulhat fel.

Mit tehetünk ellene? Az enyhe ketózis átmenetileg tolerálható, nem veszélyes, bár kellemetlenséggel járó folyamat, ami miatt sokan módosítanak a diétájukon. Az ammóniás lehelet ugyanakkor veszélyes folyamatokat jelez, ami a vesének is megterhelő lehet, ezért érdemes módosítani rajta.

Lásd még Rossz lehelet: az étrendben keresendő okok

Egészségügyi problémák a szájszag hátterében

Fogászati betegségek

Hogyan jelentkezik a hatása? A rossz lehelet legfőbb okozói a ínybetegségek és a fogszuvasodás. Azok, akiknek bakteriális eredetű ínygyulladásuk van, sokkal inkább ki vannak téve a rossz lehelet okozta kellemetlenségeknek, hiszen itt telepednek meg a rossz szájszagért felelős baktériumok. Normális esetben az íny és a fogak közötti kicsiny távolság 1-3 mm. Ínygyulladás esetében ez a távolság nő, 5 mm. Vagy annál nagyobb is lehet. A baktériumoknak így több helyük van a megtelepedéshez.

Mit tehetünk ellene? A fogászati betegség kialakulásának megelőzésében a legfontosabb a napi kétszeri illetve étkezések utáni fogmosás, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel, továbbá a fogorvos rendszeres felkeresése. Szájvízből az a jó, ami tartalmaz olajos és vizes alkotórészeket is, ami hatásosabb a kórokozók ellen, a kéntartalmú vegyületek ugyanis jobban oldódnak olajban. Kialakult betegség esetén mindenképp szükséges fogorvos felkeresése.

Szájszárazság

Hogyan jelentkezik a hatása? A szájszárazságot (xerostomia) a csökkent folyadékbevitel mellett okozhatja betegség (pl. autoimmun betegségek, diabétesz), illetve lehet gyógyszer mellékhatása. A gyógyszerek közül például az antihisztaminok, antidepresszánsok, vizelethajtók, vérnyomáscsökkentők és kemoterápiás szerek okozhatnak szájszárazságot és kellemetlen szájszagot. A szájszárazság gyakori oka a szájlégzés, ami a szájhigiénia romlása mellett további egészségi problémákhoz is vezethet.

Mit tehetünk ellene? A szájszárazság ellen igyon több vizet, rágjon cukormentes rágógumit. A rágózás stimulálja a nyálképzést, ami tisztítja a szájüreget, eltávolítja a baktériumokat és ételmaradékot, segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, ezzel megelőzni a fogszuvasodást.

Egyéb betegségek

A szájszag oka 80-90 százalékban a szájüregben keresendő, de több más betegség is okozhatnak rossz szájszagot. Számos betegség esetén a leheletnek jellegzetes szaga van (acetonos, ammóniás), vagy rossz szájíz (fémes, keserű, savanyú) is társul hozzá.

• Felső légúti és fül-orr-gégészeti fertőzések: a légúti fertőzések, hörghurut, illetve az ezek nyomán kialakuló orrmelléküreg-gyulladás az esetek nagy részében váladéktermeléssel jár, kellemetlen szagot okozva. Rossz szájszaggal jár a mandulakő.
• Reflux betegség: a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, néha a szájüregig is, a szájban keserű ízt okozva. A gyomorsav közvetlen hatásán túl a kipárolgó gázok is hozzájárulnak a reflux okozta szagokhoz.
• Cukorbetegség: döntően kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben jelentkezik a diabéteszes ketoacidózis, jellegzetessége a zsírok lebomlásával felszabaduló aceton szaga.
• Májelégtelenség: súlyos májelégtelenség esetén a szervezet nem tudja lebontani a méreganyagokat, ez jelentkezik kellemetlen lehelet, rossz szájszag formájában.
• Veseelégtelenség: ammóniaszagú szájszaghoz vezethet a vese súlyos elégtelensége.
• Alvási apnoé és CPAP gép is okozhat közvetve rossz szájszagot. Az apnoéval küzdők gyakran szájon át lélegeznek alvás közben, és a CPAP gépek használata is száríthatja a nyálkahártyát, így reggelre rossz leheletet eredményezhet.
• Hormonális változások: terhesség, menopauza, menstruáció vagy pubertás alatt a hormonális ingadozások is megváltoztathatják a nyál összetételét, ami a szájflóra felborulásához és kellemetlen lehelethez vezethet.
• Speciális okokra is érdemes gondolni gyermekek rossz szájszaga esetén, például a cumihasználattal összefüggő okokra vagy a mandulagyulladásra. Ha egy gyermek szájszaga egyoldali orrdugulással társul, akkor idegentest (pl. gyöngy, papírdarab) lehet az orrüregben, ami rothadást és szagot okoz.
• Nem lehet megfeledkezni a stresszről és szorongásról, mint okról. A tartós stressz csökkentheti a nyáltermelést, illetve ösztönözheti a szájlégzést, ami mind a szájszárazságon keresztül, mind közvetlenül fokozhatja a rossz lehelet kialakulását.

A fenti betegségeknél nem a szájszag a vezető tünet, ezért az egyéb panaszok illetve vizsgálati eredmények alapján azonosítható a kiváltó ok.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni a problémával?

Akkor érdemes szájszaggal orvoshoz fordulni, ha az tartós, fogmosás után is érezhető, jellegzetes szagú, továbbá ha más panaszokkal (pl. vérzés, láz, fogyás, kimerültség) együtt jelentkezik.

További tippjeink Mit tehetünk a kellemetlen lehelet ellen?

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta