Ammóniaszagú lehelet és okai

A szúrós szagú ammóniás lehelet ritka, ám jelentkezése súlyos anyagcserebetegségre utalhat. Ha ezt tapasztalja, keressen fel orvost a tünet kivizsgálása céljából.

Milyen az ammóniaszagú lehelet?

A kellemetlen leheletek egyik jellegzetes formája az ammóniaszagú lehelet. Jóval ritkábban jelentkezik, mint az acetonos lehelet, ám annál egyértelműen kellemetlenebb, figyelemfelkeltőbb.

Az ammóniaszagú lehelet szúró, maró jellegű, vegyszerre és vizeletszagra emlékeztet. Az acetonos lehelettel szemben - mely inkább oldószeres, inkább édeskés, körömlakklemosóra emlékeztető - az ammóniás szájszag jellegzetes, zavaró szagként írható le.

Az ammóniaszagú lehelet állandóan vagy gyakran fennáll, nem csak étkezéseket követően, ez segíthet elkülöníteni az elfogyasztott étel (pl. fokhagyma) okozta rossz szájszagtól.

Az ammóniás lehelet lehetséges okai

Ammóniaszagú leheletet több tényező okozhat. Enyhébb formában könnyen kezelhető okok is előidézhetik, de ha a szag erőteljes, az leggyakrabban súlyos anyagcserebetegségekkel, elsősorban előrehaladott veseeelégtelenséggel hozható összefüggésbe. A lehetséges okok a legtöbb esetben laborvizsgálatokkal megállapíthatóak.

1. Veseproblémák

Krónikus veseelégtelenség esetén a szervezet nem tudja megfelelően kiválasztani a karbamidot és más bomlástermékeket. Ezek a bomlástermékek a nyálban ammóniává alakulhatnak, ami jellegzetes erős, kellemetlen szagot okoz a leheletben. Gyakran kísérheti fáradtság, szem körül vagy az alsó végtagokon megjelenő ödéma, magas vérnyomás és egyéb veseelégtelnségre utaló laboreltérések.

2. Anyagcsere, táplálkozás

Nagyon fehérjedús étrend esetén a szervezet több fehérjét bont le, nő az ammónia mennyisége.

Az acetonos és az ammóniás szag olykor keverten is előfordulhat. Bizonyos esetekben olyan jellegzetes szájszagot érezhetünk, amely elsősorban acetonos, de keveredhet ammóniás jelleggel. Ilyen az alacsony szénhidráttartalmú ketogén étrend, az éhezés, illetve a diabétesz előrehaladott stádiumában a ketoacidózis, amikor a szervezet zsírt és fehérjét bont.

3. Dehidratáció

Kevés folyadékfogyasztásnál a nyáltermelés csökken, a szokásos bomlástermékek koncentráltabban jelennek meg a szájban. Ezt érezhetjük leggyakrabban reggle ébredést követően, pláne ha az azt megelőző éjszaka több alkoholt fogyasztott az ember. Ez önmagában ritkán ad erős ammóniás szagot, de felerősítheti azt.

4. Májműködési zavarok

Bár a májbetegségek inkább édeskés, dohos leheletet okoznak (foetor ex ore), súlyos májcirrózis esetén ammóniás szag is társulhat.

5. Szájüregi okok

Rossz szájhigiéné vagy a szájban lévő baktériumok is termelhetnek ammóniát a fehérjelebontás során. Ez többnyire enyhébb jelenség, mint a szervi eredetű.