Az inszomnia tünetei és okai - Az egyik leggyakoribb alvászavar

Az inszomnia vagy álmatlanság az alvás leggyakoribb zavarai közé tartozik. Nemcsak rossz alvást, hanem olyan állapotot jelent, amikor az érintett nehezen tud elaludni, gyakran ébred fel éjjel, vagy épp túl korán ébred reggel, vagy bár elegendő ideje lenne aludni, mégsem pihentető az alvása.

A panaszok akár hosszabb ideig (akár több, mint 1 hónap) is fennállhatnak, és megatív nappali következményekkel (fáradtság, enerváltság stb.) járnak együtt.

Mik az inszomnia leggyakoribb tünetei?

Inszomnia esetén nemcsak az éjszakai alvás nehezebb, hanem a napközbeni teljesítőképesség, életminőség is romlik.

Jellemző tünetei:

• Nehézségek az elalvásban
• Gyakori éjszakai felébredés vagy korai ébredés
• Nem pihentető alvás, reggeli fáradtság
• Nappali álmosság, kimerültség
• Csökkent koncentráció és memória
• Hangulatingadozás, ingerlékenység
• Teljesítmény- és motivációcsökkenés
• Feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok
• Aggodalom az alvás miatt (“alvással kapcsolatos szorongás”)
• Hibák vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben
• Feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok az alvászavarral kapcsolatban

Ezek közül a nappali tünetek közül legalább az egyiknek jelen kell lennie ahhoz, hogy az alvászavart inszomniának nevezzük.

Az inszomnia fajtái

Átmeneti álmatlanságról beszélünk, ha egy hónapnál rövidebb ideig tartanak a tünetek, hetekig tartó rossz alvás pl. stressz miatt.

Tartós (perzisztens) az inszomnia, ha már legalább egy hónapja fennáll a nehézség.

Ha 3-6 hónapnál rövidebb ideig tart, akkor szubakut, ha ennél már hosszabban áll fenn, akkor krónikus inszomniáról beszélünk. Krónikus inszomnia esetén gyakrabban jelentkeznek nappali problémák és életminőség-romlás is.

Miért nem „csak rossz alvásról” beszélünk?

Az inszomnia nemcsak egyszerű „rossz alvás”, hanem orvosi értelemben egy olyan alvászavar, amely nappali problémákat is okoz, és végső soron összefügghet más egészségügyi problémákkal is (pl. teljesítménycsökkenés, pszichés panaszok).

Milyen okok vezethetnek inszomniához?

Az inszomnia hátterében több ok is állhat, akár együttesen is. A leggyakoribbak:

1. Pszichés stressz

A munkahelyi, magánéleti vagy egészségügyi problémák, beleértve a tragikus eseményeket vagy traumákat, gyakran álmatlanságot váltanak ki.

2. Külső körülmények és alvási szokások

Váltott műszak, hosszú utazások okozta jetlag, zajos vagy kényelmetlen alvási környezet, késő esti elektronikuseszköz-használat, lefekvés előtti nagy étkezés mind hozzájárulhatnak az alvás megzavarásához.

3. Életmódbeli tényezők

Nagymértékű koffein- vagy alkoholfogyasztás, dohányzás, rendszertelen napirend vagy napközbeni szunyókálás mind mind rontják az alvás minőségét.

4. Társbetegségek és gyógyszerek

Bizonyos testi és pszichiátriai betegségek (pl. depresszió, szorongás, fájdalom, hormonális zavarok) vagy egyes gyógyszerek is kiválthatnak inszomniát.

5. Cirkadián ritmusok zavara

A megzavart alvás-ébrenlét ciklus (pl. éjszakai műszak vagy utazás miatt) befolyásolja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát, ami álmatlansághoz vezethet.

6. Szervi okok

Vaszkuláris demenciában gyakori tünet az inszomnia, ezt többszöri éjszakai felébredés és napközbeni aluszékonyság is kíséri. Álmatlansággal járhat a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a myasthenia gravis, de a fejfájás és az epilepszia is.

Számos mentális betegség jár együtt alvászavarral: depresszióban, szorongás esetén, poszttraumás stressz szindrómában, skizofréniában, demenciában sokszor jelentkezik tünetként. A depresszió első jele gyakran maga az álmatlanság.

Fájdalommal vagy rossz közérzettel járó betegségek mellett szintén gyakran jelentkezik, pl. daganatos betegségek, krónikus fájdalom szindróma, vagy akár ízületi betegségek, pl. rheumatoid arthritis esetén is.

Az inszomnia gyakran társul légzési elégtelenséggel járó állapotokhoz (COPD, asztma), cukorbetegséghez, magasvérnyomás-betegséghez, szívizombetegséghez, pajzsmirigybetegségekhez, refluxhoz, urológiai betegségekhez (pl. inkontinenciával járó állapotokhoz, vagy prosztataproblémákhoz), valamint egyes vese- és a májbetegségekhez is.

7. Gyógyszermellékhatás

Egyes gyógyszerek (pl. asztma, egyes magas vérnyomás elleni gyógyszerek, szteroidok, nikotintapasz/nikotinrágó) mellékhatása, vagy kábítószer-használat következménye is lehet inszomnia.

Kiket érint leginkább az inszomnia?

Hazai adatok szerint az emberek több, mint 9%-a szenved krónikus inszomniában, vagyis legalább három hónapon keresztül gyakrabban alszik rosszul, mint jól.

A felmérések szerint alvási nehézségeket minden harmadik-negyedik felnőtt tapasztal élete során, és gyakrabban fordul elő idősebb korban és nőknél.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A fenőttkori inszomnia kezelési lehetőségei (Pszichiátriai Szakmai Kollégium)