• Jetlag - az időutazók betegsége

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        Ma már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak. Az utazás eszköze legtöbbször repülőgép, amely a nagy sebesség következtében rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul.

        Más járművek esetében természetesen nagyobb térhez jutnak a kompenzációs mechanizmusok, illetve az átállás folyamatos - hiszen az indulástól a megérkezésig eltelt idő elegendő ehhez.

        Az ember szervezetének működése nagyban függ az aktív-inaktív periódusok, illetve az alvás-ébrenlét egységének szabályozásától. Az agy egyik speciális része (tobozmirigy) termeli a melatonin nevű hormon természetű anyagot, amely többek közt bioritmusunkért is felel. Sötétedéskor jelzi a szervezet számára a pihenés idejét, míg világosban aktiválja annak működését.

        Hirdetés

        Ezen túlmenően szervezetünk működésének napszaki ingadozását befolyásolja a külső hőmérséklet is, mely egy hosszú utazás után szintén a kiindulási hely adottságaitól teljesen eltérő lehet - ez még jobban összezavarja biológiai óránkat. Ehhez járul hozzá a hosszú repülőút miatt elfásult testünk és szellemünk elnehezültsége, a repülőgép fizikai tényezőinek hatása (hőmérséklet, páratartalom, stb.).

        Nyugatról kelet felé, és keletről nyugat felé

        Nyugat felé utazva a nappal megnyúlik (mikor nálunk 22 óra van, az időmérők Londonban még csak 21 órát mutatnak), keleti irányban viszont a megszokottnál hamarabb köszönt be az éjszaka.

        A tapasztalatok szerint a nyugati irányba való utazást a szervezet sokkal jobban tolerálja és az átállás hamarabb megtörténik, mint ha például Európából Ázsiába utaznánk (természetesen a Földet nem megkerülve, vagyis nyugatról keleti irányba). Szervezetünk napi ritmusát 5-6 órányi eltérés már komolyan megzavarja.

        A jetlag vagy más néven időzóna-betegség lényege, hogy az alvási periódusok felborulnak, a nappalok-éjszakák egymást követve ugyan, de hirtelen teljesen más ütemben érkeznek. Nagyjából három nap szükséges a teljes alkalmazkodáshoz. 

        Az időzóna-betegség tünetei jelentős átfedést mutatnak az alvászavarok tüneteivel: az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúságú. Nappal az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, jelentkezhet letargia, vagy ingerlékenység is. A vérnyomás megemelkedhet, a vérnyomáscsökkentő terápia felborulhat.

        Hogyan lehet védekezni az időzóna-betegség ellen?

        Léteznek tablettás készítmények, melyek segíthetnek az átállásban. Ma már melatoninszerű kémiai anyagok is kaphatók kapszulába zárva, ám az utazók érdekeit a piaci érdekek ebben az esetben alighanem felülírják (ha eltekintünk a placebóhatástól). Sokan kísérleteznek enyhe nyugtató-altató hatású szerek bevételével is, ám ezek nem segítenek a ritmus helyreállításában, sőt, mellékhatásaikkal hozzájárulnak az egyébként is nehéz helyzetben lévő utas nehézségeinek súlyosbításához.

        A jetlag tüneteit lehet ugyan csökkenteni, ám legcélszerűbb, ha tisztában vagyunk létezésével és jelentkezése nem ér minket váratlanul. Érdemes úgy tekinteni a jelenségre, mint az utazással járó szükséges nehézségre, ami három nap alatt többnyire elmúlik - ezért távoli tájakra ennél rövidebb utakat ne szervezzünk, ha tehetjük.

        A sok pihenés, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (ami ne alkoholtartalmú legyen), a kímélő ételek, és a könnyű testmozgás mind gyorsabb átálláshoz segíti a szervezetet és utazásunkat hamar igazi kikapcsolódássá vagy eredményes üzleti úttá varázsolhatja.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Módosítva: 2017.06.04 22:05, Megjelenés: 2017.06.04 22:05
      • Cikkajánló

        Mi okozhat székrekedést?

        Mi okozhat székrekedést?

        Dr. Plósz János

        Helytelen életmód és rossz táplálkozási szokások, de bélbetegségek is okozhatják.

        COVID-19-járvány

        COVID-19-járvány

        MTI

        Döntő ponthoz érkezett a koronavírus-járvány, esetleges világjárvánnyá is válhat.

        Postprandiális hipotenzió - A vérnyomás csökkenése étkezés után

        Azt az állapotot, amikor étkezés után csökken a vérnyomás, postprandiális hipotenziónak nevezik. A postprandiális kifejezés az étkezés utáni időszakra utal, míg a hipotenzió alacsony vérnyomást jelent.

        A láz öt különböző típusa és a velük összefüggésbe hozható betegségek

        Valahányszor az ember úgy érzi, hogy a testhőmérséklete emelkedni kezd, elővesz egy lázmérőt, hogy megnézze, mit is érez. Ha az eredmény 37,5 Celsius-fok vagy ennél magasabb érték, akkor az illető lefekszik, jeges borogatást helyez a homlokára és gyógyszert vesz be a láz csillapítására.

        Rák: az alváshiány is növeli a kockázatot

        A kutatók úgy vélik, hogy az alvásban bekövetkezett zavar megakadályozza a melatonin nevű hormon termelését, mely fontos szerepet játszana a rákos megbetegedések elleni védelemben.

        A fényhiány hatása az alvásra

        Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA