A skizofrénia tünetei

A skizofrénia egy krónikus pszichotikus zavar, amely befolyásolja a beteg valóságérzékelését, gondolkodását és viselkedését. A skizofrén betegnél a különböző szerepekben való működés lassan előrehaladó, folyamatos zavara jelentkezik - elsősorban a munkahelyen és a magánéletben.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A skizofrénia (schizophrenia) tünetei nagyfokú változatosságot mutathatnak, a beteg időről időre különbözőképpen viselkedhet. Néha nagyon izgatott vagy zaklatott lesz, máskor egy transzszerű állapotba kerülhet, megint máskor pedig mozdulatlan, válaszképtelen állapot alakulhat ki (katatónia), ám az is előfordulhat, hogy az idő nagy részében viselkedése teljesen normális.

• Téveszmék - nem a valóságból táplálkozó személyes hit, például paranoia (követik, összefogtak a beteg ellen) vagy nagyzásos téveszme.
• Bizarr téveszmék - például valaki azt hiszi, hogy marslakók szabályozzák a gondolatait.
• Hallucinációk - nem létező dolgok észlelése, például képzeletbeli hangokat hallása.
• Inkoherencia (összerendezetlenség) - logikátlan gondolatok.
• Érzelemmentesség, vagy nem megfelelően kimutatott érzelmek.
• Olyan érzés, hogy valaki figyeli.
• Munkahelyi, illetve társasági helyzetekben nem megfelelő viselkedés.
• Társasági izoláció.
• Problémák a személyes higiéniával.
• Ügyetlen, koordinálatlan mozgás.

Általánosságban a skizofrénia tüneteit három főbb kategóriába lehet sorolni: negatív, pozitív és kognitív tünetek.

A skizofrénia negatív tünetei

Az úgynevezett negatív tünetek kialakulhatnak a betegség korai szakaszában, amikor a beteg még nem is gondol arra, hogy esetleg kezelésre szorul. Azért hívják ezeket a tüneteket negatívnak, mert egy viselkedésminta vagy személyiségjegy elvesztését fedik. A negatív tünetek általában a funkcióképesség lassú romlásával egyidejűleg jelentkeznek, a társasági működés folyamatos romlásával párhuzamosan jelentkeznek. Az alábbi tüneteket értjük ide:

• eltompult érzelmek (az érzelmek csökkent kifejezése);
• nem megfelelő érzelmi reakciók (nevetés, miközben rémisztő képekről beszél);
• a beszéd megváltozása (egyhangú, monoton beszédhang).

A negatív tünetek a skizofrénia krónikus szakaszában is fennmaradnak.

A skizofrénia pozitív tünetei

A pozitív tünetek közé tartoznak a hallucinációk és az úgynevezett delúziók (téves eszmék). Azért hívják ezeket pozitívnak, mert olyan viselkedésmintát takarnak, amelyek hozzáadódtak a korábbi személyiséghez. Egyértelmű tévhit azonban, hogy a skizofrénia azonos a hasadt, többes személyiséggel.

• Hallucinációk: Hallucinációról beszélünk, ha valaki nem létező dolgokat érzékel. A skizofréniában leggyakrabban észlelt hallucináció a hangok hallása. A beteg lehet, hogy párbeszédet folytat más által nem hallható hangokkal, de az is lehet, hogy úgy érzi, hogy ezek a hangok utasításokat adnak neki, azzal kapcsolatosan, hogy mit tegyen. A hallucináció akár más emberek sérüléséhez is vezethet.
• Delúziók (téveszmék): Téves eszmének nevezzük azokat a nagyon szilárd, személyes gondolatokat, amelyeknek nincsen semmiféle valóságalapja. A skizofrénia leggyakoribb altípusa a paranoid schizophrenia, amelyben a beteg irracionálisan azt hiszi, hogy mások üldözik vagy összeesküvést szőnek ellene. A beteg elhiheti, hogy a televízió irányítja viselkedésüket, illetve hogy külső erők szabályozzák gondolataikat. Az elterjedt közhiedelemmel ellentétben paranoid gondolatok nem minden skizofrén betegre jellemzőek.

A pozitív tünetek a pszichotikus epizódokban dominálnak, a betegség stabilizációját követően enyhülhetnek, kiújulásuk ritkul, meg is szűnhetnek.

A skizofrénia kognitív (észlelési) tünetei

Ezek a tünetek sokkal enyhébbek, mint a pozitív és negatív tünetek, azonban jellemzően tartósan fennmaradnak. A kognitív tünetek az alábbiak lehetnek:

• nem sikerül a bejövő információ megfelelő feldolgozása;
• nehézzé válik odafigyelni valamire, állandó koncentrációzavar jellemző;
• memóriazavarok alakulnak ki.

A tünetek jelentkezése és lefolyása

Skizofrén betegeknél az első tünetek általában 15 és 35 éves kor között jelentkeznek, leggyakrabban a 20-as életévek első felében alakul ki a betegség. Az ún. prodromális szakaszban a tünetek gyakran nem egyértelműek, néhány év alatt alatt súlyosbodnak. A kezdeti jelek közé szokatlan gondolatok, érzelmi zavarok, visszahúzódás, romló teljesítmény tartozhatnak, elsősorban a skizofrénia negatív tünetei figyelhetőek meg.

Ritkán előfordulhat, hogy a panaszok soha nem lépnek túl ezen a szakaszon. Az esetek többségében néhány év alatt azonban kifejlődnek a skizofrénia egyértelmű tünetei, és megjelennek a pozitív tünetek is (hallucináció, téveszme). Legtöbbször az első ilyen akut pszichotikus epizódot követően ismerik fel a betegséget és fordulnak pszichiáterhez a betegek, illetve családtagjaik.

Az akut pszichotikus epizód kezeléssel hónapok alatt stabilizálható, gyakori a hallucinációk visszatérése, megfelelő kezelés nélkül ez a szakasz évekig, egy évtizedig is tarthat. Hosszabb távon, a skizofrénia krónikus szakaszában a tünetek hullámzóak, ám kevésbé intenzívek. A pozitív tünetek ritkábban és enyhébb formában jelentkeznek, míg a negatív és kognitív tünetek tartósan fennmaradnak. Megfelelő kezeléssel azonban a skizofrén betegek napjainkban már képesek dolgozni, partnerkapcsolatban élni.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A skizofrénia - természetéből fakadóan - nem az a betegség, amelyben a beteg idővel magától orvoshoz fog menni. Egy skizofréniás beteg számára a téves eszmék és a hallucinációk valódiak, és nagyon gyakran a beteg nem hiszi, hogy szüksége van pszichiátriai beavatkozásra.

Leggyakrabban a skizofrénia lehetséges tünetei észlelhető családtagok vagy barátok viszik el a beteget a megfelelő vizsgálatra. A skizofréniás betegek gyakrabban követnek el öngyilkosságot, éppen ezért ha szerette öngyilkossági szándékot hangoztat, azonnal forduljon szakemberhez!

A skizofrénia diagnózisa

A skizofrénia diagnózisának felállítása előtt a pszichiáternek ki kell zárnia az egyéb skizofréniaszerű tüneteket eredményező pszichiátriai betegségeket, ugyanis lehetséges, hogy más kórkép idéz elő a skizofréniához hasonló tüneteket. A felsorolt tünetek többsége - beleértve a hallucinációt, téveszméket, koncentrációzavart, érzelmi zavarokat - más állapotok eredményeként is jelentkezhet. Ide tartozhatnak más pszichotikus zavarok (pl. skizoaffektív zavar), illetve pszichotikus tünetekkel is járó hangulatzavarok (pl. bipoláris zavar, major depresszió) vagy személyiségzavarok (pl. borderline személyiségzavar, paranoid személyiségzavar).

A skizofrénia diagnosztizálásában fontos a személyes és családi kórtörténet megbeszélése. A páciens korábbi betegségei, illetve a családban előforduló esetleges betegségek (a skizofréniások tizedénél érintett valamely szülő is) fontos információt jelentenek. A pszichózis bizonyos, más betegségek kezelésére szedett gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat.

Sor kerülhet vizelet- és vérminta laborvizsgálatára, annak megállapítása céljából, nem áll-e valamilyen gyógyszer, élvezeti szer, vagy más betegség a tünetek hátterében. Az alkoholfüggőség és a kábítószerhasználat is okozhat pszichotikus tüneteket.

Előfordulhat, hogy más szervi megbetegedések, például egyes fertőzések, daganatos megbetegedések, központi idegrendszeri betegségek, pajzsmirigybetegségek és immunrendszeri zavarok olykor szintén okozhatnak pszichés tüneteket.

Ha nincs semmilyen ilyen jellegű ok a háttérben, akkor a tünetek alapján felállítható a skizofrénia diagnózisa.

Tovább

• A skizofrénia - Tények és tévhitek
• A skizofrénia kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus