• Mi a demencia?

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.

        A demencia téma cikkei

        10/1 Mi a demencia?
        10/2 A demencia kiváltó okai 
        10/3 Demenciára utaló tünetek
        10/4 Demencia gyanú - Kivizsgálás és diagnózis
        10/5 Demencia típusok, várható életkilátások
        10/6 A demencia stádiumai
        10/7 A demencia kezelése
        10/8 A demencia megelőzéséről
        10/9 Szellemi leépülés és életmód
        10/10 Tanácsok demens betegek gondozásához

        Sokan úgy tudják, a demencia, vagyis a szellemi leépülés az öregedés természetes velejárója, de ez sem igaz. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy igen magas életkorban is friss a gondolkodása az egészséges szépkorúaknak.

        A demenciát egyértelműen olyan betegségek okozzák, melyek bár valóban idősebb korban gyakoribbak, de kivizsgálást és kezelést igényelnek annak érdekében, hogy elöregedő társadalmunkban a nyugdíjas éveket az emberek többsége aktívan élje meg, és ne szoruljon rá családja, hozzátartozói ápolására.

        A demencia a memória kimutatható károsodását jelenti

        A diagnózishoz szükséges a memóriaromláson túl legalább egy tünet jelenléte az alább felsoroltakból: 

        • az absztrakt gondolkodás károsodása (ez megmutatkozhat például a különbségek és azonosságok felismerésének, a fogalmak meghatározásának, a közmondások értelmezésének nehézségében)
        • az ítélőképesség károsodása
        • beszédzavar
        • személyiségváltozás

        Hirdetés

        A demencia előfordulása

        A modern ipari országokban az organikus agyi működészavarra visszavezethető demenciák száma növekszik.

        Előfordulása:

        • 60-64 éves kor között 1%,
        • a 65-69 éves korcsoportban 1,4%,
        • 70-74 év között 5,7%,
        • 80-84 év között 13%,
        • 85-89 év között 22%,
        • 90 éves kor fölött 32%.

        Ezt azt jelenti, hogy az előfordulási arány 5 évenként megkétszereződik, melynek igen súlyos társadalmi jelentősége van.

        Van, amikor a demencia visszafordítható

        A demenicáknál elkülönítjük egymástól a másodlagos és az elsődleges formákat.

        A másodlagos demenciák rizikófaktorai az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az érszűkület, az alkoholizmus és a különféle koponyasérülések. Ezekben az esetekben a szellemi teljesítmény romlását valamilyen betegség vagy egészségkárosító szokás által okozott szervi károsodás okozza. A demenciák, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, rendszerint megállíthatóak és részben visszafordíthatóak.

        Az elsődleges demenciáknak ezzel szemben nincs kimutatható oka, hanem maga a memóriaromlás a betegség egyik fő jellemzője. Ide soroljuk a leggyakoribb demencia típusokat: az Alzheimer-kórt, a Lewy-testes betegséget (DLB) és Parkinson-kór demenciát, a multiszisztémás atrófiát (MSA) és a Hallervorden-Spatz-betegséget.

        A primer demenciák hatékony kezelése még nem ismert, de bizonyos gyógyszerek néhány évre kitolják a teljes ápolást igénylő szakaszt, és megkönnyítik a beteget gondozó hozzátartozó életét.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.08.09 11:06, Megjelenés: 2018.06.30 14:38
      • Cikkajánló

        Herpesz

        Herpesz

        Szponzorált tartalom

        Hogyan terjed a herpesz? Hogyan előzhetjük meg a kialakulását?

        Hüvelyszárazság

        Hüvelyszárazság

        Szponzorált tartalom

        A szülés utáni hüvelyszárazság és hüvelyi irritáció okai.

        Mit tehet memóriaromlás esetén?

        Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen probléma állhat még a háttérben, vagy van-e lehetőség a memóriaromlás megfékezésére!

        Alzheimer-kór - A megfelelő életmód ellensúlyozza a genetikai adottságokat

        Az egészséges életmód véd az Alzheimer-kórral szemben. De vajon vonatkozik-e ez azokra is, akiknél magasabb a demencia genetikai kockázata? Kutatók megállapítása szerint az egészséges élet megtérül - még abban az esetben is, ha génjeink kedvezőtlenebbek.

        Higiénia és testápolás a demens betegeknél - Hogyan segítsen a fürdésnél?

        A betegápoló egyik leggyakoribb feladata, hogy segítsen a mosakodásban, fürdésben. Noha a testápolásban való segítség hamar rutinfeladattá válhat a gondozó számára, fontos, hogy ne feledje, a demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedő beteg nagyon eltérő módon látja a dolgokat. A betegség előrehaladottabb szakaszában előfordulhat, hogy nem emlékszik rá, hogy korábban segítettek neki a testápolásnál. Ennek következtében ideges, szorongó, szégyenkező és sebezhető lehet.

        Diagnózis: Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.