• A COPD és tünetei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit neurológus, Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra pulmonológus

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

        COPD - A téma cikkei

        5/1 A COPD és tünetei
        - A COPD előfordulása
        - A COPD tünetei
        - COPD vagy asztma?
        5/2 A légúti szűkület okai
        5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz?
        5/4 A COPD kezelési lehetőségei
        5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel

        Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük.

        A COPD kónikus (idült), a kislégutak beszűkülésével járó betegség, melynek két fő csoportja a krónikus bronchitis (idült hörgőgyulladás) és a tüdőtágulás (emphysema). Előbbi esetén a gyulladt nyálkahártya és a csillószőrök mozgásának megbénulása okán alakulnak ki a tünetek, utóbbinál a gyulladásnak köszönhetően a gázcserében részt vevő léghólyagocskák fokozatos pusztulása, összeolvadása történik meg, melynek következtében a légzőfelület lecsökken, így alakulnak ki a jellegzetes panaszok.

        A COPD előfordulása

        A COPD gyakori betegségcsoport, az egyik leggyakoribb halálok világszerte, különösen az elöregedő társadalmakban. Szoros kapcsolatban áll a tartós dohányzással, ezért a COPD megelőzése szempontjából szinte teljes garanciát jelent, ha az ember soha nem dohányzik, illetve a kezelés első és legfontosabb lépése a dohányzás elhagyása COPD esetén

        A COPD irreverzibilis (vagyis visszafordíthatatlan) károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.

        Tesztelje magát COPD teszt - Ön mennyire veszélyeztetett?

        Hirdetés

        A COPD tünetei

        A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.

        Főbb tünetek:

        • Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.
        • Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap.
        • Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés (fehéres színű nyák, nem gennyes, sárgás-zöldes - ez utóbbi inkább fertőzésre utal).
        • Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben.
        • Gyakori légúti fertőzések.
        • Mellkasi szorító érzés (kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom).

        COPD vagy asztma okozza a nehézlégzést?

        A legnyilvánvalóbb tüneti különbség az, hogy míg a COPD-nél egy állandó, maradandó tüdőkapacitás csökkenés, tüdőállomány pusztulás áll fenn, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmás betegeknek a panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, a rohamok megfelelő belégző gyógyszerekkel megelőzhetőek és amikor épp roham- és tünetmentes az asztmás beteg, akkor légzésfunkciós vizsgálattal akár normál eredményeket is produkálhat, míg ez COPD-nél nem fordulhat elő.

        Ez a cikk is érdekelheti Az asztma tünetei

        A koreloszlásra a két betegségben jellemző, hogy az asztma csecsemő-gyermekkorban kezdődik leggyakrabban, COPD 40 éves kor előtt kifejezetten ritka. Az asztma hátterében egy hörgő nyálkahártya túlérzékenység áll, mely bizonyos külső-belső ingerekre a hörgők összehúzódásával reagál. Ezek kiváltó okok a teljesség igénye nélkül lehetnek étel vagy levegőben lévő allergének (poratka, szőr, pollen stb.), lehet fizikai terhelés, mely nem azonnal okoz rohamot, hanem például a testnevelés óra második felében kezdi csak érezni a gyermek, hogy nem bírja úgy a játékot, mint társai, hamarabb elfárad. Ilyenkor gyakran sípoló légzés vagy köhécselés párosul a nehézlégzéshez. Asztmát provokálhat arra hajlamos egyéneknél lelki stressz, a családi perpatvar, iskolai szorongás is.

        Míg az asztma sok esetben a korral enyhül, akár el is múlik, a COPD a fent leírt degeneratív tüdőszövet pusztulás miatt ez éppen ellenkezőleg van.

        A népnyelvben használatos még a „szívasztma” szó is, mely szívelégtelenségből fakadó nehézlégzést jelent, de semmi egyéb köze az asztmához nincs, mint az, hogy fő tünete a terhelésre jelentkező nehézlégzés.

        Összefoglalva a COPD és az asztma két egymástól eredetét és lefolyását tekintve is teljesen eltérő betegség, közös vonásuk a hasonló tünetekben (nehézlégzés, köhögés, gyakori légúti fertőzések) merülnek ki.

        Mindkét betegség gyanújával tüdőgyógyászati szakrendelés felkeresése feltétlenül indokolt. A COPD nem gyógyítható, a betegnek együtt kell élnie a károsodással, ám a kezeléssel a folyamat előrehaladása nagymértékben lassítható, az életminőség javítható. A COPD kezeléséről itt olvashat bővebben.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdő

        Belélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.

        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.

        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        Előző oldal |5/1 | 5/2 A légúti szűkület okai

         

        Módosítva: 2017.12.01 13:11, Megjelenés: 2017.12.01 13:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Pollenallergia

        Pollenallergia

        B. M., szakfordító

        Ne higgye, hogy a nátha ártalmatlan! Tünetek, okok és kezelés.

        Az öregedés jelei ellen

        Az öregedés jelei ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        Enyhíthetőek a bőrrugalmasság elvesztésének látható jelei. 3 lépésben a bőr szépségéért. (x)

        A COPD kezelési lehetőségei

        A COPD nem gyógyítható, a tünetek viszont mérsékelhetők, csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható.

        A tüdőbetegségek rehabilitációja

        A rehabilitáció valamilyen állapotnak és/vagy funkciónak az eredetihez közeli visszaállítását kísérli meg, több szakterület szakemberének segítségével és irányításával.

        Mit árul el a köhögés jellege?

        A köhögés a szervezet normális reakciója, ami a légutak tisztítását szolgálja. Ha azonban a köhögés hosszabb ideig fennáll, az okát ki kell vizsgálni.

        Mire utalhat, ha egy bizonyos napszakban köhögünk?

        A köhögés lehet akaratlan folyamat, de akaratlagosan is kiváltható mechanizmus, melynek célja valamilyen idegen anyag vagy nyák eltávolítása a légutakból. Milyen okokra vezethető vissza a reggeli, napközbeni és esti köhögés?

        Mi a teendő hörghurut esetén?

        Az alsó légúti gyulladások között a heveny hörghurut a leggyakoribb megbetegedés. Főleg a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakra jellemző az esetek megszaporodása.

        Mit mutat meg és hogyan zajlik a légzésfunkciós vizsgálat?

        A tüdő funkciójának egyik kiváló és egyszerű vizsgálómódszere a légzésfunkciós vizsgálat, melynek segítségével kimutatható a tüdőszövet károsodása, illetve képes a tüdő-szív működést is nézni, így alkalmazható bizonyos műtéteknél az esetleges kockázatok becslésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások