A COPD és tünetei

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) az alsó légutak tartós beszűkülésével járó krónikus betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A dohányzással szorosan összefüggő betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdőfunkció helyreállítására nincs lehetőség.

Mi a COPD?

A COPD betegségnév tükörfordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent, azonban nincs igazán elterjedt magyar megfelelője. Lényege a tüdő léghólyagocskáinak károsodása, a légutak gyulladása, hegesedése, ami miatt az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartósan beszűkülnek, elveszítik rugalmasságukat, a légzőfelület csökken, a légzés egyre nehezebbé válik.

A COPD kónikus és progresszív (előrehaladó, fokozatosan romló) betegség, melynek két fő csoportja van.

1. Krónikus bronchitis (idült hörgőgyulladás, krónikus hörghurut) - Az alsó légutak nyálkahártyájának krónikus gyulladása és a csillószőrök mozgásának megbénulása vezetnek a panaszok kialakulásához.
2. Emfizéma (tüdőtágulat) - A gázcserében részt vevő léghólyagocskák fokozatos pusztulása, összeolvadása történik meg a gyulladás hatására, melynek következtében a légzőfelület lecsökken, így alakulnak ki a jellegzetes panaszok. A COPD ezen típusáról külön cikkben is írtunk: Tüdőtágulat (emfizéma)

A COPD visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.

A COPD előfordulása

Népbetegségről van szó, Magyarországon a halálozások 4. leggyakoribb oka (a daganatos betegségek, koszorúérbetegségek és a stroke után) a főbb betegségcsoportokat vizsgálva. A COPD az egyik leggyakoribb halálok világszerte is, különösen az elöregedő társadalmakban, az összes halálozás kb. 5 százalékáért felelős. Becslések szerint ugyanakkor csak a betegek negyede diagnosztizált, többnyire előrehaladott stádiumban, mivel a betegség korai fázisában kevesen fordulnak orvoshoz.

A COPD szoros kapcsolatban áll a dohányzással, a betegek kb. 90 százaléka dohányos, ezért megelőzése szempontjából legtöbbször szinte teljes garanciát jelent, ha az ember soha nem cigarettázik, illetve a kezelés első és legfontosabb lépése a dohányzás elhagyása. A női nem kockázati tényező, ezért a női dohányosokat különösen veszélyezteti a betegség. A betegség kialakulásában számít az elszívott cigaretták és a dohányzással eltöltött évek száma, legtöbbször 20-30 évnyi erős dohányzást követően nő meg ugrásszerűen a betegség előfordulása.

Ritkább esetben megjelenése passzív dohányzáshoz, foglalkozási tüdőbetegséghez, légszennyezéshez, továbbá egy ritka genetikai betegséghez (alpha-1 antitripszin hiány) is kötődhet.

A COPD tünetei

A COPD legveszélyesebb következménye az irreverzibilis tüdőkárosodás, ezzel függ össze a tünetek többsége. Sokáig nem okoz panaszt, vagy olyan enyhe tünetekkel jár, aminek a beteg nem tulajdonít jelentőséget. A tüdőfunkció romlása legtöbbször csak akkor okoz nyilvánvaló panaszokat, amikor teljesítménye már 50 százalékosan csökkent.

Első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami az aktivitás abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.

Főbb tünetek COPD esetén:

• Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.
• Gyakori köhögés - Kezdetben főleg ébredés után reggel, később egész nap. Váladékkal járó "dohányos köhögés".
• Köpetürítés - A nyák sűrű, fehéres színű, míg a sárgás-zöldes, gennyes köpet inkább fertőzésre utal.
• Légszomj - Különösen fizikai aktivitás (sportolás, munka, lépcsőzés) közben.
• Gyakori légúti fertőzések, ismétlődő és nehezen gyógyuló tudőgyulladás.
• Mellkasi szorító érzés - Mindez kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom.
• Fáradékonyság, munkaképesség csökkenése.

Megjegyzendő, hogy terhelésre jelentkező légszomjat más betegség is okozhat, gyakori a szívelégtelenségből fakadó nehézlégzés, továbbá asztmához is társulhatnak részben hasonló panaszok. A további tünetek alapján, légzésfunkciós vizsgálattal ezek a betegségek elkülöníthetőek.

Különbségek a COPD és az asztma okozta panaszok között

Az asztma is légúti gyulladással járó krónikus betegség, amely okozhat légúti szűkületet, nehézlégzést, köhögést. A COPD és az asztma ugyanakkor két egymástól teljesen eltérő betegség, amely különbözik egymástól eredetét, lefolyását és a betegek életkilátásait tekintve is.

A tünetek terén a legnyilvánvalóbb különbség az, hogy a COPD-nél egy állandó, maradandó tüdőkapacitás-csökkenés, tüdőállomány-pusztulás áll fenn, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmás betegeknek a panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, a rohamok megfelelő gyógyszerekkel megelőzhetőek, rohammentes időszakokban nem tapasztalhatóak tünetek. Az asztmás beteg légzésfunkciós vizsgálattal akár normál eredményeket is produkálhat, míg ez COPD-nél nem fordulhat elő.

A panaszok terhelés esetén COPD-nál azonnal jelentkeznek, mivel ilyenkor a szervezetnek azonnali többletoxigén felvételére lenne szüksége, azonban a károsodott tüdő nem tudja ezt teljesíteni. Asztma esetén rohamot provokáló ok lehet a fizikai terhelés, ám ez késleltetve jelentkezik, például a testnevelésóra második felében kezdi el érezni a gyerek, hogy nem bírja úgy a mozgást, mint társai.

Az asztma csecsemő- és gyermekkorban kezdődik leggyakrabban, a COPD 40 éves kor előtt kifejezetten ritka és rendszerint tartós dohányzás esetén lép fel. Míg az asztma sok esetben a korral enyhül, akár el is múlik, a COPD a fent leírt degeneratív tüdőszövet-pusztulás miatt ez éppen ellenkezőleg történik.

A két betegség közötti lényegi különbség, hogy az asztma hátterében a hörgők nyálkahártyájának túlérzékenysége áll, mely bizonyos ingerekre a hörgők összehúzódásával reagál. A kezelt asztma ugyanakkor nem okoz tartós szerkezeti károsodást és szövetpusztulást a tüdőben, ezért a rohamokon kívüli időszakokban nem jár panaszokkal. A COPD ezzel szemben a tüdő maradandó károsodásáva, amely folyamatos panaszokat okoz a betegnek. Mindkét betegség gyanújával tüdőgyógyászati szakrendelés felkeresése feltétlenül indokolt.

Mik a COPD-s beteg kilátásai?

A COPD nem gyógyítható, a betegnek együtt kell élnie a károsodással, ám a kezeléssel a folyamat előrehaladása nagymértékben lassítható, az életminőség javítható. A kezelés kulcsa a dohányzás abbahagyása, illetve hörgőtágító gyógyszerek alkalmazása.

Nem megfelelően kezelt, a dohányzást folytató betegekben a panaszok olykor gyorsan súlyosbodnak, fellángolásszerűen jelentkeznek. Ilyenkor súlyos légzési nehézség, zihálás, sűrű váladéktermelődés jelentkezhet, gyakran kórházi ellátás szükséges.

Korai diagnózis és megfelelő kezelés mellett a betegség nem befolyásolja lényegesen a várható élettartamot, előrehaladott esetekben azonban 6-9 évvel rontja azt.

Folytatás A COPD kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus
Adatok forrása: KSH, 2025