• Súlyos izomgyengeség (myasthenia gravis)

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Siró Péter, neurológus

        Az autoimmun betegségek olyan ritka kórképek, amelyekben a szervezet valamilyen saját alkotórésze ellen alakul ki immunválasz. Ebbe a betegségcsoportba tartozik a myasthenia gravis is.

        A betegségben a szervezetben olyan fehérjék (autoantitestek) termelődnek, amelyek reagálnak az ideg-izom átmenetben levő úgynevezett acetilkolin receptorokkal. Ezen receptorok feladata az, hogy a mozgató idegről jövő ingerület ingerületet váltson ki a vázizmokon, így az izomösszehúzódás létrejöhessen. Az autoantitestek hatására az izomsejteken az acetilkolin receptorok száma csökken, így az izomösszehúzódás kiváltása nehezítetté válik, izomgyengeség lép fel.

        Hirdetés

        A betegség pontos oka ismeretlen, genetikai tényezők mellett, vírusfertőzések szerepe is felmerült a kialakulásában. Elsősorban az élet harmadik illetve hetedik évtizedében jelentkezhetnek a tünetei, de minden életkorban kezdődhet a betegség. Napjainkban százezer lakosonként körülbelül 0,6-1,1 új esetet fedeznek fel évente.

        A myasthenia gravis tünetei

        Myasthenia gravis
        A myasthenia gravis sémás ábrázolása
        Forrás

        Jellegzetes a kezdetben megerőltetést követően kialakuló kettőslátás, elkent beszéd, a tarkóizmok illetve a törzsközeli végtagizmok gyengesége (nehezen tud fésülködni, lépcsőn járni). A tünetek pihenést követően enyhülnek, megerőltetést követően fokozódnak.

        A betegség kiterjedése igen változatos, van akinél csak kettős látás, homályos látás, szemhéjcsüngés jelentkezik, más esetben elsősorban a garat illetve a nyelv lehet érintett, másoknál a végtag, törzsizomzat gyengesége dominál.

        A tünetek intenzitása, kiterjedése is változhat spontán módon is. A betegség igen súlyos, az életet veszélyeztető formája az úgynevezett myastheniás krízis, melynek során a légzés, nyelés is nehezítetté válik, s segítség nélkül a beteg megfulladhat.

        Hogyan ismerhető fel a betegség?

        Először is jellegzetes panaszok vetik fel a betegség gyanúját. A gyanút igazolja az úgynevezett Tensilon-teszt. Ennek során a beteg olyan gyógyszert kap, ami gátolja az acetilkolin lebomlását. A gyógyszer hatására a beteg tünetei átmenetileg látványosan javulnak.

        A végleges diagnózis kimondásában esetenként elektromyográfiás illetve egyesrost elektromyografiás vizsgálatra lehet szükség. Mivel az autoantitestek termelésében a szegycsont mögött elhelyezkedő csecsemőmirigynek központi szerepe van és számos esetben a szerv megnagyobbodik, így mellkasi CT-vizsgálatra is szükség van.

        A myasthenia gravis kezelése

        Mellékhatások
        Fontos tudni, hogy ezek az eljárások nem veszélytelenek, alkalmazásuk csak súlyos, életet fenyegető esetekben indokolt. A betegek számára a gyógyulást vagy az igen jelentős javulást a csecsemőmirigy műtéti úton való eltávolítása hozhat.

        A betegség kezelése tüneti és oki terápiából áll. A tüneti kezelés célja az izomerő javítása. Az acetilkolin mennyiségének emelésére olyan gyógyszerek szolgálnak, amelyek az acetilkolin bontását végző enzim működését gátolják.

        A magasabb acetilkolinszint lehetővé teszi az ingerületátvitelt, így a tünetek csökkennek. Fontos tudni azonban a betegnek, hogy túladagolásuk súlyos tünetekhez vezethet (fokozott nyálfolyás, és váladékképződés, lassú szívműködés, zavartság, az izomgyengeség fokozódhat is).

        Tüneti kezelésként hat a plazmapheresis nevű eljárás, ennek során a beteg vérplazmáját megfelelő oldatokra cserélik, ezáltal átmenetileg az antitestek száma csökken, javulás érhető el.

        Az oki kezelések célja az autoantitest termelés csökkentése. Erre a célra különböző jellegű immunrendszert "gyengítő" gyógyszereket alkalmaznak (mellékvesehormonok). Hasonló hatás, azaz az antitest termelés csökkenése érhető el emberi vérből kinyert immunfehérjék beadásával is.

        A műtét a betegség első 4-5  évében és elsősorban fiatal betegek esetén hoz gyógyulást, de alkalmazására minden esetben egyéni mérlegelést követően kerülhet sor. A műtéte előtt a betegség tüneteit lehetőség szerint minimalizálni kell. A javulás a műtét után az esetek egy részében elhúzódó, hónapokig, sőt évekig tarthat.

        Hogy a betegség a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozza, nagyon fontos, hogy a diagnózist követően minden myastheniás beteget olyan szakrendelés gondozzon, ahol megvannak a szükséges diagnosztikus és terápiás lehetőségek.

        Mivel a betegség kezelésére alkalmazott gyógyszereknek súlyos mellékhatásai lehetnek, a javasolt kezelés pontos betartása szükséges. Számos gyógyszer ronthatja a beteg tüneteit (fájdalomcsillapítók, nyugtatók, antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők), ezért bármilyen új gyógyszer alkalmazása előtt konzultáljon szakrendelője orvosával!

        Dr. Siró Péter, neurológus
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Siró Péter, neurológus

        Módosítva: 2017.12.08 17:25, Megjelenés: 2017.12.08 17:25
      • Cikkajánló

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Szponzorált tartalom

        Az orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        Polymyositis és dermatomyositis

        A polymyositis és dermatomyositis egyaránt a vázizmok gyulladásával, gyengeségével járó autoimmun betegség, de míg polymyositisben (PM) csak az izomzat betegszik meg, addig dermatomyositisben (DM) a bőrön is elváltozások jelennek meg.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.