• A poszttraumás stressz szindróma

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

        Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják.

        Ha a fenti eseményeket követő egy hónapon belül jelentkeznek az érintettnél pszichés tünetek, akkor akut stresszhatásról beszélünk, ha azonban ennél később jelentkezik vagy tovább tart, akkor már az úgynevezett poszttraumás stressz szindrómával állunk szemben.

        Hirdetés

        A poszttraumás stressz tünetei

        A fenti eseményeket átélt embereknél 3 nagy tünetcsoport kialakulása jellemző. Ezek egyike az állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja.

        A másik jellemző tünet, hogy a beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak.

        Mindemellett jellemző, hogy a beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, "beszűkül". Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot" is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el.

        Ezt a cikket is olvassa el! Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

        Hallgatásba burkolóznak

        Ha a trauma gyermekkorban következik be, az gyakran vezet személyiségtorzuláshoz, viselkedés zavarhoz. A gyerek agresszívvé, ingerlékennyé válhat, fél minden, a traumára emlékeztető élethelyzettől. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása lehet még szembetűnő tünet.

        A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba fojtják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről.

        Egyáltalán nem vagy csak nagyon későn kérnek segítséget.

        Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről. De a koncentrációs táborból szabadult emberek többsége is csak évtizedek múlva beszélt az ott történtekről.

        Diagnosztika és terápia

        A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire.

        Ilyenkor a legfontosabb cél és a gyógyulás elengedhetetlen lépcsőfoka, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének is a történtekről.

        Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak.

        Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Módosítva: 2020.04.21 03:06, Megjelenés: 2018.03.23 16:04
      • Cikkajánló

        COVID-19 - európai körkép

        COVID-19 - európai körkép

        WEBBeteg.hu

        Nem nagy a választék, ha Magyarországnál bizton- ságosabb úti célt keres valaki.

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Amikor a lélek betegíti meg a férfiak testét

        A férfiak az erősebb nem képviselői, de számos tekintetben sokkal gyengébbek, érzékenyebbek, mint a nők, csakhogy problémáik kifejezésére ritkán találnak jó megoldást. Ha az egészségükről van szó, hamarabb nyúlcipőt húznak, és messze elkerülik az orvosi vizsgálatokat, vagy épp a bolhából is elefántot csinálnak, és olykor vélt, szerintük létező panaszaikkal orvosok sokaságát keresik fel.

        Megfertőződtem, kórházba kerülök, vagy csak rettegek a koronavírustól?

        A koronavírus-világjárvány közel három hónapjában a kormány által meghozott óvintézkedések, jogszabályok, a kijárási korlátozás, a szigorú védelem, egyéb prevenciós szabályozások, a szűrések, a karanténba vonulások menete, a kórházi gyógyítások pontos üteme, a kötelező higiénés szabályok betartása precízen megvoltak s meg is vannak határozva és szervezve hazánkban. Lassan, reményeink szerint, biztonságosan áll vissza a korábbi rend, a megszokott életünk menete, noha a járványnak még nincs vége, vagyis az enyhítések nem jelentik azt, hogy a szabályokat ne kellene betartanunk.

        A japán katasztrófa mentális következményei

        A japán természeti katasztrófák mentális egészségre gyakorolt hatásai előreláthatólag akár éveken át tartóak is lehetnek. A Japánban történt katasztrofális eseményeknek a mentális egészségre is kiterjedő hatásával kell számolni. A földrengés, tűz, szökőár és nukleáris válság kockázata mind olyan hatás, melynek következményeit még évek múlva is érezni fogják.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.