A nyugtalan láb szindróma és tünetei, kezelése
frissítve:
A nyugtalan láb szindróma (szakirodalomban RLS, restless legs syndrome) az alvászavarok egyik jellegzetes, gyakori formája. A lakosság 2-5 százalékának, az idősebb korosztály 10 százalékának az éjszakai nyugalmát teszi tönkre ez a tünetegyüttes.
A betegség jellemzően fiatal felnőttkorban kezdődik, és 50-60 éves korban válnak elviselhetetlenné a panaszok, de 10 százalékban már gyermekkorban jelentkezik. Mindkét nemet érinti, de nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.
A nyugtalan láb szindróma tünetei
A szindróma alaptünete a lábakban fellépő zsibbadás, mely legtöbbször inkább kellemetlen, de gyakran fájdalmas, égető jellegű. A panaszok az ágyban, elalvás előtt, vagy nyugalmi állapotban, hosszabb mozdulatlanságot követően jelentkeznek. Napszaki minta is jellemző: a tünetek este erősödnek, éjfél és 1 óra között a legkifejezettebbek, míg reggel sokszor nyugalmi helyzetben sem lépnek fel.
A kínzó zsibbadás a láb mozgatására, ütögetésére megszűnik. A beteg ezért belső késztetést érez arra, hogy mozgassa lábait, újra meg újra felkeljen, sétáljon. Más alvászavaroktól eltérően nem maga az alvás sérült, hanem ez a külső késztetés másodlagosan akadályozza az elalvást. Ennek következtében a beteg nappal álmos, aluszékony, koncentrálási nehézségek vagy hangulatingadozások jelentkeznek.
| Hogyan írják le a betegek a tüneteket? |
| A panaszok legtöbbször nehezen meghatározhatóak. A legtöbb beteg egyetért abban, hogy nem klasszikus fájdalmat érez, hanem egy nehezen lokalizálható, belülről jövő érzést, ami ellenállhatatlan késztetést okoz a lábak mozgatására. Az érzés jellemezhető bizserésként, furcsa, rossz, feszítő vagy húzó érzésként, mások elektromos hatásként írják le, vagy úgy fogalmazzák meg, hogy "mintha a lábaim nem az enyémek lennének". Lefolyása sokszor hullámzó, vannak erősebb és enyhébb panaszokkal járó, akár tünetmentes időszakok is. |
Diagnosztikai kritériumok:
A nyugtalan láb szindróma diagnózisának kimondásához 4 alaptünet szükséges:
- Kínzó zsibbadás a lábakban, ami leküzdhetetlen kényszerrel jár, hogy mozgassuk a lábainkat.
- Nyugtalanság.
- A tünetek romlása nyugalomban, és teljes vagy részleges javulása mozgás hatására.
- A tünetek éjszaka kifejezettebbek.
Kivizsgálás
A diagnózis a tünetek alapján is felállítható, de műszeres vizsgálattal is bizonyítható: ez az alváslaborban végzett poliszomnográfiás vizsgálat, amely során elektródákkal mérik a páciens alvás közbeni élettani működését. Erre akkor kerül sor, ha a kezelés nem bizonyul hatékonynak, mert kiderülhet, hogy a panasz mégsem jár periodikus lábmozgásokkal.
Fontos az elkülönítés a porckorongbetegségektől, a neuropátiától, a kényszerbetegségtől, gyógyszermellékhatástól, más alvászavaroktól és bizonyos pszichiátriai betegségektől. Ezek ugyancsak okozhatnak hasonló neurológiai panaszokat, de hátterük és kezelésük eltér a nyugtalan láb szindrómáétól. Gyermekkorban gyakran a gyakoribb hiperaktivitás-figyelemzavarral (ADHD) tévesztik össze. A differenciáldiagnosztika részeként laborvizsgálatokra (pl. ferritin, vesefunkció, vérkép), fizikális vizsgálatra és egyéb célzott vizsgálatokra kerülhet sor.
A nyugtalan láb szindróma okai
A nyugtalan láb szindróma önálló neurológiai kórkép, primer formájában nincs kimutatható ok a hátterében. Az önálló formánál jelentős családi halmozódás fordul elő, ami a betegség genetikai hátterére utal. Valószínűleg a dopaminrendszer működési zavara váltja ki a panaszokat.
Másik, szekunder formájában a nyugtalan láb szindróma egy tünet, más betegségséggel vagy állapottal összefüggésben jelentkezik. Gyakrabban fordul elő vashiányos anaemia esetén (a legjellemzőbb), cukorbetegség és krónikus vesebetegség által okozott neuropátiában, terhesség során, továbbá magnézium- és B12-vitamin-, valamint folsavhiánynál.
A gyógyszerek közül egyes erős nyugtatók, antidepresszánsok, női hormonok okozhatnak nyugtalan láb szindrómát.
A nyugtalan láb szindróma kezelése
A kezelés megkezdése előtt elsősorban azt kell tisztázni, hogy primer (elsődleges) vagy szekunder (másodlagos, tüneti) nyugtalan láb szindrómáról van-e szó.
Ha tisztázódik egy alapbetegség, úgy annak kezelése jelentősen javít a nyugtalan láb tünetein is. Ez igen gyakran vaspótlást jelent, a ferrritin laborérték rendszeres ellenőrzése mellett. Cukorbetegség esetén a vércukorszint kontrollja a legfontosabb.
A tünetek kezelésére két hatásmechanizmusú készítménytípus létezik: a dopa-agonisták (dopaminhatású gyógyszerek), valamint a gabapentin (egy idegi ingerületmodulátor). A gyógyszerek racionális kombinációja biztosítja úgy az elalvást, mint az átalvást. A gyógyszert először alacsony adagban állítják be, fokozatosan titrálják fel a megfelelő adagig. Évek múltával az adagot emelni kell a panaszmentesség fenntartásához.
A nyugtalan láb szindróma általában az életkor előrehaladásával egyre kifejezettebbé válik. Bár előfordulhat olykor több éves tünetmentesség is, de a betegség nem gyógyítható és nem múlik el tartósan spontán módon, hanem egész életen át elkíséri a pácienst. Kivételt a terhesség során jelentkező forma jelent, mely a szülés után legtöbbször megszűnik.
| Életmódtanácsok |
| Hozzájárul a panaszok csökkentéséhez, ha a beteg rendszeres napi rutint alakít ki, rendszeres időben fekszik le aludni. A lábak masszírozása, hideg-meleg lábfürdő átmenetileg kedvezően hat a panaszokra. A könnyű testmozgás ajánlott, de kerülni kell az esti órákban az intenzív sportolást. A dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás ugyancsak kerülendő. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
