• Hitek és tévhitek az alvászavarokról

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        A teljes felnőtt lakosság kb. 10 százaléka küzd súlyos vagy krónikus alvási nehézségekkel (ennél nagyobb számban fordul elő átmenetileg ez a probléma). Melyek a legfontosabb alvászavarral kapcsolatos hiedelmek?

        Alvászavar vagy inszomnia?

        Inszomnia alatt az alvás mennyiségi vagy minőségi zavarát értjük, ami a nappali funkciók romlásával jár. Az alvási panaszok klinikai jelentősége az ébrenléti tünetek alapján ítélhető meg, vagyis van-e: nappali fáradtság, rossz közérzet, teljesítményromlás, koncentrációzavar, aluszékonyság, ingerlékenység, testi fájdalmak, félelmek az alvással kapcsolatban.

        Hirdetés

        Alvást rontó tényezők

        • koncentrációt igénylő tevékenységek: mint munka, számítógépes játék

        • kávé, tea, alkohol, cigaretta

        • elalvás előtti testmozgás

        • túl sok vagy túl kevés étel

        • napi stresszel való megküzdés

        • éberséget fokozó tévéműsorok

        E mögött számos háttértényező állhat, mint a stressz, életmódbeli sajátságok, nem megfelelő cirkadián (napi) ritmus, nem megfelelő alváshigiéne, alvási helyzethez társuló, ébresztő hatású gondolatok és ingerek.

        Mintegy 25 százalékban testi (vagyis belgyógyászati vagy neurológiai betegség) deríthető ki, ezek kivizsgálása az adott szakterület feladata.

        Az alvászavarok felében valamilyen pszichiátriai háttértényező szerepelhet, ezek hangulatzavarok, szorongásos és stresszhez társuló zavarok, időnként pszichotikus zavarok, pl. skizofrénia.

        Az alvászavar okát, illetve következményét illetően gyakoriak a túlértékelések, félelmek, amik tovább ronthatják az elalvási képességet, emiatt mielőbb érdemes tisztázni ezeket. Az életkor előrehaladtával is változik az alvásszerkezet: az éjszakai alvásmennyiség ugyan csökken, de gyakoribb a nappali szunyókálás, így gyakoribbá válnak az éjszakai megébredések is.

        Mennyi alvásra van szükségünk?

        Az alvással kapcsolatban többféle elvárás, hiedelem ismeretes, ilyen az alvás mennyiségére vonatkozóan. A szükséges alvásmennyiség 5-10 óra között változik, ezért is az alvás minősége fontosabb szempont. Vannak úgynevezett keveset alvók, náluk nincsenek nappali tünetek, illetve hétvégi kompenzáló alvás.

        Utóbbi jelenség azoknál fordulhat elő, akik hét közben relatív alvásmegvonásban élnek például a munkájuk miatt, illetve akiket hét közben a stressz tart éberen. Az alvással kapcsolatban gyakran túlzó elvárások kerülnek felszínre. Emiatt szubjektíve súlyosabbnak ítélik meg az alvászavart.

        Az elalvási időt túlbecsülik, vagy az alvási időt alulbecsülik. Van olyan elvárás, miszerint „rövid időn belül el kell aludni”, vagy hogy „nem szabad éjszaka megébredni”. Ez utóbbi pedig nem feltétlen gond, ha vissza tud aludni az ember. Gyakran elhangzik, hogy már „hónapok (netán évek) óta nem alszom”. Ez is egy általánosítás és túlzás, hiszen alvás nélkül csak 8-10 napig tud életben maradni az ember!

        Az alvászavar kezelése

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az alvászavarok feltérképezésekor egy sor kérdésre keressük a választ, melybe a körülményeken, előzményeken túl beletartoznak az alvással kapcsolatos hiedelmek és elvárások, az alváshigiénés szokások, kezeléssel kapcsolatos elvárások, eddigi terápiás próbálkozások. Az objektivitás érdekében segítségünkre lehet az alvótárs, valamint az alvásnapló vezetése.

        Az alvászavarok terápiájának célja az, hogy a kliens gyógyszer nélkül is képes legyen a kielégítő alvásra. A kezelés három iránya: a kiváltó okok (háttérbetegség vagy háttértényezők) kezelése, nem gyógyszeres terápiás módszerek, valamint a gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek lehetnek altatószerek, vagy antidepresszívumok, nyugtatók, újabban pedig melatonin tartalmú szerek.

        Az altatókkal kapcsolatos alapelv, hogy 6-8 hétnél ne tartson tovább a kezelés. Sajnos ezt kevesen tartják be! Ennek oka a félelem az altató elhagyásától, a kialakult függőség és megvonásos inszomnia.

        Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a nem gyógyszeres kezelési módokra, mint az alváshigiénés tanácsadás, pszichoterápia (kognitív-viselkedésterápia, beleérte a relaxációt), fényterápia, alváskorlátozás illetve megvonás. A pszichoterápia foglalkozik az életmód és napi ritmus átalakításával, az alvási helyzetben jelentkező negatív gondolatok és káros viselkedés módosításával, valamint a feszültségkezeléssel.

        Irodalom: Dr. Purebl György: 100 Kérdés-felelet az inszomniáról.

        Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        Forrás:  WEBBeteg 
        Orvos szerző: Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        Legutóbb frissült: 2018.01.11 20:09
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        A tartós viszketés a kellemetlenségen túl további szövődményeket is okozhat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Testi betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi betegségek is állhatnak, cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen.

        Örökölhető a skizofrénia? Az orvos válaszol

        Feleségem 2006-ban összeomlott, és paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála. Azóta gyógyszerek, problémák és minden évben visszaesés... Félek, hogy 8 éves kislányunk örökölte a betegségre való hajlamot. Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Kényelmes ágy - Kiegyensúlyozott mindennapok

        Az egészséges élet alappillére a kielégítő alvás. Napjainkban egyre inkább hangsúlyos szerepet kap a megfelelő fekvőhely kialakítása. Ha belegondolunk, a napunk 24 órájából optimális esetben 8 órát alvással töltünk, ami az életünk egyharmadát jelenti.

        Végzetes álmatlanság, a fatális familiáris inszomnia

        A fatális familiáris inszomnia diagnózisának felállítása nagyon nehéz, mivel a betegség rendkívül ritka. Az is lehet, hogy csak a beteg halála után, a kórbonctani vizsgálat eredményének ismeretében derül fény a betegségre.

        Okozhat-e betegségeket a kialvatlanság?

        Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó - de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen vagy esetleg veszélyes is?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.