Hogyan kezelhető a szorongás?

A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Kezelésük célja nemcsak a tünetek csökkentése, hanem a mindennapi életminőség javítása és a szövődmények (például a depresszió vagy a szerhasználat) megelőzése.

A szorongásos betegségben szenvedők ráadásul nagyobb valószínűséggel lesznek fizikailag is betegek, és tovább is tart a betegségük. A háttérben álló szorongás azonban kezelhető, ezáltal nemcsak a szorongás tartható kézben, hanem a szövődmények is megelőzhetőek.

A szorongásos zavarok fő típusai közé tartozik:

• a generalizált szorongásos zavar (GAD)
• a pánikbetegség
• a különböző specifikus fóbiák
• az agorafóbia
• a szociális szorongásos zavar
• a szeparációs szorongásos zavar, illetve
• egyéb nem meghatározott szorongásos zavarok, ahol nem teljesül a DSM szerint a fentiek közül valamely kategória összes kritériuma.

A generalizált szorongás betegség kezelésének két fő pillére: a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés. Ezeket lehet külön-külön, és kombinálva is alkalmazni, de a legtöbb esetben a kettő kombinációja adja a legjobb eredményt.

Gyógyszeres kezelés

A szorongásos zavarok gyógyszeres kezelésében több gyógyszercsoport használható. A választás függ a tünetek jellegétől, a beteg kórtörténetétől és az esetleges társbetegségektől.

A szorongásos betegség kezelésére orvosa leggyakrabban antidepresszánsokat és szorongásoldókat javasolhat.

Szorongáscsökkentő gyógyszerek

A benzodiazepinek kifejezetten gyors hatású szorongásoldók. A bevétel után már 30-90 percen belül enyhítenek a szorongáson, ezért akut szorongás vagy pánikroham esetén különösen hasznosak lehetnek, azonban néhány hétnél hosszabb alkalmazásuk függőséget okozhat. Ez az oka, hogy orvosa csak rövid időre írja fel Önnek, elsősorban a nagyfokú szorongással járó időszakok átvészeléséhez. Leggyakrabban alkalmazott hatóanyagú készítmények az alprazolam, clonazepam, diazepam és lorazepam.

Hatásmechanizmusuk szerint a GABA-A receptorok alloszterikus modulátorai, azaz finomhangolják a receptorok működését: nem önmagukban fejtik ki a hatást, hanem felerősítik vagy gyengítik a receptorhoz kötődő elsődleges jelmolekula (agonisták) hatását. Jelen esetben fokozzák a gátló neurotranszmissziót az agyban.

Mellékhatásaik lehetnek:

• álmosság
• egyensúlyzavar
• koordinációs zavar
• ritkán paradox agitáció.

Nagyobb dózis és hosszabb távú alkalmazás memóriazavarokat is eredményezhet. Kérdezze meg orvosát, vezethet-e, ha ezeket a gyógyszereket szedi! Fontos tudni, hogy a benzodiazepinek függőséget okozhatnak, ezért rendszerint csak rövid ideig (2–4 hétig) alkalmazhatók.

Időseknél különösen óvatosan kell használni őket, mert növelhetik az elesések és csonttörések kockázatát.

Antidepresszánsok

Az antidepresszánsok ma a legtöbb szorongásos zavar első vonalbeli kezelésének számítanak.

Ezek a gyógyszerek az agy bizonyos idegsejtjei közötti információátvitelt végző kémiai anyagainak (neurotranszmittereinek) szintjét befolyásolják.

Az antidepresszánsok az esetek legtöbbjében hatásosak. Mivel orvosa nem tudja megjósolni, hogy az Ön esetében melyik készítmény fog legjobban hatni, esetleg szükség lehet egynél több gyógyszer kipróbálására, mielőtt megtalálja az önnek legmegfelelőbb készítményt.

Fontos tudni, hogy az antidepresszánsok nem hatnak azonnal. Az antidepresszánsok hatása általában 2–4 hét után kezd kialakulni, a teljes terápiás hatás pedig akár 6–8 hét után jelentkezik. Az antidepresszánsokat éppen ezért rendszerint szorongásoldókkal egészítik ki a terápia kezdetén.

Fontos: a kezelés gyakran legalább 6–12 hónapig szükséges a visszaesés megelőzésére.

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek

SSRI-k (szelektív szerotonin visszavétel-gátlók): escitalopram, sertralin, paroxetin, fluoxetin

SNRI-k (szerotonin-noradrenalin visszavétel-gátlók): venlafaxin, duloxetin

Triciklikus antidepresszánsok: imipramin, clomipramin

Egyéb gyógyszerek

Buspiron

A buspiron egy 5-HT1A szerotonerg receptor részleges agonista, amely a szerotoninrendszeren keresztül fejti ki hatását.

Előnyei:

• nem okoz függőséget
• nem okoz jelentős szedációt
• nem rontja a kognitív működést.

Hátránya, hogy hatása lassan, 2–4 hét alatt alakul ki, ezért akut szorongás kezelésére nem alkalmas. Leggyakrabban generalizált szorongásos zavarban alkalmazzák.

Pregabalin

A pregabalin az egyik újabb szorongáscsökkentő gyógyszer, amely különösen a generalizált szorongásos zavarban hatékony.

Hatásmechanizmusa a feszültségfüggő kalciumcsatornák modulációja, ami csökkenti az excitatorikus neurotranszmitterek felszabadulását.

Előnyei közé tartozik a gyorsabb hatáskezdet az antidepresszánsokhoz képest, és a jó tolerálhatóság.

Lehetséges mellékhatásai:

• szédülés
• álmosság
• testsúlynövekedés.

Béta-blokkolók

A béta-blokkolók (például propranolol) nem klasszikus szorongáscsökkentők, de csökkenthetik a szorongás testi tüneteit, úgymint a szívdobogást, a remegést és az izzadást.

Leggyakrabban teljesítményszorongás vagy szociális szorongás esetén alkalmazzák.

Bizonyos esetekben más gyógyszerek is szóba jöhetnek:

• alacsony dózisú quetiapin
• hidroxizin (antihisztamin)
• mirtazapin vagy trazodon (különösen alvászavar esetén)

Altatóként alkalmazhatók:

• zolpidem
• zopiclone
• zaleplon

Ezek az úgynevezett Z-szerek, amelyek a GABA-receptorokon hatnak, de függőségi potenciáljuk kisebb lehet a benzodiazepinekénél, ha az alvászavar áll a panaszok közül az egyik első helyen.

Pszichoterápia

A pszichoterápia a szorongásos zavarok kezelésének egyik legfontosabb módszere.

A pszichoterápia legtöbb esetben beszélgetésterápiás fromában valósul meg. Ennek során egy pszichoterapeuta képesítésű orvossal vagy pszichológussal beszélget több alkalommal.

A legjobban vizsgált és leghatékonyabb terápia a kognitív viselkedésterápia (CBT). A kognitív viselkedésterápia nagyon hatékony a pszichés betegségek kezelésében, különösen a generalizált szorongás betegségnél.

A CBT célja:

• a maladaptív gondolkodási minták felismerése
• a szorongást fenntartó viselkedések módosítása
• új megküzdési stratégiák tanulása.

Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy a CBT hatékonysága sok szorongásos zavar esetében a gyógyszeres kezeléssel azonos vagy azt kiegészítve még jobb eredményt is ad.

Fontos elemei az expozíciós terápia, a kognitív átstrukturálás, a relaxációs technikák, és a mindfulness-alapú módszerek.

A beszélgetések során a terapeuta segít Önnek azonosítani azon maladaptív gondolatokat és tévhiteket, melyek pszichés stresszt váltanak ki, és félelmeket, depressziót idéznek elő. Meg fogják tanítani, hogyan helyettesítse negatív gondolatait pozitívabb gondolatokkal, hogyan észlelje realisztikusan az Ön környezetében levő hatásokat, és hogyan tekintsen kedvezőbben élete eseményeire. A kognitív viselkedésterápia lényege, hogy Ön megtanulja irányítani és szabályozni gondolatait és érzéseit.

A generalizált szorongásos betegség kezelése személyre szabott. Nincs olyan kezelési mód, mely mindenki számára megfelelő lenne.

Egyéb pszichoterápiás lehetőségek

Bár a kognitív viselkedésterápia (CBT) a legszélesebb körben kutatott és alkalmazott pszichoterápiás módszer a szorongásos zavarok kezelésében, más terápiás irányzatok is hatékonyak lehetnek. A terápiaválasztás mindig a beteg tüneteitől, személyiségétől és az adott probléma jellegétől függ, és a szakember kompetenciája.

Sématerápia

A sématerápia azokat a korai élettapasztalatokból kialakuló mélyebb érzelmi mintázatokat (úgynevezett sémákat) vizsgálja, amelyek hosszú távon fenntarthatják a szorongást. A módszer különösen hasznos lehet krónikus szorongás, személyiségzavarok vagy visszatérő párkapcsolati problémák esetén.

Mindfulness-alapú terápiák

A mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT) és a mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR) a jelen pillanatra irányuló figyelem fejlesztésével segíti a szorongás csökkentését. Kutatások szerint ezek a módszerek különösen hatékonyak lehetnek generalizált szorongás és stresszhez kapcsolódó tünetek esetén.

Pszichodinamikus pszichoterápia

A pszichodinamikus terápiás irányzatok a szorongás mögött álló tudattalan konfliktusokat és érzelmi mintázatokat vizsgálják. Ezek a módszerek különösen akkor lehetnek hasznosak, ha a szorongás hosszabb ideje fennáll, vagy ismétlődő kapcsolati problémákhoz társul.

Traumafókuszú terápiák

Ha a szorongás traumatikus élményekhez kapcsolódik, speciális traumafókuszú módszerek alkalmazhatók, például traumafókuszú kognitív viselkedésterápia, vagy EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing), vagy brainspotting terápia.

Ezek a terápiák különösen poszttraumás stressz zavar (PTSD) esetén bizonyultak hatékonynak.

Tovább

• Gyors stresszoldási technikák – Hogyan kezeljük hatékonyan a stresszt?
• Mit tehetünk mi magunk a pánikrohamok ellen?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Basics of Clinical Psychopharmacology , Maria Simon MD, PHD Department of Psychiatry and Psychotherapy Medical School, University of Pécs