Mi a Parkinson-kór?

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus - WEBBeteg
frissítve:

A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).

A téma cikkei

8/1 Mi a Parkinson-kór?
8/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
8/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása
8/4 A Parkinson-kór kezelési lehetőségei
8/5 A Parkinson-kór szövődményei
8/6 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
8/7 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
8/8 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

A jellemző tünetek mögött 3 nagy betegségcsoportot különítünk el, tehát nem minden esetben Parkinson-kór okozza a fenti panaszokat.

1. A Parkinson-kór: A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, világszerte mintegy 6.3 millió érintettről tudnak. Valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében. Általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják. A betegséget jelenleg az úgynevezett basalis ganglion betegségek csoportjába sorolják.

2. Ismeretlen eredetű neurodegeneratív betegségek: multisistemás atrophia, progresszív supranucleáris bénulás, corticobasalis degeneráció, diffúz Lewy-testes betegség

3. Másodlagos (secunder) Parkinson-szindrómák.

Cikkünkben az első és harmadik csoportot érintjük.

A Parkinson-kór okai

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, melynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy szubsztancia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson-kór tüneteit.

A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés enyhe lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a kór kialakulására.

Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve hogy miért van olyan sok nemmotoros tünete a Parkinson-kórnak.

Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben.

  • Genetikai tényezők: A kutatók több gént is beazonosítottak, melyek hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, de genetikai okokat a betegek közel 10%-ában sikerült csak kimutatni. Eszerint valóban nagyobb az esélye a megbetegedésre azoknak, akiknek szülei is Parkinson-kórban szenvedtek, de ez a kockázat nem túl nagy.
  • Környezeti tényezők: bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba. Gyakrabban fordul elő Parkinson-kór a vidéken élő embereknél, különösen a kútvizet fogyasztóknál, valamint az ipari létesítmények és kőfejtők közelében élőknél.

Napjainkban is zajlanak a kutatások

Egyes kutatások a Helicobacter pylori fertőzés és a Parkinson-kór nagyarányú együttes előfordulását mutatták ki. Több elmélet létezik arra, hogyan növelheti a vírusfertőzés a dopamintermelő sejtek pusztulását, de a pontos kapcsolat még nem tisztázott.

Gyakori kérdések

Milyen törvény szabályozza a korlátozást, hogy 5 év helyet csak 1 évre kaptam meg a jogosítványt? Milyen feltételekkel vezethetek Parkinson-kórral?

Lehet-e még valamit tennünk, hogy legalább a fejét fel tudja emelni? Milyen irányban induljunk el? Lehet-e még a testtartáson javítani?

Szeretnék részletes információt kapni a Parkinson-kór végső stádiumáról. Szeretném megtudni, milyen esélyei vannak a betegnek. A Parkinson-kór végső stádiumáról

A betegség lefolyása, kilátások

A korai tünetek közé különböző mozgáskoordinációs panaszok tartoznak, amelyek kezdetben csak az egyik oldalt érintik. Előfordulhat az is, hogy csak egyetlen ujj remegése jelzi a problémát. Alvászavarok, depresszió vagy szorongás formájában pszichés problémák merülhetnek fel. A kezdeti fázisban nem jelentkezik egyszerre valamennyi jellemző tünet. A korai jeleket követően 5-10 éven belül alakulnak ki súlyosabb következmények, ám a betegség előrehaladása egyénenként változó és a korszerű gyógyszeres terápia által késleltethető.

Előrehaladott stádiumban egyre több, az életminőséget korlátozó panasz jelenik meg: eleséssel járó mozgászavarok és egyensúlyproblémák, a kommunikációs képesség csökkenése (írásban, szóban, testbeszéddel egyaránt), súlyosbodó depresszió, kimerültség, majd memóriazavar, sőt nyelészavar jelentkezik.

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de kezeléssel a panaszok kézben tarthatóak, a betegség továbbfejlődése nagymértékben lassítható. A kezelést elsősorban a gyógyszeres terápia jelenti, ám bizonyos esetekben műtétre is sor kerülhet, illetve kiegészítő jelleggel fizikoterápiának is fontos szerep jut.

A betegeknek és családjuknak is át kell alakítaniuk egyes szokásaikat, amelyekkel javíthatóak a panaszok és biztonságosabbá tehető a hétköznapi élet. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot romlásának megakadályozása érdekében. Napjainkban is intenzív kutatások folynak a betegség kezelése kapcsán (új készítmények, őssejtterápia), ám ezek a lehetőségek még nem állnak rendelkezésre.

Ez is érdekelheti

Parkinson-szindróma

Parkinson-szindrómáról akkor beszélünk, amikor a dopamint termelő sejtek pusztulását más, egyértelműen diagnosztizálható betegségek, tényezők okozzák. Ezek a Parkinson-kórral megegyező következményekkel járnak, ám kialakulásuk miatt elkülönítik őket a klasszikus parkinson-kórtól

Ezek a lehetséges okok a következők:

  • Gyógyszerek: Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többek között a haloperidol és az új típusú antipszichotikumok, a chlorpomazin, az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a betegség egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek a gyógyszerek elhagyását követően.
  • Agyérbetegség talaján is kialakulhatnak Parkinson-szindrómára utaló tünetek.
  • Encephalitis (agyvelőgyulladás) után is kialakulhat következményes Parkinson-szindróma. Az agyvelőgyulladásről bővebben.
  • Koponyasérülés után is kialakulhat Parkinson-szindróma.
A Parkinson Nap
A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, a doktor születésnapján tartják világszerte, jelképe a piros tulipán lett.

A Parkinson-kórhoz hasonló panaszokat okozó egyéb neurodegeneratív betegségeket külön cikkekben tárgyaljuk: a Lewy-testes demencia, az esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés főként cselekvéskor jelenik meg), a corticobasalis degeneráció, a multiszisztémás atrophia és a progresszív szupranukleáris bénulás (PSP).

Dr. Zsuga Judit, neurológusDr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

8/1 8/2 Tünetek és rizikófaktorok

Cikkajánló

Nyár
Nyár

Óvintézkedések a napon.

Napallergia
Napallergia

Milyen tünetei lehetnek?

WEBBeteg összeállítás - Dr. Zsuga Judit, Dr. Kerekes Éva
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.