• Mi a Parkinson-kór?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit neurológus

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, világszerte mintegy 6.3 millió érintettről tudnak. Valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében. Általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják.

        A Parkinson-kór okai

        Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, mely oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

        Hirdetés

        Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy szubsztancia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson-kór tüneteit.

        A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés kisfokú lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a kór kialakulására.

        Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve, hogy miért van olyan sok nem-motoros tünete a Parkinson-kórnak.

        Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a jelenlegi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben.

        Gyakori kérdések

        Milyen törvény szabályozza a korlátozást, hogy 5 év helyet csak 1 évre kaptam meg a jogosítványt? Milyen feltételekkel vezethetek Parkinson-kórral?

        Lehet-e még valamit tennünk, hogy legalább a fejét fel tudja emelni? Milyen irányban induljunk el? Lehet-e még a testtartáson javítani?

        Szeretnék részletes információt kapni a Parkinson-kór végső stádiumáról. Szeretném megtudni, milyen esélyei vannak a betegnek. A Parkinson-kór végső stádiumáról

        A leggyakoribb kiváltó okok

        • Genetikai tényezők: A kutatók feltételezései szerint egyes gének hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, azonban még nem tisztázott, hogy az öröklődés mekkora szerepet játszik a betegségben. Ismert, hogy a betegek első fokú rokonai (szülő, gyerek, testvér) nagyobb valószínűséggel fognak a betegségtől szenvedni, mint azok, akiknek nincs családi érintettsége, bár ez a kockázat nem túl nagy.

        • Környezeti tényezők: A kábítószer-élvező, továbbá bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba.

        • Gyógyszerek: Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többek között a haloperidol, a chlorpomazine, amelyet bizonyos pszichiátriai megbetegedésekre alkalmaznak, továbbá az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a betegség egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek, a gyógyszerek elhagyását követően.

        • Fertőzés: Kutatások a Helicobacter pylori fertőzés és a Parkinson-kór nagyarányú együttes előfordulását mutatták ki. Több elmélet létezik arra, hogyan növelheti a vírusfertőzés a dopamintermelő sejtek pusztulását, de a pontos kapcsolat még nem tisztázott.

        Parkinson-kóros kézremegés

        Parkinsonizmus - Más betegségek is okozhatják

        Parkinsonizmusnak nevezzük azt a tünetcsoportot, ami leginkább jellemzi a Parkinson-kórt. Három fő tünete:

        • a nyugalmi remegés (tremor) - mozgás nélkül is jelentkező remegés,
        • az izommerevség (rigiditás) - az izmok ellazulásra való képtelensége,
        • a meglassultság (bradikinézia) - lassabban induló illetve lassuló mozdulatok, amely pl. csoszogásként vagy a mimika szegényesebbé válásában is megnyilvánulhat.

        Parkinsonos tüneteket leggyakrabban (85%-ban) Parkinson-kór okoz, ám okozhatja gyógyszerhatás, illetve vannak olyan betegségek, amelyek a tünetek alapján könnyen összetéveszthetők a Parkinson-kórral, mint például a Lewy-testes demencia, az esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés főként cselekvéskor jelenik meg). További hasonló betegség lehet még a a corticobasalis degeneráció (demenciát okozó kórkép), a multiszisztémás atrophia és a progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) is.

        Ez is érdekelheti

        A betegség lefolyása, kilátások

        A téma fontos cikkei

        1. Mi a Parkinson-kór?
        2. A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
        3. Diagnosztizálása és kezelési lehetőségei
        4. A betegség szövődményei
        5. A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
        6. Hasznos tanácsok a betegek gondozóinak

        A betegség felismerése nem könnyű, ezért sokan későn fordulnak orvoshoz. A korai tünetek közé különböző mozgáskoordinációs panaszok tartoznak, amelyek kezdetben csak az egyik oldalt érintik. Előfordulhat az is, hogy csak egyetlen ujj remegése jelzi a problémát. Alvászavarok, depresszió vagy szorongás formájában pszichés problémák merülhetnek fel. A kezdeti fázisban nem jelentkezik egyszerre valamennyi jellemző tünet. A korai jeleket követően 5-10 éven belül alakulnak ki súlyosabb következmények, ám a betegség előrehaladása egyénenként változó.

        Előrehaladott stádiumban egyre több, az életminőséget korlátozó panasz jelenik meg: eleséssel járó mozgászavarok és egyensúlyproblémák, a kommunikációs képesség csökkenése (írásban, szóban, testbeszéddel egyaránt), súlyosbodó depresszió, kimerültség, majd memóriazavar, sőt nyelészavar jelentkezik.

        A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de kezeléssel a panaszok kézben tarthatóak, a betegség továbbfejlődése nagymértékben lassítható. A kezelést elsősorban a gyógyszeres terápia jelenti, ám bizonyos esetekben műtétre is sor kerülhet, illetve kiegészítő jelleggel fizikoterápiának is fontos szerep jut. A betegeknek és családjuknak is át kell alakítaniuk egyes szokásaikat, amelyekkel javíthatóak a panaszok és biztonságosabbá tehető a hétköznapi élet. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot romlásának megakadályozása érdekében. Napjainkban is intenzív kutatások folynak a betegség kezelése kapcsán (új készítmények, őssejtterápia), ám ezek a lehetségek még nem állnak rendelkezésre.

        A Parkinson Nap
        A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben, reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, a doktor születésnapján tartják világszerte, jelképe a piros tulipán lett.

        Dr. Zsuga Judit neurológusWEBBeteg összeállítás
        Orvos szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus

        Előző oldal |7/1| 7/2 Tünetek és rizikófaktorok
        Módosítva: 2019.04.24 20:03, Megjelenés: 2018.04.12 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A Parkinson-kór és a Helicobacter pylori közötti kapcsolat

        A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen, vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

        Létezik-e őssejtterápia a Parkinson-kórra?

        A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása

        Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn.

        Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros betegek gondozóinak

        A gondozó az a személy, aki rendszeres, folyamatos ellátásban részesít egy családtagot vagy barátot, akinek segítségre van szüksége betegség, idős kor, vagy mozgáskorlátozottság miatt. Gondozó bárki lehet - nemtől és kortól függetlenül -, és általában ellenszolgáltatás nélkül végzi a tevékenységét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.