• Mi a Parkinson-kór?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben, reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe.

        Világszerte mintegy 6.3 millió Parkinson-kóros betegről tudnak − valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében −, általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják.

        Hirdetés

        A téma cikkei

        7/1 Mi a Parkinson-kór?
        7/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
        7/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei
        7/4 A Parkinson-kór szövődményei
        7/5 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
        7/6 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
        7/7 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

        Mi okozza a Parkinson-kórt?

        Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, mely oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

        Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy szubsztancia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson-kór tüneteit.

        A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés kisfokú lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a Parkinson-kór kialakulására.

        Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat a Parkinson-kór esetén. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve, hogy miért van olyan sok nem-motoros tünete a Parkinson-kórnak.

        Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a jelenlegi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben.

        Gyakori kérdések

        1. Egyedüli hozzátartozója vagyok, de nem tudom ápolni a Parkinson-kóros édesanyámat. Kihez fordulhatok most? Hogyan történik az idősgondozás?

        2. Szenvedek az élettől, a családom pedig a betegségemtől. Összefügghet a Parkinson-kórral a mániás depresszió? Van-e még út az elviselhető emberi életig?

        3. Értesültem egy új gyógyszerről, ami állítólag ez év eleje óta kapható és az OEP is 90%-ban támogatja. Valóban van ilyen gyógyszer? Új gyógyszer a Parkinson-kór ellen?

        4. Milyen törvény szabályozza a korlátozást, hogy 5 év helyet csak 1 évre kaptam meg a jogosítványt? Milyen feltételekkel vezethetek Parkinson-kórral?

        5. Szeretnék részletes információt kapni a Parkinson-kór végső stádiumáról. Szeretném megtudni, milyen esélyei vannak a betegnek. Mi a végső stádium?

        A leggyakoribb kiváltó okok

        • Genetikai tényezők: A kutatók feltételezései szerint egyes gének hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, azonban még nem tisztázott, hogy az öröklődés mekkora szerepet játszik a betegségben. Ismert, hogy a Parkinson-kóros betegek első fokú rokonai (szülő, gyerek, testvér) nagyobb valószínűséggel fognak a betegségtől szenvedni, mint azok, akiknek nincs családi érintettsége, bár ez a kockázat nem túl nagy.

        • Környezeti tényezők: A kábítószer-élvező, továbbá bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba.

        • Gyógyszerek: Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többek között a haloperidol, a chlorpomazine, amelyet bizonyos pszichiátriai megbetegedésekre alkalmaznak, továbbá az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a Parkinson-kór egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek, a gyógyszerek elhagyását követően.

        Parkinsonizmus

        Parkinsonizmusnak nevezzük azt a tünetcsoportot, ami leginkább jellemzi a Parkinson-kórt. Három fő tünete: a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia).

        Parkinsonos tüneteket leggyakrabban, 85%-ban Parkinson-kór okoz, ám okozhatja gyógyszerhatás, illetve vannak olyan betegségek, amelyek a tünetek alapján könnyen összetéveszthetők a Parkinson-kórral, mint például a corticobasalis degeneráció (demenciát okozó kórkép), Lewy-testes demencia, esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés szemben a Parkinson-kórral főként cselekvéskor jelenik meg), multiszisztémás atrophia és progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) is.

        Ön tudta?
        A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, Dr. James Parkinson születésnapján tartják világszerte, jelképe a piros tulipán lett.


        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Cs. K., fordító; Rewrite tomorrow
        Orvos szakértőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Csuth Ágnes, családorvos

        Előző oldal |7/1| 7/2 Tünetek és rizikófaktorok

         

        Legutóbb frissült: 2018.04.12 20:09
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Depressziós a párom

        Depressziós a párom

        Dr. Veress Dóra, pszichiáter

        Hogyan lehet rábírni valakit, hogy akarata ellenére elfogadja a segítséget?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak

        Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

        Mi az Ehlers-Danlos-szindróma?

        Az Ehlers-Danlos-szindróma (EDSZ) nem más, mint a bőrre, ízületekre és vérerekre kiható rendellenességek csoportja. Az EDSZ-ben szenvedő betegek ízületei ruganyossá, bőrük nyúlóssá, valamint rendkívül sérülékennyé válik.

        Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

        Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        Az agykutatás új területe

        Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.

        A Wilson-kór

        Az emberi szervezet számára szükséges nyomelemek közé tartozik a réz is, azonban nagy mennyiségben igen káros lehet. Az öröklött betegség egy élethosszig elkíséri hordozóját, azonban helyes diagnózissal és némi odafigyeléssel a Wilson-kór jól kezelhető.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.