A daganatos betegségek legújabb terápiái

Dr. Molnár Katalin
szerző: Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus frissítve:

A daganatos betegségeket világszerte a betegségek betegségeként emlegetik. Éppen ezért nem kisfokú a szakmai és tudományos igény a hatékony terápia megtalálására. A rosszindulatú daganatos betegségek terápiája három nagy pilléren alapszik: műtéti beavatkozások, sugárterápia és gyógyszeres kezelés. Az alábbiakban összefoglaljuk a daganatellenes gyógyszerek alkalmazását és újabb készítmények használatát.

Az utóbbi évek érdeme mindenképpen a multidiszciplinaritás, amikor az illetékes társszakmák karöltve döntenek a protokolloknak megfelelő, optimális, betegre szabott kezelési elvekről, terápiákról. Ma már a daganatos betegségek kezelése többszakmás feladat, egyfajta közös szemléletmódot igényel. A beteg több társszakma ellátási körébe tartozik, és akkor tudják az onkológiai betegeket jól kezelni, ha minden szinten a legoptimálisabb ellátást kapják.

Magyarországon jogszabály írja elő, hogy daganat gyanúja és/vagy igazolt rosszindulatú elváltozás esetén a betegek anyagát egy úgynevezett onkológiai szakbizottság (onko-team) tekintse át és tegyen javaslatot a további kivizsgálásra és kezelésre. Statisztikailag igazolt, hogy a daganatos betegek terápiás eredményei, túlélési lehetőségei jobbak, ha onkológiai centrumokban látják el őket, ahol nagyobb a kezelő személyzetnek a tapasztalata a terápiákban, és a fellépő mellékhatásokat is gyorsabban és hatékonyabban tudják ellátni.

Új lehetőségek a szakmák összefogásával

Gyakori egyes terápiás modalitások egy időben történő alkalmazása is.

Sebészet és gyógyszeres kezelés

Kiterjedt hasi daganatok esetén, főképp amelyek ascites (hasüregben kialakult folyadék) termelődéssel járnak, alkalmazható az úgynevezett HIPEC eljárás. Ennek során, amennyire leheséges, a hasüregből a látható daganatos gócokat műtét során eltávolítják, s ezt követően citotoxikus anyag (citosztatikum) oldatával öblítik át a hasüreget. Jó eredmények érhetők el petefészek-daganatok esetében.

A radiokemoterápia vagy kemoradioterápia során egy időben a beteg protokolloknak megfelelően kap sugárkezelést és kemoterápiát is. A kemoradioterápia kihasználja a sugárkezelés és a kemoterápia szinergikus (együttes) hatását a jobb terápiás kimenetel céljából. A daganatos sejtek elpusztítása a cél, megcélozva a sejtciklus azon szakaszait, ahol a sejtosztódás leállítható. Az agydaganatok, fej-nyakdaganatok (itt inkább az úgynevezett "szendvics terápiát" alkalmazzák, amikor kb. 2 ciklus kemoterápia után kapja a sugarat a beteg, majd utána komplettálják a kemoterápiát), méhnyak-, végbél- és végbélnyílás-daganatok, húgyhólyagtumorok és nyelőcsőtumorok tekintetében a radiokemoterápia az optimális kezelési lehetőség, sokszor műtét előtt vagy a nem műthető daganatoknál, de néhány esetben alkalmazható műtét után is.

Mindehhez szükséges a műszerpark, új diagnosztikai és technikai fejlesztések. A szakma szabályainak betartása, az igényesség a még precízebb, pontosabb technikák bevezetésére adott.

Annyira nem számít új eljárásnak, de itt említendő meg az izotóp terápia is, például a jód izotóp terápia a pajzsmirigydaganatok esetében vagy a csontáttétek esetén alkalmazható izotópkezelések.

A daganatok helyi kezelése intraarteriális kemoterápia alkalmazásával is lehetséges. Ekkor a daganatot ellátó erekbe juttatnak be kemoterápiás szereket.

Újabb lehetőség az elektrokemoterápia. Ennek során a daganatos sejtek membránja megváltozik, s így az alakalmazott kemoterápiás szer könnyebben jut be a sejtbe.

Gyógyszeres kezelés: a régebbi terápiák is fejlődnek

Évtizedek óta fejlesztenek ki olyan kemoterápiás szereket, melyek a szervezetben történő eloszlást segítik elő, illetve a mellékhatások csökkenthetők. Ilyen esetekben a klasszikus citotoxikus anyagokat vonják be például vékony zsírréteggel (lipid) és egy műanyaghoz hasonló anyaggal (pegiláció).

A kemoterápiás kezelések is fejlődtek, új gyógyszer-kombinációk együttes hatása ismert. Nagy multicentrumos klinikai vizsgálatok eredményeire alapozva vezethető be egy-egy újabb kemoterápiás protokoll.

Az új terápiák

Célzott biológiai terápia

A célzott és biológiai terápiák az utóbbi 20 év fejleményei. A jelenlegi daganatellenes gyógyszerfejlesztésnek köszönhetően szinte havonta törzskönyveznek újabb és újabb készítményeket. Molekuláris biológiai jelátviteli utak gyógyszeres megakadályozásával, úgynevezett blokkolásával a daganatos sejtek növekedésének és elsősorban további osztódási lehetőségének célbavétele az alapvető irányelv. Ezen gyógyszerek alkalmazási lehetőségét a molekuláris patológia szolgáltatja, melynek eredményeképpen a daganatos sejtek biológiai folyamatainak ismeretei a gyakorlatba ültetve célzott terápiát jelentenek ma már az emlődaganatok, vesesejtes daganatok, vastagbéldaganatok, tüdődaganatok, malignus melanóma, májdaganatok kezelésében is. Elmondható, hogy a daganatok fejlődéséért felelős biológiai útvonalak bonyolult interakció alapján működnek és sokszor egy proliferációs (daganat fejlődését elősegítő) útvonal blokkolásával nem gyógyul meg teljesen a beteg, de életesélyt kap a további terápiára, jobb életminőséget és lehetőséget, hogy betegsége – ha gyakran teljes mértékben nem is meggyógyítható – a terápiás vonalak egymásra épülésével krónikussá tehető és hosszú ideig kezelhetővé váljon. Az úgynevezett precíziós onkológia az adott daganatos sejtek felszínén lévő anyagokat és a sejteken belül a jelátviteli folyamatokat vizsgálja, s javaslatot tud tenni az egyének kezelésére (személyre szabott terápia). A célzott terápia csak annak megfelelő daganattípusokban, szakmai irányelvek és onkológiai bizottságok döntései alapján adható.

Hormonkészítmények

Közel 100 éve ismert, hogy egyes daganatok hormonérzékenyek. Néhányszor rutinszerűen nem határozzák meg a daganatos sejtek felszínén lévő hormonkötő helyeket (receptorok), míg legtöbbször ezek elengedhetetlenül hozzá tartoznak a szövettani vizsgálathoz. A nemi hormonok központi idegrendszeren történő blokkolását eddig csak injekciós készítményekkel tudták biztosítani (LH-RH-analóg vagy -antagonista), jelenleg pedig rendelkezésre áll olyan szájon keresztül bevehető gyógyszer, amely kiváltja a havonta szükséges injekciók beadását.

Hormonkezelésre érzékeny emlődaganatok esetében az eddig alkalmazott gyógyszerek (antiösztrogének és aromatáz-gátlók) mellett kiegészítő gyógyszerek (CDK 4/6 gátlók) adása lehetséges. Együttes adásuk közel azonos az eddig alkalmazott kemoterápia hatékonyságával. Előnyük, hogy szájon keresztül szedhetők, s nem igényelnek gyakori kórházi megjelenést.

Kemoterápiával együtt vagy fenntartó kezelésként genetikai vizsgálatok alapján adhatók az úgynevezett PARP-gátlók. A terápiás eredményeket javítják, illetve a daganatok kiújulását évekig gátolni tudják.

Régi és új kezelésmód: az immunterápia

Az emberi szervezet a baktériumok és/vagy vírusok által okozott fertőzésre immunválaszt ad. Ennek két fő formája a humorális (ellenanyagokat termelő) és sejtes (a fehérvérsejtek egyes alakjai, például T-sejtek) immunválasz. Amennyiben a szervezet idegenként ismeri fel a benne kialakuló rosszindulatú daganatos sejteket vagy azok korai formáit, akkor egészséges esetben ugyanúgy jár el, mint a fertőzésekkel szemben. A daganatok kezelésében ezeket az immunfolyamatokat próbálják fölerősíteni vagy pótolni. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek injekciós készítmények, melyek vagy injekció, vagy infúzió formájában adhatók be.

Citokinek

Az 1980-as években széles körben elterjedt használatuk. Napjainkban csak igen szűk indikációkban használjuk. Az emberi szervezetben normál körülmények között előforduló citokinek egy része részt vesz a sejtek közötti információcserében. Az interferonok és interleukinek csoportjába tartozó anyagok az immunitásban részt vevő sejteket stiumulálják s így fejtik ki hatásukat.

Monoklonális antigének

Nagy előrelépést jelentett bevezetésük. A szövettani, immunhisztokémiai vizsgálatok a daganatos sejtek felszínén különböző receptorokat mutatnak ki. Alkalmas esetekben a kötőhelyek lekötésével a daganatos sejtek növekedése gátolható. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző növekedésifaktor-gátló anyagok, például EGFR-gátlók, HER-2-gátlók, K-RAS-gátlók stb.

Különleges vagy kombinált monoklonális antigének:

  1. Napjainkban forgalomban vannak olyan bispecifikus monoklonális antigének, amelyek képesek kétfajta sejtfelszíni receptort bénítani.
  2. A gyógyszerfejlesztések során ki tudtak alakítani olyan molekulákat, amelyek tartalmaznak egy monoklonális antigént és egy klasszikus kemoterápiás szert. Ezek a több elemből összeállított anyagok fel tudják keresni a dagnatos sejteket, azokba bejutva leszakad róluk a citotoxikus anyag, amely a sejtmag DNS-ét tudja károsítani, s ezzel a daganatos sejtek pusztulásához vezet.
  3. A monoklonális antigénekhez izotópot is lehet csatlakoztatni egy molekulán belül, s így a daganatos sejtek helyi sugárzás következtében károsodnak, pusztulnak. Ezek segítségével speciális kezelési lehetőség nyílik például a ritka neuroendokrin daganatok vagy újabban a prosztataspecifikus antigent (PSA) tartalmazó prosztatadaganatok esetében.
  4. A daganatos sejtek szaporodásához elengedhetetlen, hogy a véráram útján táplélékhoz jussanak. Ezért “csalogató” anyagokat bocsátanak ki magukból. Ezen érújdonképződést elősegítő anyagok gátlása szintén történhet a monoklonális antigének csoportjába tartozó gyógyszerekkel.

Immunellenőrzőpont-gátlók

Fő csoportjaik:

  • CTLA-4-gátlók
  • PD-1-gátlók
  • PDL-1-gátlók
  • LAG-3-gátlók

A T-sejtek aktivációját (működését) a CTLA-4-gátló anyagok segítik. Önmagukban alkalmava szerényebb eredmények érhetők el. A T-sejtek immunválasz-fokozását a PD-1-gátlók adásával lehet növelni. Abban az esetben, ha a daganatos sejtek PDL-1-kötőhellyel rendelkeznek, akkor a PDL-1-gátlók hatékonyak.

Európában még nem került törzskönyvezésre a LAG-3-gátló anyag, de klinikai vizsgálatok szerint előrehaladott festéksejtes bőrdaganatokban (melanoma malignum) egyéb daganatellenes gyógyszerekkel kombinálva a betegek nagy részénél hosszan tartó terápiás választ eredményezett.

Chimera antigén receptor (CAR) T-sejt terápia

Az egyénre szabott terápiát napjainkban egyes vérképzőszervi rosszindulatú elváltozások esetében alkalmazzák. Szervekből kiinduló, szolid tumorok kezelése során nincs még megfelelő tapasztalat vele, klinikai vizsgálatok folynak. Ezen terápia kezdetén összegyűjtik a szervezetben előforduló és a rosszindulatú elváltozás ellen dolgozó T-sejteket. Vírus segítségével feldúsítják és szaporítják ezeket a T-sejteket. A betegnek kemoterápiás kezelést követően adható vissza ez az elegy.

Vakcinák

A vakcinák használata az onkológiában inkább a megelőzést szolgálja, melyeket a human papillomavírus (HPV) különböző formái ellen, illetve a hepatitis B ellen fejlesztettek ki. Az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezett a Sipuleucel-T áttétes prosztatadaganatos betegek esetében. T-VEC terápia előrehaladott melanoma malignum kezelése során alkalmazható.

Összefoglalva

A fentiek alapján is érzékelhető, hogy a daganatos betegek ellátása komplex és gyors ütemben fejlődik. A daganatos sejtekben lejátszódó folyamatok hatékonyabb megismerése egyre inkább a célzott biológiai és immunterápiákhoz, azok kombinációihoz vezetett.

Tovább A daganatos megbetegedések lehetséges első jelei

Dr. Molnár Katalin, onkoradiológusDr. Baki Márta, onkológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus
Aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus

Cikkajánló

Testmozgás
Testmozgás

A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai.

Haspuffadás
Haspuffadás

Segíthetnek a probiotikumok?

WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.