Előrehaladott prosztatarák

Az előrehaladott prosztatarák kifejezést akkor használjuk, ha a tumor a prosztatán túl is terjedt. Átterjedhet a közeli szövetekre (lokális terjedés), vagy a nyirokcsomókra, csontokra, egyéb testrészekre (áttét) is. Előrehaladott esetekben a prosztatarák más kezelést igényel, mint a korán felismert elváltozás.

Mi számít előrehaladottnak a prosztataráknak?

A kifejezés nem egységes állapotot jelöl. Előrehaladott prosztataráknak nevezzük a diagnosztizálásakor IV. stádiumú daganatot: minden olyan esetet ide sorolnak, ahol a daganatos sejtek túlterjedtek a prosztata tokján. Eltérések lehetnek azonban az egyes előrehaladott esetek között abban a tekintetben, hogy pontosan milyen szöveteket és milyen mértékben érint a rosszindulatú elváltozás, valamint a kilátások szempontjából meghatározó a daganat terjedési üteme is.

A szövettani vizsgálat eredményei alapján az alábbi tényezők határozzák meg a megbetegedés súlyosságát:

• Helyi kiterjedés: a TNM-rendszerben a T értéke jelzi a lokális terjedést, T4 esetén a tumor átterjedt a környező szervek valamelyikébe (pl. húgyhólyag, végbél).
• Nyirokcsomó-érintettség: Az N értéke jelzi, ha van áttét a regionális nyirokcsomókban.
• Távoli áttét megléte: M1 jelzi, ha van távoli, pl. csontokat, tüdőt, májat érintő áttét, de számít az áttétek (metasztázisok) száma, mérete és helye is.
• Gleason-pontszám: a szövettani kép alapján a 8-10 érték jelzi az agresszív, gyors terjedésre hajlamos tumort, míg 7 alatt lassabb annak növekedési üteme.
• Génmutációk (pl. BRCA, HRR): előrehaladott prosztatarák esetén gyakrabban kerül sor genetikai teszt elvégzésére. Bizonyos genetikai mutációk esetén speciális készítmények is rendelkezésre állnak a kezelésben.

A fentiek alapján eltérő az egyes előrehaladott prosztatarákos esetek agresszivitása, az érintett terület (lokális vagy távoli) elhelyezkedése, így a kezelési protokoll és a betegség prognózisa is.

Gyógyítható-e az előrehaladott prosztatarák?

Az áttétes prosztatarák általában nem gyógyítható, de napjainkban az orvostudomány fejlődésének köszönhetően már ebben az esetben is reális cél a daganat növekedésének lassítása, ezáltal pedig hosszú időre kontrollálhatóvá válhat a betegség. A közeli szervekre átterjedt daganat esetében sokszor gyógyító céllal kerül sor kezelésre.

A prosztatarák standard kezelésein túl több speciális terápia is rendelkezésre áll előrehaladott esetekben.

• A régóta alkalmazott standard hormonterápiás hatóanyagok mellett léteznek új generációs hormonterápiás szerek, melyek nem a tesztoszteron szintjét, hanem a jelátvitel gátlásán keresztül annak hatását csökkentik, így lassítják a tumor növekedését.
• A kemoterápia a sejtosztódást gátolja, prosztatarák esetén elsősorban áttétes esetekben alkalmazzák, és gyakran jelentősen meghosszabbíthatja a betegek túlélését. Általában a hormonterápia folytatása mellett kerül rá sor.
• PARP-gátlók: meghatározott genetikai eltérések (BRCA-mutáció) esetén gátolják a tumorsejtek túlélését.
• Sugárkezelés: a célzott sugárterápia csökkenti a primer tumor méretét.
• Izotópkezelés: rádium bejuttatásával a sugárzás helyileg pusztítja a rákos sejteket.
• Az immunterápia prosztatarákban csak ritkán, speciális esetekben hatékony kezelési mód. Működésének alapja, hogy a szervezet immunrendszerét aktiválják a daganat ellen.

Előrehaladott esetekben fontos szerepe van a prosztatán túli kiterjedés és a távoli áttétek terápiájának, valamint a panaszok csökkentésének (palliatív terápia):

• Csontvédő kezelés (pl. zoledronsav): csontáttét esetén csökkentik a fájdalmat és a törések kockázatát
• A sugárkezelés és a sebészi eltávolítás elsősorban kevés számú áttét (oligometasztázis) esetén alkalmazható, az áttétes gócok kezelése hozzájárul a betegség kontrolljához.
• A műtét és a besugárzás célja sokszor a daganat okozta panaszok enyhítése, pl. a vizeletürítést akadályozó vagy a gerincvelőt nyomás alá helyező tumor eltávolítása, vagy méretének csökkentése.

A pontos kezelési protokoll mindig személyre szabott. A betegség stádiumán túl befolyásolják a szövettani (patológiai) lelet egyéb értékei (TNM, Gleason), a kiterjedés pontos helye, mérete, száma, az érintett szervek. Fontos a beteg általános állapota, panaszai, esetleges genetikai jellemzői, továbbá az is, hogy az addigi kezelésekre hogyan reagált a tumor (pl. hormon rezisztens prosztatarák). Legtöbbször több eljárás kombinációjával kerül sor a kezelésre.

Milyen tünetei vannak az előrehaladott prosztataráknak?

Azoknak a férfiaknak a legjobbak a kilátásaik, akik korán észlelik a tüneteket, még mielőtt a daganat átterjedne a csontokra.

• Nehéz vizelés, melyet a megnagyobbodott prosztata okoz. Ez a korai prosztatarák tünete is lehet. Előrehaladott esetben általában fokozódik, de a vizelési panaszok függnek a tumor elhelyezkedésétől, terjedésének irányától is. A vizeletelakadás sürgősen kezelendő állapot.
• Vérszegénységből (anémia) eredő gyengeség, amennyiben a prosztatarák érinti a csontvelő működését. Jelentkezhet sápadtság, a terhelhetőség csökkenése.
• Csontfájdalom (állandó, gyakran éjszaka erősödő) és csonttörés (már kis trauma hatására is), ha a rák átterjedt a csontokra.
• Neurológiai tünetek: elsősorban a gerincvelő nyomása okozhat alsó végtagi gyengeséget, zsibbadást, hátfájást, vizelet-vagy székletürítési zavart.
• Alsó végtagi ödéma a nyirokcsomó-áttét tünete lehet.
• A daganatos betegség általános tünete lehet az étvágytalanság, a fogyás, a gyengeség.

Mik a kezelés mellékhatásai?

A leggyakrabban alkalmazott kezelés az előrehaladott prosztatarák terjedésének megfékezésére a hormonterápia. A kezelés gyakori mellékhatása a csökkent nemi vágy, a merevedési zavar, az izomtömeg-vesztés és a csontritkulás. A csontvesztés mértékének kockázata nagymértékben attól függ, mennyi ideig kap a beteg hormonterápiát.

A kemoterápia alkalmazásának mellékhatásaként hányinger, hajhullás, ödéma, fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás a kéz- és lábujjakon. A csontvelő működésének csökkenése miatt megnőhet a fertőzésveszély.

Az egyes mellékhatások minden kezelési módnál eltérőek, de a terápiák nagy részénél jelentkezhet fáradtság, étvágytalanság.

Kontrollvizsgálatok

PSA-teszteket rendszeresen végeznek annak ellenőrzésére, hogy mennyire hatékony a kezelés. A PSA-szint önmagában nem csak prosztatarák esetében lehet magas, de igazolt daganat estén jól jelzi a rosszindulatú folyamatok aktivitását.

A vérvizsgálatok más értékei utalhatnak arra, hogy a daganat milyen szerveket érint (pl. máj, vese, csontok), így felismerhető vagy kizárható újabb áttétek keletkezése.

Fontos, hogy a beteg beszámoljon orvosának tüneteiről, közérzetéről is. Ez segít a kezelés hatékonyságának megítélésében, továbbá a terápia mellékhatásaként jelentkező panaszok is sok esetben enyhíthetőek.

Nem lehet előre megmondani, hogy mik a betegek életkilátásai, a kezelés hatékonysága a daganat mérhető jellemzőin túl függ a beteg egyéni reakcióitól is. Az előrehaladott prosztatarák azonban napjainkban sokkal nagyobb mértékben kontrollálható betegség, mint néhány évtizeddel korábban.

Ez is érdekelheti Táplálkozási tanácsok prosztatarákos férfiaknak

(WEBBeteg - Cs. K., forrás Mayo Clinic, Prostate Cancer UK, lektorálta Dr. Csuth Ágnes)