• A prosztatadaganatok szövettani típusai

        Szerző: WEBBeteg - Holányi Péter, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

        A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat, kockázata az életkor előrehaladásával növekszik.

        A WHO statisztikái alapján a prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganattípus a férfi populációban, melyet csak a tüdődaganat és a vastagbélrák előz meg a listán. Hazánkban mintegy 4000 férfinél kórismézik a betegséget, és legalább 1300 beteg halálát okozza minden évben. A prosztata daganat esetén genetikai adottságok mellett főleg a táplálkozási tényezőknek, valamint az elhízásnak, a mozgásszegény életformának és az elhúzódó prosztatagyulladásnak tulajdonítanak jelentőséget.

        Hirdetés

        A prosztatarák diagnózisa

        Fontos megkülönböztetni a prosztata jóindulatú (benignus) megnagyobbodását és a rosszindulatú (malignus) daganatot. A korai stádiumú prosztatarák tünetszegény vagy akár teljesen tünetmentes.

        A leggyakoribb panaszok, melyek miatt a páciens orvoshoz fordul:

        • vizeletürítési zavar,
        • esetlegesen vérszegénység következtében kialakult általános gyengeség,
        • csontfájdalom.

        Sajnálatos módon a rosszindulatú daganatok csak későn okoznak klinikai tüneteket, míg a jóindulatú elváltozás első jellegzetes tünete általában a vizelési problémák megjelenése. Ez a prosztata elhelyezkedéséből, valamint a daganatok növekedési jellegzetességeiből következik. A prosztata keresztmetszeti képén látható, hogy a húgycső a zölddióméretű szerv közepén halad át. A jóindulatú elváltozások általában a prosztata húgycső körüli részéből indulnak ki, így szűkítik a vizelet kimenetét. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok a szerv külső zónáiból indulnak ki, ami a végbélen keresztül tapintható elváltozásokat eredményez (emiatt történik a prosztata ujjal történő fizikális vizsgálata).

        Rectális digitális vizsgálat [RDV]

        Ha a tapintásos vizsgálat (RDV) daganat gyanúját eredményezi, indokolttá válik a prosztatabiopszia. A mindennapos gyakorlat szerint jobb és bal oldalról egyaránt 6-6 tűbiopsziás mintát vesznek, de nagy prosztatatömeg esetén a találati arány növelése érdekében ezt a számot akár 8-10-re is felemelhetik oldalanként. A mintát természetesen patológiára továbbítják szövettani vizsgálat céljából.

        A patológia szerepe: a prosztatadaganat szövettani csoportosítása

        A prosztata jóindulatú daganata az úgynevezett noduláris prosztata hyperplasia. Ez az eltérés a 40 éves férfiak jelentős részénél jelen van, ám az életkor előrehaladásával az érintettek aránya folyamatosan nő, amely 80 éves korra eléri a 90%-ot is. Legkifejezettebben a belső régiókban indul növekedésnek.

        Jó hír, hogy a jóindulatú prosztata elváltozások igen ritkán alakulnak át rosszindulatúvá. A prosztata jó- és rosszindulatú elváltozása mellett azonban megfigyelhető egy köztes állapot is, amelyet prostata intraepithelialis neoplasiának (PIN) hívnak. A PIN elváltozásokat magas, illetve alacsony malignitású csoportokba osztják.

        Milyen tünetek esetén gondoljunk prosztatarákra?

        A prosztata daganatos megbetegedése sokszor egyáltalán nem okoz panaszokat, vagy nehezen különböztethető meg annak jóindulatú megnagyobbodásától. Vegyen részt a szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a bajt, vagy - a legtöbb esetben - hogy megnyugtassa magát! Milyen tünetek esetén gondoljunk prosztatarákra?

        A prosztata rosszindulatú elváltozása a prosztatacarcinoma. Elsősorban az idősebb férfiak betegsége, előfordulási gyakorisága a 65-75 éves korcsoportban a legmagasabb. Az elmúlt néhány évtizedben a prosztatacarcinoma halálozási arányszáma jelentősen csökkent. Ez nagy részben köszönhető annak, hogy a prosztata specifikus antigén (PSA) vérszint szűrő jelleggel is meghatározható. A PSA nagyon fontos tumormarker, azonban jó tudni, hogy nemcsak a daganatos elváltozásokat jelzi, hanem éppúgy megfigyelhető szintjének megemelkedése például prosztatagyulladás fennállása esetén is. Szövettanilag a legtöbb prosztatacarcinoma jól körülhatárolható, mirigyeket formáló ún. adenocarcinoma, a rák egyéb fajtái (pl. sarcomák) nagyon ritkák. Az adenocarcinoma mirigy eredetű hámsejtből, míg a sarcoma kötőszöveti sejtekből alakul ki. A szövettani diagnózis felállítása után a legfontosabb teendő a daganat kiterjedésének, illetve a daganat stádiumának meghatározása, amelyek eredményei döntően befolyásolják a választandó kezelést.

        Stádium meghatározás és Gleason-score

        Hasonlóképpen nagyon sok daganattípushoz, itt is a nemzetközi szakmai gyakorlatban elterjedt TNM rendszert használják. A T a helyi tumor-kiterjedést, az N nyirokcsomó-áttétet, míg az M távoli áttétet jelent. A következő táblázatban található a különböző stádiumok jelentése:

        Az egyértelmű, hogy minél előrehaladottabb stádiumról van szó, annál rosszabbak az életkilátások. Emellett a szövettani megjelenés is fontos jele a folyamat agresszivitásának. Meghatározására egy pontozási rendszert alkalmaznak, amelyet Gleason-scorenak neveznek. A normális sejttől legkevésbé eltérő daganatos sejt az 1-es számú, míg a legkevésbé hasonló az 5-ös számú. A patológus megjelöli a leggyakoribb és a második leggyakoribb sejttípust, így alakul ki egy a Gleason-szám, amely 2 (1+1) és 10 (5+5) közötti értéket vehet fel. A 7 vagy annál alacsonyabb Gleason-szám a kedvező prognózisba tartozik, míg a 8 és annál nagyobb értékekkel bíró beteg számára nagyrészt kedvezőtlen kórlefolyást jósolnak.

        Milyen terápiás lehetőségek léteznek?

        Manapság már több terápiás beavatkozási lehetősége van az urológus szakorvosnak. A leggyakrabban alkalmazott eljárások:

        • radikális prostatectomia (prosztatát a tokjával és ondóhólyaggal együtt sebészi úton eltávolítják);
        • célzott sugárkezelés;
        • hormonális kezelések (antiandrogén terápia)

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mit érdemes tenni a megelőzés érdekében?

        A rendszeresen végzett szűrővizsgálattal, továbbá a vér PSA szintjének nyomon követésével a prosztatarák korai fázisban jó eséllyel kiszűrhető. A vizsgálat 50 és 75 éves életkor között ajánlott, főleg ha pozitív családi kórelőzmény ismert. Kellemetlen vizsgálat révén nagyon sokan nem tartják be az évenkénti szűrővizsgálatot, többek között emiatt sem sikerült eddig visszaszorítani a prosztatarák gyakoriságát a férfi populáció halálozási statisztikáiban.

        (WEBBeteg - Holányi Péter, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Források: emedicine.medscape.com, www.cancerresearchuk.orgwww.wcrf.orgAz onkológia tankönyve, Tulassay Zsolt, Matolcsy András, 2011, Semmelweis Kiadó, Budapest; Robbins - A patológia alapjai; Kumar, Abbas, Aster; magyar kiadást szerkesztette: Matolcsy András; 9. kiadás, 2014, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest

        Legutóbb frissült: 2017.06.28 18:56
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Jó tanácsok betegeknek

        Amennyiben rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizálták, az étrendjére való odafigyelés a terápia fontos részét képezi. A kiegyensúlyozott és az állapotának megfelelő étrend ugyanis hatással lehet a kezelési módszerek (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) által okozott mellékhatások mértékére (természetesen csökkentve azokat), emellett a megfelelő tápanyag- és energiaellátás megkönnyíti a felépülést is.

        Molekuláris diagnosztika - Hogyan zajlik a vizsgálat?

        A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok napjainkban egyre meghatározóbb tényezővé kezdenek válni. A nemzetközi irányelveknek megfelelően számos daganattípus kezelésénél elengedhetetlen ez a típusú vizsgálat, ugyanakkor molekuláris vizsgálatokat használunk nem daganatos megbetegedések esetén is.

        Mikor fejeződik be az aktív onkológiai ellátás?

        Mit jelent az aktív onkológiai ellátás? Mikor fejeződik be és milyen lehetőségeink vannak ezek után? Cikkünk többek között ezen kérdésekre keresi a választ.

        Hogyan dolgozzam fel az eredménytelen rákterápiát?

        Sohasem könnyű feldolgoznunk, ha egy orvos által kiírt rákterápia, amelybe minden gyógyulásba vetett reményünket fektettük, nem a vártnak megfelelő eredménnyel zárul. Mi azonban mégis megpróbálunk támpontokat adni eme súlyos probléma kezeléséhez.

        A mellékhere és herezacskó daganatai

        A férfi nemi szervek bármilyen elváltozásával forduljon orvosához, hiszen ha időben fény derül a betegségre, akkor rendszerint kisebb beavatkozás is elegendő, és így elkerülhetőek a radikális műtéti beavatkozások!

        Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?

        A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.